Napra pontosan ma, augusztus 6.-án éppen tíz éve annak, hogy meghalt Bajor Imre, színész, humorista, aki 19 évesen, 1976-ban a vidéket járó Állami Déryné Színházban kezdte pályafutását. Színházi karrierjének alakulásában Verebes István meghatározó szerepet játszott, ő fedezte fel Bajor páratlan rögtönző képességét és utánozhatatlan komédiázó tehetségét. Bajor Imre 1989-től rendszeresen a Játékszínben szerepelt, majd az 1999-ben az RTL Klub képernyőjén indult Heti Hetesnek is állandó szereplője lett. Országos ismertséget a Szomszédok című tévésorozat szerzett számára, ebben Oli urat, a női fodrászt alakította.

Balogh Mari Aranytoll-díjas újságíró, szerkesztő, az első magyar női tévériporter, a Magyar Televízió örökös tagja volt. Munkáscsaládból származott, apja Csepelen vasöntőként, anyja gyári munkásként dolgozott. Származására egész életében büszke volt, a közösségért felelős gondolkodást, magatartást és a szociális érzékenységét otthonról hozta magával.

Losonczi Ágnes Széchenyi-díjas iskolateremtő szociológus, társadalomkutató, aki 1957-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, történelem szakon. Az MTA Szociológiai Intézetében dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig. Az intézet igazgatója is volt két éven át.

Edita Gruberova szlovák–magyar származású operaénekesnő, aki koloratúrszopránként igen híres volt hangjának hihetetlenül csengő tisztaságáról: képes volt a magas hangokat hosszan és erőteljesen kitartani, mindenkori közönsége nagy ámulatára. Édesanyja magyar származású volt, akivel mindig magyarul beszélt, ám anyja halála után fokozatosan elfelejtette anyanyelvét.

Alig volt négyéves, amikor már operaáriákat énekelt, 13 évesen jegyzett énekversenynek lett a győztese. Miközben kamaszként a pisai egyetemen jogtudományt tanult, hotelekben énekelt és zongorázott, ebből tudta finanszírozni egyetemi tanulmányait. De jogászként mindössze egy évet dolgozott, mert azt érezte, hogy útja mindenképpen a zene világába vezeti.

2002-ben indította útjára Friderikusz Sándor a Fantasztikus Európa című szórakoztató sorozatát, amellyel az volt a műsorkészítők célja, hogy az európai csatlakozásról szóló népszavazás előtt felkeltsék az érdeklődést a földrész iránt, mindig más-más témát helyezve az adott epizód középpontjába, és ehhez meghívva hat akkoriban (esetenként azóta is) Magyarországon élő, magyarul jól tudó európai fiatalt: ezúttal Gianni az olaszokat, Cleo a görögöket, Jean-Phillippe a franciákat, Herman a hollandokat, Vanda a portugálokat, Sean pedig az íreket képviselte. A nézők nagyon szerették ezt a műsorformát is, mert sok bolondozás közepette ismerhették meg az európai emberek egymástól nagyban különböző szokásait és mentalitását.

Friderikusz Sándor tévés munkásságának egyik legnépszerűbb műsora volt a Gyerekszáj-sorozat, amely hosszú időn át minden hétköznap este 10-15 percben jelentkezett, és amelyben általában három gyereket kérdezett egy-egy témáról a műsorvezető. Több mint 200 ilyen adás készült, amelyek közül rendszeresen felteszünk néhányat a Friderikusz Podcast archívumába.

Tavaly ősszel jelent meg Kékes Réka: Az orgazmus művészete - gyönyörtudatosság és szexuális önismeret című kötete. A könyv tartalomismertetője szerint nemcsak abban nyújt támogatást, hogy valaki tudatosítani legyen képes a valódi orgazmusa útjába álló ellenállásokat és szexuális hiedelmeket, hanem segít megmutatni azokat az elméleti és gyakorlati testorientált útvonalakat is, amelyek segítségével az orgazmus megfelelő gyakorlatokkal fejleszthető és szabályozható.

      Kékes Réka: Az orgazmus művészete című könyvet az alábbi linkre kattintva lehet megrendelni:
      https://online.kekesreka.com/en/product/az-orgazmus-muveszete-ebook/

2006-ban a választások előtt, már az őszödi beszédet megelőzően is állandó harci készenléti helyzetbe volt Magyarország. A politikai megosztottság, a morális evidenciák határainak felszámolódása, valamint a korábbi társadalmi traumák egyszerre szorongó és feszült társadalmat eredményeztek.

Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kárpátaljai származású színházi és filmrendező, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatója és művészeti vezetője, aki megteremtette - saját meghatározása szerint - a „költői színház”-at. Vidnyánszkyt 2012-ben nevezték ki a Nemzeti Színház élére, de ő a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is.