Apját Vetrónak hívták, évekig Rózner volt a neve, mi Bereményiként ismertük meg. Ma lett 80 éves.

Sok műfajban alkotott maradandót, írt verseket, dalokat, prózát és forgatókönyvet, rendezett filmet és színdarabot. Bereményi a mi huszadik századunk, a városunk és az ország, ahol élünk. Ezzel a portrébeszélgetéssel  köszöntjük, amelyben az irodalomba történt megérkezésének kalandos történetéről, Ajtony Árpád és Bódy Gábor ösztönző szerepéről, a Magvető kiadó hatalmi viszonyairól, a korabeli Magyarország szűk levegőjéről, az alkalmazkodás és a szuverenitás megőrzésének vékony mezsgyéjéről, egyetemi éveinek sajátos viszontagságairól, a vidéki világban szert tett jártasságáról, a történelem iránti vonzódásáról, filmes karrierjének állomásairól, a Cseh Tamással létrejött munkakapcsolatáról, és aktuális alkotói helyzetéről, a Cseh Andrással beindult közös dalszerzés örömeiről beszélt.

A felvétel közben A svéd király című első novelláskötetéből, a Legendárium című többrétegű, a történelmi időket egymásra montázsoló, rendhagyó művéből és a széleskörű sikert aratott Magyar Copperfiled című regényéből hallhatnak részleteket. Illetve legelső filmes-dramaturgiai munkájából, a Veri az ördög a feleségétből, első rendezéséből, A tanítványokból és az önéletrajzi elemkben bővelkedő Eldorádóból „hangzanak el jelenetek”. És természetesen dalok is megszólalnak.

Bereményi Géza tehát életútinterjút adott a Literának. Köszönjük neki; Isten éltesse sokáig.