Az októberi infláció nagysága hazánkban 6,5% volt, azaz az elmúlt 12 hónap során átlagosan ennyit nőttek az árak, emelkedett a fogyasztói árindex. Az emberek többsége még ennél is nagyobb áremelkedést érzékel – mondja Kiss Ambrus szerkesztő kérdésére Büttl Ferenc az Új Egyenlőség e heti podcastjában.

 

Az ok az, hogy átlagos fogyasztó a valóságban nem létezik, miközben a statisztika a fogyasztói kosárban lévő körülbelül 1000 termék átlagos áralakulását méri. Emiatt az alacsonyabb jövedelmű családok, akik a jövedelmük nagyobb arányát költik pl. élelmiszerre, jogosan érzik úgy, hogy a statisztikai inflációs adatoknál mindig magasabb az árak emelkedése.

 

A jelenlegi infláció gyors növekedése sok negatív tényező egyidejű megjelenésének eredménye. Kétségkívül hat a hazai infláció mértékére a világban zajló inflációs trend és az energiaárak világpiaci robbanása is, de a kormány gazdaságpolitikája sem fékezi, sőt serkenti az inflációt – állítja a közgazdász. A választási költekezések, a gazdasági növekedést ösztönző állami gigaberuházások a kereslet növelésén keresztül egyaránt inflációt gerjesztenek.

 

A benzinárak háromhavi befagyasztása inkább közérzetjavító intézkedés, mintsem az inflációt fékező lépés Büttl Ferenc szerint. Magas, három héttel ezelőtti áron fagyasztotta be a kormány a benzin fogyasztói árát, ezért a tavalyi 350 Ft-ról az idei 480 Ft-ra történt áremelkedés inflációs hatása sokkal nagyobb, mint jelenlegi maximált ár háromhavi hatása az infláció mértékére. Büttl nem tartja kizártnak, hogy a kormány februárban a közelgő választások miatt meghosszabbítja a benzin fogyasztói árának befagyasztását, ami a közgazdász szerint már a MOL-t és a költségvetést is érintheti. A közgazdász elmondta, hogy neki általában nem az állam árfolyamszabályozó szerepével van problémája, hiszen például a gyógyszerárak hatósági szabályozása közérdek. A lakossági üzemanyag fogyasztói árának a valóságos piaci árhoz képesti olcsóbbá tétele viszont nem biztos, hogy széleskörű társadalmi érdek.

 

Büttl végezetül megemlítette, hogy a minimálbér január 1-jei emelése és a rossz szerkezetű állami költések, beruházások is inflációt gerjesztő tényezők a kormányzati gazdaságpolitikában.