Wanted Podcast

Look up here, I’m in heaven. A 2022-es év első Wanted podcastjának vendége Nagy István Steve újságíró, így három David Bowie-rajongó ül egy konyhaasztal körül, hogy David Bowie hetvenötödik, halálának hatodik évfordulója ürügyén beszélgessen.

Folytatjuk Göczey Zsuzsával folytatott beszélgetésünket: neve több generáció számára is meghatározó - mondjuk ki, legendás -, hiszen általa szerkesztett műsoraival kicsit mindig kilógott a Magyar Rádió rendszerváltás előtti kínálatából: ami friss és progresszív törekvés volt, tekintet nélkül a műfajra, nála mindig teret kapott. Második részünkben rengeteg Magyar Rádió-elnök nevét kell bebifláznunk, lezajlik a rendszerváltás, kitör a médiaháború, sőt egy pofon is elcsattan, majd eljutunk a Klubrádióig.

Grandiózus, háromszor két és fél órás dokumentumfilm-sorozatot készített a leginkább A gyűrűk ura-filmek rendezőjeként ismert Peter Jackson a Beatles történetének utolsó periódusáról, mely végül két lemezt – Abbey Road, Let It Be – fialt, s ennek a korszaknak emlékezetes eseménye a zenekar legendás londoni háztetőkoncertje. Hogy hogyan indult a Get Back-projekt, mi történt ekkoriban a zenekarral és a zenekar tagjaival, és legfőképpen, hogy milyen is a Get Back című dokumentumfilm, erről beszélgettünk László Róbert politológussal, feketeöves Beatles-rajongóval.

A 2021-es év legerősebb nyitó számát Barkóczi Noémi hozta el. Valószínűleg még sohasem írtak olyan dalt egy terhességi teszt kapcsán, amely egyszerre mellbevágó, megrendítő, mégis játékos eszmefuttatás. Barkóczi Noémi korábbi munkái már sokak figyelmét felkeltették, mégis eltűnt pár évre - és itt jöjjön a kötelező "de közbeszólt a pandémia"-mondat is -, de ez a távolmaradás nagyon sokat adott a dalszerző-énekesnőnek. Erről, dalszerzésről, alkotótársakról, természetesen a vadonatúj, Dolgom volt című nagylemezről, sőt még játékfejlesztésről is beszélgettünk vele.

Negyvenegy történet a zene erejéről. Kulcsdalok, melyek meghatározták a szerző első ötven évét, kezdve a gyerekkori kedvencektől - Deep Purple, Iron Maiden, Metallica - a különleges példaképeken át - Jimi Hendrix, Robert Cray, Stevie Ray Vaughan, Chris Cornell, Shawn Smith, Dave Matthews - a személyiségformáló zenekarokig, melyekért szakíróként dolgozott - Queensryche, King's X, Dream Theater, Sieges Even, Chroma Key, Tribe After Tribe, Paradise Lost, Viper, Nothing More, Killswitch Engage. A mindenki által csak Josephként közkedvelt Szarka Joseph a Metal Hammer újságírójaként lett ismert, majd átállt a másik oldalra és a Sony Music marketing munkatársaként, később vezetőjeként dolgozott, jelenleg pedig a Hear Hungary és a Keytrack vezetője. A zenetörténeti visszatekintésnek, főhajtásnak álcázott önéletrajz kapcsán beszélgettünk vele inspirációról, rendszerességről, csendről, az emlékek torzulásáról vagy éppen azok felidézhetőségéről.

Göczey Zsuzsa neve több generáció számára is meghatározó - mondjuk ki, legendás -, hiszen általa szerkesztett műsoraival kicsit mindig kilógott a Magyar Rádió rendszerváltás előtti kínálatából: ami friss és progresszív törekvés volt, tekintet nélkül a műfajra, nála mindig teret kapott. Hogy hogyan került rádióközelbe a ma is aktív nyugdíjas, immár húsz éve a Klubrádiót zenei szerkesztő Göczey, kik voltak a mentorai, mit tartalmazott Mészáros úr aktatáskája, milyen trükkökkel juthatott adáshoz egy friss dal, vagy hogy hogyan bukott le az osztrák koncertszervező ismerős, mind kiderül, sőt lesz még folytatás is.

Új lemezt adott ki az Európa Kiadó Love 2020 címmel. Többek között erről, a stúdiólét több évtizedes tanulságairól, Erdős Péterről, az örök kedvenc Salingerről és a szintén vadonatúj Európa Kiadó digitális felületről is beszélgettünk Menyhárt Jenő zeneigazgatóval.

Siker, pénz, csillogás! Hogy a KFT-ben meglehetősen sokszínű érdeklődéssel bíró zenészek játszanak, negyven éve nem újdonság. Mégis amikor leülünk bármelyikükkel - jelen esetben Márton Andrással - beszélgetni, egészen megdöbbentő, mennyi minden belefér egy életútba. Különös bakugrásokkal ugrálva az időben beszélgetünk a SzemTanú magazinról, a Bál az interneten 1996-os koncertről, a megalakulás előtti izgalmas időkről, hogyan kísérte a még nem létező KFT háromnegyede Koncz Zsuzsát, hogyan kerültek előzetesbe John Lennon halála után, miután megemlékeztek róla az amerikai követség előtt, valamint Mohai Tamásról, versfordításokról, szólólemezről és a közeljövőről.

A gyűjtőszenvedély számtalan formában képes kicsúcsosodni. Ha mindez még játékszenvedéllyel is párosul, meglehetősen veszélyes elegyet alkothat a mindennapokban. Pálfi Balázsnak szerencsére sikerült olyan irányba terelgetnie életét, hogy mindebből egész jól jöjjön ki. Balázs flippereket gyűjt, amely aztán a 2010-es évek elején a Flippermúzeum létrehozására ösztönözte. Elképzelései megvalósításához csatlakozott gyerekkori barátja, Pataki Márk is, miközben a Flippermúzeum észrevétlenül világhírű turisztikai és popkulturális míting pointtá vált. Legfrissebb közös akciójuk könyv formában olvasható, ugyanis az első nagy lezárás alatt megírták A flipper múzeuma című, a játék történetével foglalkozó könyvet. Ennek ürügyén ültünk le beszélgetni a két ötletgyárossal és természetesen a zene is szóba kerül Gombaszögi Ella és Karinthy Frigyes mellett.

Szűts Lászlóval, a MAHASZ-elnökével korábbi adásunkban már találkozhatott a hallgató, hiszen ő volt az, aki azon a bizonyos 1991-es moszkvai Monsters of Rock fesztiválon részt vett, mint a Multimédia magyar lebonyolítója. A történetet nem hagytuk annyiban, és úgy döntöttünk, hogy kikérdezzük, hiszen életpályája felöleli a rendszerváltás előtti, közbeni, utáni és a milleniál utáni időszakot is egészen a jelenig. Minden kiderül: hogy miért nem folytatta a családi hagyományt a diplomatának készülő, de rocker László, miért kezdett írni a Metal Hammerbe, hogyan került be a Judas Priest: Painkiller-turnéba, hogyan lett Sony Music Hungary, majd a MAHASZ vezetője vagy éppen mi lehetett Ganxsta Zolee és a Kartel megasikerének a titka.