Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma Magyarországon megközelíti a 120 ezer főt. Ebből a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján több mint 69 ezer diák tanul az általános iskolákban, a többiek a középfokú oktatásban és szakképzésben. Az iskolák nincsenek kellően felkészülve a fogadásukra, a szakemberhiány, az eszköztelenség pedig jelentősen megnöveli a szülők terheit is. Több civil szervezet közösen kidolgozta az „SNI köznevelési minimumot”, amely rögzíti a differenciált és inkluzív oktatás elengedhetetlen szakmai feltételeit. A dokumentumot egy konferencián mutatták be májusban a Kesztyűgyár Közösségi Házban. De addig is, amíg mindez megvalósul, hol lehet segítséget kérni, milyen nehézségekkel kell szembenézni, és milyen az élet felnőttként, ha SNI-sek vagyunk? Megszólalnak: Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője, Csordás Anett, az EgyszerGyerek Program koordinátora és az érintettek.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Diós Judit.

Mire vágyunk, amikor nyaralni készülünk? Közös élményekre, új környezetre, kalandokra vagy semmittevésre? Mit adhat a közös idő a családnak és mire számítsunk szülőként az együtt töltött napokon? Mit kezdjünk az eltérő igényekkel, a konfliktusokkal, az okoseszközökkel? Lehet-e ünnep a nyaralás? Műsorunkban családokkal beszélgetünk, vendégünk Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta.

A Kiss Áron Magyar Játéktársaság a játék kedvelőit, készítőit, kutatóit fogja össze az ország minden tájáról 1987 óta. Mozgatórugója az elnökük, Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, muzeológus, akinek 90-ik születésnapját köszöntötték nemrégiben a társaság tagjai. Orlay utcai kiállító- és közösségi terükben gyakran tartanak nyílt napokat szombatonként, s ezzel évek óta bekapcsolódnak például a Bartók Boulevard eseményeibe is. Hirdetve ma is a játék alapvető szerepét a gyermek személyiségének fejlődésében, s tanulási folyamatának fontosságában.

Szerkesztő: Szendrei Edit

Mennyi az a képernyőidő, amely életszerű és kivitelezhető a nyáron? Napi időkorlát helyett sokan a heti időbeosztásban hisznek, de ki fogja ezt ellenőrizni? Milyen játékok, tartalmak azok, amelyekkel nyugodtan, biztonságosan egyedül hagyhatjuk a gyerekeket? Egyáltalán egyedül hagyhatjuk őket az online térben? Milyen egy jó nyári digitális házirend? Mennyiben legyen más, mint a hétvégén megszokott forgatókönyv? A digitális nevelésről szólt a FamilyLife legutóbbi rendezvénye. Megszólalók: Tóth Dániel digitális nevelés szakértő, pszichológus, Kovács-Csiha Julianna FamilyLife szervező, Kovács Kálmán FamilyLife szervező, családok.

Szerkesztő: Belényi Barbara

Évtizedekig rajzórának hívták, most vizuális kultúra a neve. Mi a titka a rajzolásnak, és hogy lesz belőle vizuális kultúra? Mit jelent az átlós kompozíció, a színátmenet, a mártogatás, a kontraszt, a grafikai felület, a térbeliség? A zsámbéki Keresztelő Szent János Általános iskolában jártunk az elsősök és a negyedikesek óráján, ahol Paulovkin Boglárka grafikusművész vezeti be a vizuális kultúra rejtelmeibe a gyerekeket.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Apagenerációk rovatunkban három, különböző nemzedékhez tartozó apával beszélgetünk. Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen apai mintát hoz otthonról és ad tovább egy ötvenes években, egy hetvenes években és egy kilencvenes években született apa. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: a nagy üzenetek. Kaptam-e otthonról életre szóló mondatot? Mit kezdek vele? Felülírom vagy megtartom? És van-e bennem vágy, hogy effélét rábízzak a gyerekeimre?

Szerkesztő: Süveges Gergő

Ahogyan anyává is csak úgy válhatunk, ha van apa, úgy apává is úgy lesz valaki, ha ott van mellette az anya. Közösen tanulható és alakítható szerepek ezek. Egy része ösztönösen ébred mindenkiben, sokat tesz hozzá az otthonról hozott minták kezelése, és a közös úton megtett törődés. S hogy mi segített megtenni napról-napra azt, ami szükséges, ami kell, ami jó? - egy szülőpár közös fejlődésének útját ismerhetik meg.

Szerkesztő: Szendrei Edit

A Vecsési Zenei Alapfokú Művészeti Iskola családias légkörében a zene tényleg mindenkié. Igazi befogadó iskola, ahol a tanárok személyre szabják a módszereket, például színes kottából tanítják a Down-szindrómás növendéket az Ulwila módszerrel, a Kovács-módszer az izgő-mozgóknak teszi könnyebbé a tanulást a mozgás beépítésével, és akár saját csellóiskolát és zongoraiskolát állítanak össze a lassabban haladóknak. Ugyanakkor az együttműködés és az egymásra hangolódás is jól megy a diákoknak, az iskolai Times up! koncerten és a zenekarban kivétel nélkül mindenki szerepel.

Szerkesztő: Cataluccio Andrea

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Méhecske, medve, pillangó, de főként bálna. Ugyanis a bálnák légzése a mintaadó abban a módszerben, amely speciális légzőgyakorlatokkal segít visszavezetni a gyerekeket a helyes légzéshez. Miért fontos és milyen is tulajdonképpen a helyes légzés? Hogyan hat a figyelemre és a tanulási, szövegértési képességekre a légzés minősége a gyerekeknél? A Bálnalégzés programot ebben a tanévben három általános iskolában tesztelték elsősöknél, de óvodásoknál már jó ideje használják a szakemberek a logopédiai foglalkozásokon. A módszer megalkotójával, Gánóczy Andrea gyógypedagógussal, logopédussal, valamint tanárokkal, gyerekekkel beszélgetünk.

Ugrálás egy sakktáblán, tollasozás elkapó hálóval, tánc színes szalagokkal – milyen ötletekkel lehet az ovis és az alsós testnevelés foglalkozás játékos és örömteli? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Mozgás-pedagógia konferenciájának műhelyein a hallgatók és az óvodapedagógusok kreatív mozgásfejlesztő kezdeményezésekkel ismerkedhettek meg, hogy beépíthessék azokat a mindennapokba. Műsorunkban ezek közül három módszert mutatunk be: vendéglátónk Kicsák Mónika komplex táncterapeuta, Szűcs Zoltán tollaslabdaedző, Kovács Noémi testnevelő és gyógytestnevelő tanár, és a konferencia egyik szervezője, Bartha Enikő mesteroktató.

Szerkesztő: Diós Judit