XX. Század Intézet

1956 a 20. századi magyar történelem talán legfontosabb évszáma. A forradalom és szabadságharc eseményei azonban a világtörténelem lapjain is kiemelt helyet foglalnak el. Hogyan fogadta a világ közvéleménye a magyar eseményeket? Hogyan reagáltak a szuperhatalmak 1956 eseményeire? Van-e kapcsolat a szabadságharc leverése és a szuezi válság között? Mire világított rá a szabadságharc leverése és a nyugati - különösen az amerikai - politikai elit passzív reakciója? Félmúlt című műsorunk megtekintésével valamennyi kérdésre választ kaphat. Az adás vendégei Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Aki kérdez: Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze. 

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.  

Az adás vendégei Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta.

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetés házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója volt. A Hitler–Sztálin-paktum megszületésének körülményeivel kapcsolatban Fekete Rajmund felvázolta, hogy 1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop német és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszterek Moszkvában találkoztak, hogy egy kölcsönös megnemtámadási szerződést írjanak alá országaik között. A 10 évre szóló szerződésben a felek megállapodtak, hogy egymás ellen nem indítanak támadó hadjáratot, harmadik fél támadása esetén a támadó felet semmilyen módon nem támogatják, illetve nem lépnek be olyan szövetségbe, ami a másik ellen küzd. A tárgyalások valódi mivolta viszont arról szólt, hogy se a szovjetek se a nácik ne kerüljenek a jövőben egy kétfrontos háborúba, emellett pedig megszületett egy titkos záradék. Ebben a titkos záradékban a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista két totális diktatúra képviselői felosztották egymás között Kelet-Európát. Balogh Gábor hozzátette, hogy a világ közvéleménye hamar megismerte a két diktatúra közötti megnemtámadási szerződés létrejöttét, viszont a titkos záradékról egészen Rudolf Hess nürnbergi per alatt tett vallomásáig semmit nem tudott. Ennek ellenére még hosszú évtizedekig jótékony hallgatás övezte a titkos megállapodás pontos részleteit. Ez nem csak a németek és a szovjetek részéről volt jellemző, de a nyugati világ részéről is. Erre az egyik legfőbb ok az volt, hogy 1941 után a Szovjetunió a britek, a franciák és az amerikaiak szövetségesévé vált. Ezért egészen 1989–1990-ig a titkos záradék részleteit homály fedte, hiszen a demokratikus országok nem szívesen akarták beismerni, hogy egy háborús bűnös, egy Kelet-Európát diktatórikusan felosztó birodalom szövetségesükké vált egy másik diktatúra elleni harcban.

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. A Félmúlt nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk. 

Vendég: Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke 
Beszélgetőpartner: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója 

A magyarországi zsidó holokauszt egy kulcskérdés a huszadik századi történelmünk megértése szempontjából. Ennek megismeréséhez ad biztos kapaszkodót ,,A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája" című e-könyv.

A kötet legegyedibb része többek között az az antiszemita értelmező zsebszótár, ami segítséget nyújt abban, hogy hogyan kell értelmezni azt a szókészletet, amit az antiszemita érzületű csoportok alkalmaztak. 

 A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszor célja a kisenciklopédiával az volt, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, hogy legyen egy olyan megbízható alapja az erről a témáról szóló vitáknak, amely elérhető, ha bárki elbizonytalanodna valamilyen kérdésben - mondta Baczoni Dorottya, Intézetünk igazgatója A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája e-könyv kapcsán.

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét sokan az 1956-os forradalom himnuszának nevezik. Legújabb Szöveg podcastunkban a költemény és annak szerzője kapcsán a kommunista diktatúra kultúrpolitikájáról, túlélési stratégiákról és az alkotás lehetőségeiről beszélgetünk. Szóba kerül, hogy milyen szövegváltozatai vannak a versnek, mennyire általános érvényű, és miért ez az ékköve Illyés költészetének. Feltárul előttünk Illyés Gyula viszonya a fennálló kommunista diktatúrához, és megtudjuk azt is, hogy milyen szerepet játszott az irodalmi életben. 

 Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója és Apor Attila történész, a XX. Század Intézet munkatársa beszélgetett. 

 Tényleg olyan rózsaszín Barbieland vagy létezik árnyoldala is? Adásunkban egy látszólag könnyed téma, egy fiktív személy, Barbie áll a középpontban, akiről Greta Gerwig legutóbbi mozifilmje kapcsán beszélgetünk. 

- Mennyiben kell Barbie-t a feminizmus kontextusában vizsgálnunk?
 - Mennyire volt radikális Barbie a saját korában? 
- Milyen nőképet sugallt régen és most? - Valóban olyan sokszínű Barbie vagy ez csak a látszat? 

Mit üzen a film? 
- Egyértelmű propaganda vagy erősebb üzenet a benne rejlő önirónia és szatíra? 

Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket.

„Franciaország, ha csúnyán akarok fogalmazni, nagyon gyorsan elvesztette a második világháborút.”
 
 Az Évek Annie Ernaux leghíresebb műve, melyben saját életén keresztül mutatja be Franciaország történelmét a megszállást követően Nikolas Sarkozy hatalomra kerülésééig. A politikatörténeti események mellett nagy hangsúlyt kapnak azok a társadalmi kérdések, melyeknek fontos szerepük volt az író életében.

Miközben telnek az évek, szembesülünk azzal, hogy a társadalmi narratíva milyen irányba változik. A nagyszülők kihalásával egyre kevesebbet beszéltek a háborúról a vasárnapi ebéd mellett, előtérbe kerültek a szülők által preferált javak megszerzéséről szóló diskurzusok, amire az író generációja 1968-ban nemet mondott. Átélhetjük, hogy miképpen szabadult fel a nő a társadalmi elnyomás alól, a szexuális forradalom kapcsán pedig a nemiség naturális megélését. Ezek mellett a francia társadalomban megjelenő politikai, etnikai feszültségek is bemutatásra kerülnek.

Olvasás közben feltárul előttünk az író baloldal iránti szimpátiája. Tisztelettel beszél De Gaulle-ról, és nehezen hitte el azt, mikor 1981-ben Mitterrand-ot az első baloldali köztársasági elnökként megválasztották. Műsorunkban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértővel körbejárjuk azokat a főbb állomásokat, melyek meghatározták Franciaország huszadik századi történelmét, ezzel is hozzájárulva a mű megértéséhez.

Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. Míg korábbi adásainkban főleg regényekkel foglalkoztunk, addig az elkövetkező néhány műsorban verseken keresztül mutatjuk be azok történelmi hátterét. Középiskolás hallgatóink figyelem, a sorozatunkban tárgyalt összes mű előkerül az órákon is. 

Ebben az adásban Ady Endre 1917-ben írt ,,Emlékezés egy nyár-éjszakára”  című versét vizsgáljuk meg, hogy megértsük az első világháború mélyebb hátterét, jelentőségét, és annak társadalmi reakcióit.

Tartsatok velünk!

Félmúlt: Oppenheimer és Teller
 
Miben merül ki a tudósok felelőssége egy tömegpusztító fegyver kifejlesztése kapcsán, milyen morális kérdéseket vet fel az atombomba megalkotása?
Mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését és hogyan értékelhetjük Robert Oppenheimer kommunista szálaktól nem mentes múltját?
Milyen Oppenheimer és Teller megítélése ma?
 
 
Akik beszélgetnek:

Schmidt Mária – történész, a XX. Század Intézet főigazgatója
Magyarics Tamás - történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa
 
Moderátor:
 
Baczoni Dorottya – történész, a XX. Század Intézet igazgatója