Itt a nyár, tűz a nap, a gyerekek egyre több időt töltenek a szabadban. Miért különösen fontos már csecsemőkortól a megfelelő fényvédelem? Mikor ajánlott bőrgyógyászhoz vinni a gyerekeket az anyajegyek miatt? Milyen tévhitek tartják magukat, és hol juthatnak hiteles információkhoz a gyerekek és szüleik? A MelanomaMobil orvosszakmai vezetőjét, dr. Ujfaludi Adrienn bőrgyógyász szakorvost és a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkárát, dr. Csoma Zsanett Renátát kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról és szülőkkel is beszélgettünk.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

A házasságok a világhálón köttetnek? Az biztos, hogy fontos szerepet játszik a párkapcsolatok kialakulásában is az internet. Annyiféleképpen indulhat egy szerelem. És miközben fiataloktól, idősebbektől, párkeresőktől sokszor halljuk, hogy mennyire nehéz megtalálni a hozzám illő társat – pontosabban azt, akihez én illeszkedni tudok –, vannak azért jó példák is. Két házaspárral beszélgetünk, akik online társkeresőn találtak egymásra. A történetük azt mutatja, hogy az ezerszer elátkozott netes világ hozhat azért jó gyümölcsöt is.

Szerkesztő: Süveges Gergő

Körülülni a mágikus fényt és történeteket hallgatni, mesélni – mindez talán egyidős az emberiséggel. A szavak, az érintés, az illatok, a közös élmény éppen így fontos emlékként ivódik be a gyermekeinknek, amikor diafilmet vetítünk nekik. Ez a közös élmény jön létre immár negyven éve a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál vetítésein is. Hagyomány és újdonságok, évfordulók és friss megfogalmazási módok egyaránt megjelentek az idei, tizenhetedik fesztiválon.

Szerkesztő: Szendrei Edit

Május végén nyílt Dunaharasztin a Mesesétány, ahol tíz mesét hallgathatnak meg a gyerekek: öt régi, jól ismert és öt kortárs, először publikált, Dunaharasztihoz kötődő történetet. A Kegyeleti Park árnyas fái között a megújult padokon található QR kód segítségével hallgathatja meg bárki, aki arra jár. A megnyitón az ötletgazda Hazai Tímea vezetett minket körbe, ahol találkoztunk az egyik íróval, a Csukás Meserádió meseíró pályázatának győztesével, Adorján Gyulával és a mesemondókkal, Szutterné Ruff Tímeával és Berényi Attilával, és persze gyerekekkel, nagyszülőkkel is.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Tízből hat pedagógus érezte már tartósan levertnek, ingerlékenynek vagy szorongónak magát – derül ki a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének felméréséből. Csapatépítés, közös programok, napi beszélgetések – ez mind jól esne, de mindenki rohan, sok az óra, tanítás után pedig még várja őket a dolgozatjavítás és az adminisztráció. Hogyan előzhető meg a tanárok kiégése, miért következik be, mit lehet tenni ellene? Mit javasolnak a szakemberek és mivel próbálkoznak az érintettek? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szakmai napján jártunk.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Ami a dédszülőknek történelmi csapás, az az unokáknak már csak egy lecke. Van-e személyes kapcsolatuk a diákoknak a határon túli magyarokkal, családi történetük a békediktátum következményeiről, tudásuk az okokról és a hatásokról? A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete és a várpalotai Trianon Múzeum többfordulós csapatversenyt hirdetett a témában felsős és középiskolás anyaországi és határontúli diákoknak. A Nemzeti Összetartozás Napján a döntőbe jutott csapatok közül ipolysági, dunavarsányi és budapesti fiatalokkal és tanáraikkal, valamint a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnökével, Nánay Mihállyal beszélgetünk.

Szerkesztő: Diós Judit

Mi az, ami felkészít az iskolára, és mi az, ami nem? A gyermekek többnyire izgatottan várják, a szülőkben viszont nagy feszültséget kelt az iskolába indulás. Tavasszal az óvodai alapprogram egy új eleme alaposan felborzolta a kedélyeket, az iskolaelőkészítéssel kapcsolatban. Ez mára talán nyugvópontra ért. Ami biztos, hogy egy régóta velünk lévő módszerrel, a mindennap, szóban elhangzó esti mesékkel jó alapokat adhatunk gyermekeinknek, és nem csak ahhoz, hogy jól induljon az iskola.

Szerkesztő: Szendrei Edit

A közösségszervezés során az emberek azért alapítanak csoportot, hogy változást érjenek el a közösség számára fontos ügyben. A közösségszervező pedig az a szakember, aki ilyen szervezetek megalakulását segíti, létezésüket támogatja. Régen művelődésszervezőnek hívták. Hogy működik ez az általános iskolában, a gimnáziumban, az egyetemen, mire használható a falvakban, és a nagyvárosban? Katona Krisztina egy kölkedi általános iskolában, Molnár Ágnes egy debreceni közösségi térben, Bogdánné Tímea nógrádi falvakban mutatja be a közösségszervezés nehéz, de eredményes munkáját.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

A közösségszervezés során az emberek azért alapítanak csoportot, hogy változást érjenek el a közösség számára fontos ügyben. A közösségszervező pedig az a szakember, aki ilyen szervezetek megalakulását segíti, létezésüket támogatja. Régen művelődésszervezőnek hívták. Hogy működik ez az általános iskolában, a gimnáziumban, az egyetemen, mire használható a falvakban, és a nagyvárosban? Katona Krisztina egy kölkedi általános iskolában, Molnár Ágnes egy debreceni közösségi térben, Bogdánné Tímea nógrádi falvakban mutatja be a közösségszervezés nehéz, de eredményes munkáját.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Egyre gyakoribb jelenség az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar. Szinte minden iskolai osztályban akad egy-két gyerek, aki izeg-mozog az órákon, gyakran elkésik, soha nincs kész a leckéje és elfelejti, hogy aznap témazárót írnak. Míg alig néhány évtizede ők voltak a „rossz gyerekek”, ma már képesek vagyunk diagnosztizálni ezt az idegrendszeri állapotot, és különféle terápiák is rendelkezésünkre állnak. A rendrakástól a tanulásmódszertanon át az időgazdálkodásig számos területen segíthetnek speciális tréningek, hogy mérsékeljék az ADHD-val járó hátrányokat és akár felszínre hozzák az előnyöket. Megszólalók: Rónaszéki Kriszta pszichológus, Csiky Eszter ADHD coach, Kuhárszky Richárd tanácsadó szakpszichológus, szülők.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella