Szerdán a Három Hollóban bemutattuk a 13 ukrán, orosz, lengyel és magyar szerző közreműködésével készült legújabb kiadványunkat, az orosz–ukrán konfliktusról szóló Végtelen háborút, ami megrendelhető a 444 Shopban.

A bemutatón két panelbeszélgetés volt, az elsőben a Végtelen háború három 444-es szerzője, Diószegi-Horváth Nóra, Kolozsi Ádám és Takács Lili beszélgetett a háborús mindennapokról, a geopolitikai helyzetről és az elrabolt ukrán gyerekekről. 

• 00:00 Beköszönés, a Végtelen háború ajánlása.
• 01:10 Milyen a háború a front közelében, Harkivnál? Sokan már nem járnak le mindig az óvóhelyekre, mert szeretnék élni az életüket.
• 03:15 Milyenek a kihalt vagy elhagyatott falvak? Ukrán katonanők, akik harcolnak is.
• 04:57 Miért van Oroszországnak szüksége erre a háborúra? A háború mögötti világrend-változtatási szándék. Az orosz birodalmi gondolkodás hagyományai és a hidegháborús helyzet visszaállításának kísérlete.
• 06:30 Egyszerre van jelen a folyamatos beszéd a világháborús veszélyről (ami a magyarországi békepártiságában is feltűnik) és a két szláv nép háborújának a narratívája. A rendszerváltás utáni első igazán nagy katonai konfliktus.
• 07:42 Több évszázada időről időre megújul az orosz civilizációs küldetés. Már Nagy Péter vagy még inkább Nagy Katalin idején megjelenik Oroszország mint a dekadens Nyugattal szembeni ellenpont, és ezt valamennyire a Szovjetunió is magávé tette. Vlagyimir Putyin elnöksége alatt egyre szisztematikusabban jelenik meg az orosz világpolitikában a Nyugat-ellenesség.
• 09:58 A mélyebb ideológiai keretet olyanok adják meg, mint Alekszandr Dugin, aki arról magyaráz, hogyan kell fellázadnia Oroszországnak az új Leviatánnak tekintett Egyesült Államokkal szemben. A globális dél nem igazán osztja a nyugati álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban: minimum indifferens, de a Nyugattal szembeni erkölcsi küldetésként is igyekszik láttatni a háborút Putyin. Közép-Afrikában és például hazánkban is van erre fogadókészség.
• 11:12 Oroszország és Magyarország mint a generideológia és a woke-izmus elleni küzdelem, az antiliberalizmus bástyái.
• 12:11 Miért nehéz megkötni a békét? Nincs rákényszerítve a két fél, hogy békét kössön, ez már abból is látszik, hogy Oroszország milyen feltételeket támaszt egy esetleges találkozó kedvéért. Az ukránok miért hinnének el bármit, amit az oroszok ígérnek, vagy miért bíznának azokban a garanciákban, amiket a harmadik felek javasolnak, de eddig sem működtek?
• 14:30 Mennyire érdekelt az USA és az EU a békefolyamatban? Megjelent a Trump-köd. Úgy tűnik, akivel utoljára beszél a Nobel-békedíjra vágyó Trump, az hat rá a legjobban, de hogy a háttérben mi folyik, arról keveset tudunk.
• 17:22 Ha megkötnék a békét, az oroszok és elsősorban az ukránok milyen terheket cipelhetnek magukkal? Ukrajna nagyon nehéz helyzetben lesz: a háború után is nagyon sokat fognak költeni a hadiiparra, miközben nehéz lesz nemzetközi tőkét is bevonni. A társadalom jövőképtelensége, családegyesítés külföldön, a veteránok kezelése, a teljes ország akadálymentesítése. Ha vége a háborúnak, nagyon sok leszerelt katona meg fog borulni.
• 19:30 Az oroszoknál is hasonló lesz a helyzet, de mivel ott centralizált a médiatér, úgyhogy amit nem szeretnének megmutatni, azt kisebb eséllyel fogják látni az oroszok. Ukrajna a támadásaival is igyekszik közelebb vinni a háborút az átlagos orosz lakosokhoz. A Kreml győzelemként igyekszik majd eladni azt, ami történni fog.

Kérdések

• 21:08 1. kérdés: Az ukrán gyerekek elrablásának milyen a hatása?
• 26:53 2. kérdés: A háború gazdasági háttere – mi a helyzet Ukrajna ásványkincsekben leggazdagabb területeivel?
• 29:24 3. kérdés: Németország képes lesz-e elindítani a sokat emlegetett európai fegyverkezést?

See omnystudio.com/listener for privacy information.