Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

Változások előtt áll a magyar oktatás. Milyen célokra és alapelvekre kell épülnie az iskola reformjának? Kiket tanítunk? Mit tanítsunk nekik? Hogyan tanítsunk? Mit leshetünk el az alternatív iskoláktól? Az egyik legégetőbb kérdés a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyerekek speciális igényei és hozzáférése az oktatáshoz. Milyen oktatási szemlélet segíthetné jól őket és családjaikat? Milyen gyakorlatok léteznek és milyen új kezdeményezések születnek? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Alternatív Pedagógiai Konferenciáján jártunk.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Apagenerációk rovatunkban három, különböző nemzedékhez tartozó apával beszélgetünk. Kíváncsiak vagyunk, vajon milyen apai mintát hoz otthonról és ad tovább egy ötvenes években, egy hetvenes években és egy kilencvenes években született apa. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: párválasztás. Milyen útmutatást kaptam otthonról, hogyan alakult a saját belátásom, és mit adok tovább a gyerekeimnek. És egyáltalán: beleszólni vagy nem beleszólni? Ha nem, miért nem, ha igen, milyen mértékben?

Hosszú várakozás, hirtelen megváltozott élethelyzet, lassú barátkoztatás: az örökbefogadás különböző fázisai az érintettek szemszögéből. Az örökbefogadás során a gyermekek, az örökbeadó édesanyák és az örökbefogadó szülőpár segítésének, kísérésének lehetőségeit jártuk körbe a praktikus és lelki folyamatok oldaláról a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság idei kongresszusának néhány előadójával. Megszólalók: Szabó Enikő klinikai szakpszichológus, örökbefogadási pszichológus (Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Pest Vármegye), Székely Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus, a Mózeskosár Egyesület alapító tagja és Sárközi Tünde szociális munkás, meseterapeuta.

2019-ben egy gimnazista diák fejéből pattan ki az ötlet, hogy milyen jó lenne egy olyan sport, amely egyszerre szól a mozgásról, de közben közösséget is teremt. Nem kell hozzá drága felszerelés, csupán két labda és bármilyen szabadtér. Az ötletből tettek születtek. A diák mögé felsorakoztak a barátok, aztán pedagógusok, végül egy egész iskola. Mára pedig a TAPE önálló életre kelt. 14 éves diákoktól a 24 éves fiatalokig mindenki sajátjának érzi, iskolától függetlenül. A Bikás parkban péntekenként lehet a TAPÉ-s sportolókkal találkozni. A bázis mára akkora, hogy évente kétszer bajnokságot is hirdetnek, bográcsozással, szurkolótáborral, mezzel és sátorveréssel. Mindezt közösségi alapon, anyagi támogatás és egyesületi forrás nélkül. Saját szervezésben. Hogy mi tartja egyben a közösséget? A legutóbbi TAPE bajnokságon erre is kíváncsiak voltunk. Megszólalók: játékosok, szervezők, szurkolók, és a Szent II. János Pál Iskolaközpont tanulói.

Szerkesztő: Belényi Barbara

Az utolsó év a középiskolában mérföldkő. Az osztály közössége most van együtt így utoljára, sokan most lesznek nagykorúak, ezért is kapcsolódnak különféle rítusok ehhez az időszakhoz. Ősszel a szalagavató, osztálykirándulás, tavasszal a ballagás, és persze folyamatos készülés az érettségire, a továbbtanulásra annak minden izgalmával és szorongásával. Mi a fontos igazán? A barátságok, közös élmények, beszélgetések, a tanulás, céltudatosság? Hogyan élhetik meg a fiatalok az utolsó év jelenét, és miért fontos ez? Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal és diákkal, szülővel beszélgetünk.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Egyre többet beszélünk az érzelmi intelligenciáról, hogy gyermekeinknek meg kell tanítanunk érzéseik felismerését, elfogadását, kifejezését és feldolgozását is. A különórák, leckeírás, vacsora és fürdés körforgásában azonban gyakran csak az elvégzendő feladat a cél és szülőként gyakran a saját érzelmeink tudatosítására sincs idő. Hol és hogyan volna helye az érzelmek megtapasztalásának és kezelésének a családban az általános iskolás gyerekeknél? Vendégünk Uzsalyné Pécsi Rita, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógia Módszertani Központjának vezetője.

Szerkesztő: Diós Judit

Kiszínezett meddőség, avagy szétesve is színesen című kiállítás képeit és a mögöttük megélt történetet is megismerhettük a Perinatus Alapítvány idei nyílt napján, amely a traumafeldolgozást állította fókuszba. Mit jelent évekig részt venni a gyermekvárás asszisztált folyamatában? Milyen módszerek és szakemberek segítsége érhető el a szülővé válás olykor testet-lelket különösen erősen igénybe vevő időszaka alatt?

Szerkesztő: Szendrei Edit

Nehéz dolga van az anyáknak, amikor a gyereknevelésről van szó, hiszen annyi módszer van, és ezek akár ellent is mondhatnak egymásnak. Mi alapján döntsön, kire hallgasson, hogy legyen jó szülő? Mivel árt, mivel használ, kinek és hogyan feleljen meg? Milyen túlkapások lehetnek a legjobb szándék ellenére is? Reinhardt Gabriella anyapszichológus tanácsait hallhatjuk, és megszólalnak az édesanyák is.

A 2025. február 3-i adás ismétlése

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Mindent lefotózunk, több ezer kép várja hiába a telefonunkon, hogy megnézzük. Megkérdezzük a mesterséges intelligenciától, hogy hányféle elkészítési módja van a pizzának vagy melyek a legnépszerűbb nyaralási helyszínek az idén. Ha nem szabna határt a pénztárcánk a telefonunk, laptopunk cserélgetésének, akkor félévente újat vennénk. Van, aki meg is teszi. De mi az ára ennek a kényelemnek, már ami a globális energiafelhasználást illeti? Diákokkal, pedagógusokkal szülőkkel gondolkodunk együtt a digitális lábnyomunk méretéről.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Anyák egymás közt rovatunkban három, különböző generációhoz tartozó anyával beszélgetünk. A résztvevők állandóak, a téma mindig más. Ma: genetikus vagy elsajátítható? Létezik-e ösztönös? És egyáltalán: hogyan tanulható az anyaság?

Szerkesztő: Süveges Gergő