Az, hogy a Rhone-völgyi borok ma a világ bortudatában méltatlanul nem a legmagasabb helyen állnak a francia borok között, az alapvetően annak a ténynek köszönhető, hogy földrajzilag sokáig „rossz helyen voltak”. Nem mintha azóta helyet változtattak volna, csak várni kellett, amíg a közlekedés fejlődése számukra is megnyitotta a sokáig elzárt utat. Észak felé a féltékeny Burgundia nem engedte őket, nyugat felé az angol érdekkör (ld. Bordeaux) messze volt, és a főváros is messze volt. Ezért a 19. századi vasúti közlekedésig kellett várni, hogy e borok eljussanak a szélesebb rétegekhez. Pedig a Rhone-völgy déli része már a mesés Provence-ba esik, ahol már 1316-ban az avignoni pápák létrehozták az azóta világhírűvé lett szőlőbirtokukat: ez Chateauneuf-du-Pape!

A Rhone-völgy ma Franciaország második legnagyobb borrégiója. Ha pár évtizeddel ezelőtt csak annyit láttunk egy címkén, hogy „Cotes du Rhone”, biztosak lehettünk abban, hogy tisztességes, jó ivású, megbízható és jó árú bort kapunk. Mára ez is árnyaltabb lett, e név alatt egész komoly nagy borokat is ki lehet fogni, főleg ha ismerjük a termelőt. És akkor ez még csak a hierarchia legalja. Mint látni fogjuk, erre épülnek az egyre komolyabb tételek. Röviden, a Rhone-völgy mindent tud, ami borban szép és jó lehet!

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a Rhone-völgyi palackból!

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna