Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódját, Budapest 1944-es angolszász bombázását mutatja be egy korabeli videóanyagokat tartalmazó animációk, illetve archív fotók felhasználásával készült látványos és informatív honlap. 

Az angolszász légierő 1944-ben több, mint 8000 tonna bombával támadta Európa egyik legszebb fővárosát, Budapestet. Ezekben a légicsapásokban több ezer honfitársunk vesztette életét és sebesült meg. Lakóházak és középületek százai dőltek romba. A lakosság egyharmada kényszerült elhagyni a lakóhelyét. Az ipari és vasúti infrastruktúra jelentős részét lebombázták.

A Félmúltban Farkas Sebestyén a Terror Háza Múzeum történésze és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus beszélgetnek a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével megvalósult honlapról. #FÉLMÚLT

‼Látogass el Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapra: https://www.budapestbombazasa.hu

Arthur Koestler, a huszadik század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója. A szabadság megszállottjaként rendíthetetlenül kereste a végső igazságot, de végül rájött, hogy nem létezik egyetlen, mindenek felett álló igazság.

A ’30-as években a Német Kommunista Párt tagjaként eljutott a Szovjetunióba, ahol szembesült a diktatúra kijózanító és húsbavágó valóságával, a szegénységgel, az éhezéssel és az elnyomással. A sztálini tisztogatások és a moszkvai perek kapcsán pedig további, hatalmas csalódást élt meg a kommunizmussal szemben, amely több ismerősét, elvtársát is bitófára juttatta. A spanyol polgárháborúban fogságba esve a biztosnak hitt halálra várva újragondolta életét.

Irodalmi munkássága – a kommunizmus elleni legerősebb vádiratként – alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy lehulljon a lepel ezen eszme valódi természetéről.

Róla beszélgetünk a következő Félmúlt – A szabadság vándora című adásunkban.

A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.

Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajárunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A Félmúlt következő adásában múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről lesz szó.

Miért tartja még mindig lázban a világot John F. Kennedy meggyilkolásának története? Mi táplálja a gyilkosságot övező kitartó érdeklődést és a számtalan összeesküvés-elméletet? Mit változtat mindezen a Trump-adminisztráció által nemrégiben nyilvánosságra hozott mintegy 80.000 oldalnyi, eddig titkosított dokumentum? A FÉLMÚLT legújabb adásában a Kennedy-akták nyilvánosságra hozatala kapcsán beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, „Az amerikai álam (vége) – John F. Kennedy” című könyv szerzője voltak.

Az előző adásban Csurka István személye körüli elhallgatásról és az életét meghatározó eseményekről beszélgettünk. Foglalkoztunk politikai pályáját jelentősen körvonalazó beszédeivel, váteszi szerepével. 

A második adásban az őt ért legfontosabb kritikákról lesz szó: 

• Az „ügynökkérdésről”
• Antiszemitizmusáról
• A megítélésével kapcsolatos kettős mércéről
• Az MDF-ről, Antall Józsefről és a rendszerváltoztatásról megfogalmazott véleményéről

Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.

Csurka István megkerülhetetlen alakja a XX. századi magyar történelemnek.
Sok éven keresztül figyelmen kívül hagyott írói és politikusi tevékenységének újraértékelése és bemutatása fontos mindazok számára, akiknek nincsen személyes benyomásuk a huszadik század egyik ikonikus közéleti szereplőjéről.
A rendszerváltoztatás egyik szellemi megalapozójáról, a XX. Század Intézet Csurka 90 - Idő és sors címmel rendezett konferenciát a tavalyi évben. Most, a Félmúltban két részen keresztül folytatjuk Csurka István életművének bemutatását.
 
Az első adásban szó lesz:
 
• Életének legmeghatározóbb élményéről, az 1956-os forradalom és szabadságharcról
• A New Yorkban 1986. március 15-én elhangzott: A véres kard című beszédéről
• A rendszerváltoztatás előtti Magyarország összellenzéki találkozóján elhangzott, 1985-ös monori beszédéről
• Váteszi szerepéről
• Nyelvezetéről és humoráról
• A tavalyi konferenciánk, valamint a róla készült szobor avatásának visszhangjáról
 
Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. 
De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg. 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez.

Résztvevők:
Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az XX. Század Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

80 éve fejeződött be a második világháború.

Új adásunkban megvitatjuk, mi minden dőlt el 1945-ben, és ami talán még izgalmasabb kérdés, hogy máig abban a világrendben élünk-e ami 1945-ben létrejött, vagy netán ez egy mára már teljesen lezárt korszak? Mit jelent ez az év Magyarország, Európa, az Amerikai Egyesült Államok és az egész világ számára?

Megvitatjuk mindezeket a FÉLMÚLT: 1945 – 80 éve történt című adásában állandó beszélgetőpartnereinkkel Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálja.

1956 a 20. századi magyar történelem talán legfontosabb évszáma. A forradalom és szabadságharc eseményei azonban a világtörténelem lapjain is kiemelt helyet foglalnak el. Hogyan fogadta a világ közvéleménye a magyar eseményeket? Hogyan reagáltak a szuperhatalmak 1956 eseményeire? Van-e kapcsolat a szabadságharc leverése és a szuezi válság között? Mire világított rá a szabadságharc leverése és a nyugati - különösen az amerikai - politikai elit passzív reakciója? Félmúlt című műsorunk megtekintésével valamennyi kérdésre választ kaphat. Az adás vendégei Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Aki kérdez: Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze. 

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.  

Az adás vendégei Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta.