A Pinot noir az egyik legrégebbi nemes borszőlő. Már a rómaiak is termesztették, ám végül Burgundiában kötött ki, s innen terjedt el a világban, s vált az egyik legnagyobb becsben lévő fajtává. A középkorban ismertségéhez hozzájárult, hogy a compostelai zarándokút Burgundián keresztül vezet, s így minden arra járó kóstolta, megismerte és hírét vitte a Pinot noirnak. Ráadásul a gyakran Burgundiából elszármazott szerzetesek is mindenhová magukkal vitték, így került a fajta többek között Németországba és Ausztriába, ahol Spätburgunder néven azóta is művelik.

Mi Kisburgundinak hívtuk, ám a nagyüzemi korszakban eltűnt, majd – főként Gál Tibornak hála – a 90-es évektől visszakerült a termesztésbe. A Pinot noir macerás fajta, de ha sikerül, nagyot szól. Az évszázadok folyamán sok útjába kerülő szőlőfajtával spontán kereszteződött, továbbá mutálódott, így számos leszármazottja lett, ezért is nevezhetjük pater familiasnak. Három legfontosabb utóda a Pinot Gris, a Pinot Blanc, valamint a Pinot Meunier.

Adásunkban a Pinot noir-t és elhíresült családtagjait vizsgáljuk meg közelebbről Horkay Andrást borszakértővel, a CEWI alapítójával és vezetőjével.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya