Apját Vetrónak hívták, évekig Rózner volt a neve, mi Bereményiként ismertük meg. Ma lett 80 éves.

Sok műfajban alkotott maradandót, írt verseket, dalokat, prózát és forgatókönyvet, rendezett filmet és színdarabot. Bereményi a mi huszadik századunk, a városunk és az ország, ahol élünk. Ezzel a portrébeszélgetéssel  köszöntjük, amelyben az irodalomba történt megérkezésének kalandos történetéről, Ajtony Árpád és Bódy Gábor ösztönző szerepéről, a Magvető kiadó hatalmi viszonyairól, a korabeli Magyarország szűk levegőjéről, az alkalmazkodás és a szuverenitás megőrzésének vékony mezsgyéjéről, egyetemi éveinek sajátos viszontagságairól, a vidéki világban szert tett jártasságáról, a történelem iránti vonzódásáról, filmes karrierjének állomásairól, a Cseh Tamással létrejött munkakapcsolatáról, és aktuális alkotói helyzetéről, a Cseh Andrással beindult közös dalszerzés örömeiről beszélt.

A felvétel közben A svéd király című első novelláskötetéből, a Legendárium című többrétegű, a történelmi időket egymásra montázsoló, rendhagyó művéből és a széleskörű sikert aratott Magyar Copperfiled című regényéből hallhatnak részleteket. Illetve legelső filmes-dramaturgiai munkájából, a Veri az ördög a feleségétből, első rendezéséből, A tanítványokból és az önéletrajzi elemkben bővelkedő Eldorádóból „hangzanak el jelenetek”. És természetesen dalok is megszólalnak.

Bereményi Géza tehát életútinterjút adott a Literának. Köszönjük neki; Isten éltesse sokáig.

Ilyen volt 2025 a Litera szerkesztői szemével. Évértékelő podcastunk az év legjobb olvasmány- és kulturális élményeiről és a portál szerintünk legizgalmasabb közléseiről. A mikrofonnál: Greff András, Jánossy Lajos, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra.

Vida Kamilla költő, nemzedékének egyik legkülönlegesebb alkotója. 2021-ben debütált Konstruktív bizalmatlansági indítvány című verseskötetével, és ugyanebben az évben lett a Partizán szerkesztője is. A Késelés villával alapítójaként és számos problémafelvető beszélgetés szervezőjeként aktív szerepet vállal a kortárs irodalom fiatal nemzedékeinek önmeghatározásában. A Meghívás fennáll podcastsorozatunk 22. epizódjában Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele.

Az őszi-téli időszak talán legizgalmasabb hazai kiállítása a „különutas” angol képzőművész és költő, William Blake munkásságát mutatja be a Szépművészeti Múzeumban. Művészettörténész vendégünkkel Blake képzőművészeti értékéről, aktualitásáról, Kondor Béláról, valamint a fantasyról beszélgettünk.

Egy német nő a 2000-es évek Kelet-Magyarországán újranyit egy régi mozit: erről és ezen keresztül még oly sok minden másról szól Esther Kinsky különleges regénye. De regény ez egyáltalán? Ki és hogyan és miért beszél itt? A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában Greff András, Jánossy Lajos és Szekeres Dóra beszélgetett a könyvről. 

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Turi Tímea Felelős, Töredék és A széteső Európában című verseit olvasta fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Bognár Péter 2025-ben megjelent, Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Péntek Orsolya 2025-ben megjelent, Itt is istenek vannak című kötetéből olvasott fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Csutak Gabi Felejtés munkacímen készülő, új regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Király Kinga Júlia Méhemnek gyümölcse címen készülő, új regényéből olvasott fel részletet.