Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

Kámelusz Pupusz, mint Csontváry Kosztka Tivadar hűséges kísérője azonnal az ujja köré csavarta a az ismeretterjesztő könyvekről szavazó diákzsűrit, az Álmomban az eső című csendeskönyv képeit szakmai szemmel is figyelte a művészeti szakképzésre járó gimnazista, Sztehlo Gábor második világháború után létrehozott gyermekotthonában, a Gaudiopoliszban játszódó ifjúsági regény diákoktól kapott díja pedig magának a szerzőnek okozott nagy meglepetést – és persze örömöt –, nem számított rá a nehéz és összetett téma miatt. Az idei Év Gyerekkönyve díj diákzsűrije által kiválasztott nyertes könyvekről beszélgettünk a szerzőkkel, a zsűritagokkal és szülővel.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Szerkesztő: Szendrei Edit.

Kaland, felfedezés, barátok, élmények: jó, ha mindezt megtalálják a gyerekek a nyári táborokban. Ám a Családcentrum Alapítvány felhívásán a biztonság és a fejlődés is szerepelt. Hiszen inkluzív, befogadó táboraikban az ép többségi és az eltérő fejlődésű gyerekek közösen élhették át a mozgás, beszéd, művészetek élményét és fejlesztő hatását játékokba ágyazva.

Mi mindenből táplálkozik a majdani családunkról alkotott képünk? Melyik forrásnak mi az előnye, mi a veszélye? Mi alapján alkotjuk meg a saját családképünket? És egyáltalán: az anyaság vajon szerep vagy maga az élet? Három, különböző generációhoz tartozó anyával gondolkodunk együtt.

Szerkesztő: Süveges Gergő

A Szimbióták csapatának fákon függő fészekszerű lakásai, a Fánti Furgon locsolókocsija, vagy az erdők fölé függőlegesen terjeszkedő városok víziója mind egy-egy lehetséges válasz volt a diákoktól az idei Ugrás a jövőbe pályázaton. Az erdő és az ember viszonyát képzelték el húsz év múlva a fiatalok a MOME versenyén. A jövő lehetséges helyzeteire korlátlan fantáziával keresték a megoldásokat a pályaművek.

Szerkesztő: Szendrei Edit

A 2025. május 22-i műsor ismétlése.

Kiteljesedettség, boldogság, érzelmi stabilitás, feltétel nélküli szeretet. Csak néhány olyan elvárás, ami sokunkban él, ha az anyaságra gondolunk. Majd amikor gyermeket vállalunk, jönnek az ismeretlen és nehéz érzések: türelmetlenség, tehetetlenség, düh, szégyen és bűntudat. Hogyan lehet ebben az önismereti utazásban önazonosnak lenni? Miért olyan nehéz megfogalmazni erősségeinket és vágyainkat? Az önfeláldozást nem összetévesztenünk a gondoskodással? Elfogadni, hogy a család boldogsága nem csupán az anyák felelőssége. Megszólalók: Bendíner Brigitta anyacoach, Fischer Zsófia transzformatív mentor és életvezetési tanácsadó, Kenessey Enikő, a Timóteus Társaság Alapítvány munkatársa és a Szárnyalj csoport egyik vezetője, Trip Gabriella, a Szárnyalj csoport egyik vezetője.

Szerkesztő: Belényi Barbara

Hogyan hat az online tér, a közösségi média és az ott átélt bántalmazás, zaklatás a lányok önértékelésére? Hogy lehet nekik segíteni, ha bezárkóznak, és nem mernek beszélni a szorongásaikról vagy a testképzavaraikról a szüleiknek? És hogyan ismerhetik fel a szülők és a pedagógusok a kamaszok elfojtott segélykiáltásait, és hogyan kezdeményezhetnek velük biztonságos párbeszédet? Erről beszélgettünk Szlankó Violával, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatójával, Rhone Emmával, az UNICEF Fiatal Nagykövetével, szülőkkel, pedagógusokkal és az érintettekkel.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Dübörgő biztatás, labdapattogás, sípszó – a körmendi sportcsarnokban nemzetközi kosaras csapatok mérkőztek. Ugyanúgy, mint egy hagyományos tornán, de mégsem teljesen ugyanúgy. Nem a küzdelem volt más, nem a megfeszült akarat, nem a nyerni akarás. A nézőtéren sem volt kevesebb izgalom, lélegzetvisszafojtva várakozás és az állva tapsolás. A sportolók, akik valamennyien Down- szindrómával élnek, mind más-más nehézséggel léptek pályára, de mégsem ügyetlenség látszott rajtuk, hanem erő. Együtt mozgásuk, őszinte gesztusaik, egymás iránti biztatásuk, csalódottságuk vagy örömük kimutatása nem szánalmat ébresztett a nézőkben, hanem vonzódást valami tiszta után, amihez mindannyian kapcsolódni szeretnénk. A Down-szindrómával élők kosárlabda világbajnokságán jártunk Körmenden.

Szerkesztő: Diós Judit

Szerkesztő: Szendrei Edit

Negyedik trimeszter, vagyis a szülést-születést követő időszak, amire érdemes jól felkészülten odafigyelni. Igen ám, de ez meddig tart? Mire van ekkor szüksége a babának, az anyának, s az alakuló családnak? Az Anyafüzet második kötete erre az időszakra, és kimondottan az anya testi-lelki jóllétének támogatására fókuszál.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

A siket gyermekek több mint 90%-a halló családba születik, ahol a szülőknek nincs előzetes tapasztalatuk a jelnyelvvel. Bár a korai szűrés kötelező, a családok gyakran későn kapnak megfelelő mentális és módszertani támogatást a jelnyelv elsajátításához. Ehhez nyújt segítséget a SINOSZ, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Jel Alapítvány, akik közösen rendeztek jelnyelvi kalandparkot az érintetteknek. Miben segít a mentorszülői hálózat? Mi a hasznosabb, a jelnyelv vagy a szájról olvasás? Erről is beszélnek a szakértők, Tempfli Kátya, a Jel Alapítvány vezetője, Kormány Anita, a Sportból jeles Alapítvány vezetője, Bagó Zsófia, a Hallássérültek óvodájának óvónője, valamint érintett gyerekek és szülők.

Azért csinálom, mert szeretem, mert kikapcsol, mert feltölt, mert nincs tétje, mert sokat tanulok, fejlődök általa: mi az? A Válasz-utak fiataljai a hobbijaikról beszélgettek. Néhányról az is kiderült, milyen jó lenne ezzel foglalkozni hivatásként az elkövetkezőkben. Másoknak viszont épp az adja az értékét, hogy csak úgy, a jó érzésért lehet csinálni.

Szerkesztő: Szendrei Edit