Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

A közösségszervezés során az emberek azért alapítanak csoportot, hogy változást érjenek el a közösség számára fontos ügyben. A közösségszervező pedig az a szakember, aki ilyen szervezetek megalakulását segíti, létezésüket támogatja. Régen művelődésszervezőnek hívták. Hogy működik ez az általános iskolában, a gimnáziumban, az egyetemen, mire használható a falvakban, és a nagyvárosban? Katona Krisztina egy kölkedi általános iskolában, Molnár Ágnes egy debreceni közösségi térben, Bogdánné Tímea nógrádi falvakban mutatja be a közösségszervezés nehéz, de eredményes munkáját.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

A közösségszervezés során az emberek azért alapítanak csoportot, hogy változást érjenek el a közösség számára fontos ügyben. A közösségszervező pedig az a szakember, aki ilyen szervezetek megalakulását segíti, létezésüket támogatja. Régen művelődésszervezőnek hívták. Hogy működik ez az általános iskolában, a gimnáziumban, az egyetemen, mire használható a falvakban, és a nagyvárosban? Katona Krisztina egy kölkedi általános iskolában, Molnár Ágnes egy debreceni közösségi térben, Bogdánné Tímea nógrádi falvakban mutatja be a közösségszervezés nehéz, de eredményes munkáját.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Egyre gyakoribb jelenség az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar. Szinte minden iskolai osztályban akad egy-két gyerek, aki izeg-mozog az órákon, gyakran elkésik, soha nincs kész a leckéje és elfelejti, hogy aznap témazárót írnak. Míg alig néhány évtizede ők voltak a „rossz gyerekek”, ma már képesek vagyunk diagnosztizálni ezt az idegrendszeri állapotot, és különféle terápiák is rendelkezésünkre állnak. A rendrakástól a tanulásmódszertanon át az időgazdálkodásig számos területen segíthetnek speciális tréningek, hogy mérsékeljék az ADHD-val járó hátrányokat és akár felszínre hozzák az előnyöket. Megszólalók: Rónaszéki Kriszta pszichológus, Csiky Eszter ADHD coach, Kuhárszky Richárd tanácsadó szakpszichológus, szülők.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Eddig szülőket, felnőtteket kérdeztünk a tapasztalataikról. Mostantól azonban szót kapnak azok a fiatalok is, akik mozaikcsaládban nőttek fel. Vajon ők hogyan élték meg a saját családjuk széthullását és egy új család kialakulását? Először arról kérdezzük őket, hogyan változott meg az életük, hogyan viselték a változást és hogyan alakult ki az új családi rendszer.

Szerkesztő: Süveges Gergő

Nincs vesztegetni való időnk! Ez volt a konklúziója az idei Budapesti Óvodapedagógiai Napok programsorozatának. A kutatók már 1-2 éves korban is ott találják az okoseszközöket a kisgyermekek életében, az óvónők pedig nap mint nap tapasztalják azokat az elmaradásokat, amelyek a gyerekek fejlődésében ennek hatására megmutatkoznak. Csak tudatosan és alapos ismeretekkel felkészülve tehetnek a szülők és szakemberek együtt a gyerekek egészséges fejlődéséért, a lehetőleg minél későbbi találkozásukért a digitális eszközökkel.

Szerkesztő: Szendrei Edit

Hogyan lesz a fiúból férfi? Mi segíti, és mi gátolja ezt a folyamatot? Évekkel ezelőtt már foglalkoztunk a nővé válással, most a férfivé válást járjuk körbe Szennyai Tibor pszichológussal, Robert Moore amerikai pszichológus archetípusokon alapuló modellje alapján. Segítségül hívunk egy mesét is, a Grimm testvérek Vasjankó-ját, amely a férfivá válás egyetemes stációit mutatja meg. És megszólalnak férfiak is, hogyan élték meg ezt a rögös utat.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Kiteljesedettség, boldogság, érzelmi stabilitás, feltétel nélküli szeretet. Csak néhány olyan elvárás, ami sokunkban él, ha az anyaságra gondolunk. Majd amikor gyermeket vállalunk, jönnek az ismeretlen és nehéz érzések: türelmetlenség, tehetetlenség, düh, szégyen és bűntudat. Hogyan lehet ebben az önismereti utazásban önazonosnak lenni? Miért olyan nehéz megfogalmazni erősségeinket és vágyainkat? Az önfeláldozást nem összetévesztenünk a gondoskodással? Elfogadni, hogy a család boldogsága nem csupán az anyák felelőssége. Megszólalók: Bendíner Brigitta anyacoach, Fischer Zsófia transzformatív mentor és életvezetési tanácsadó, Kenessey Enikő, a Timóteus Társaság Alapítvány munkatársa és a Szárnyalj csoport egyik vezetője, Trieb Gabriella, a Szárnyalj csoport egyik vezetője.

Szerkesztő: Belényi Barbara

Térképész, programozó, építőmérnök – valóban csak fiúknak való szakmák volnának? A Lányok Napjának célja, hogy biztassa a műszaki pályák iránt érdeklődő lányokat, bátran foglalkozzanak azzal, amivel szeretnének. A Nők a Tudományban Egyesület szervezésében a diáklányok vállalatokhoz, kutatóintézetekhez, egyetemekre látogathatnak el, ahol gyakorló szakemberek mindennapjait, izgalmas kihívásait ismerhetik meg a természettudományok, a mérnöktudományok, vagy a matematika területein. A tavaszi Lányok Napján az ELTE Informatikai Karán jártunk. Vendégünk volt Tóth Melinda, a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének egyetemi docense, Tóth Tekla számítógépes látáskutató az Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszékről, valamint Hajdú Edina térképész, a Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet doktorandusza.

Szerkesztő: Diós Judit

Mit gondolnak a fiatalok az ökológiai problémákról, mit tudnak tenni, és mitől szoronganak? Tavaly novemberben tartották az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáját, ahol Berényi Gergő, az UNICEF fiatal nagykövete is részt vett. Az ifjú klímavédő számára ez kiváló lehetőség volt arra, hogy élőben is megtapasztalhassa a nemzetközi döntéshozatal folyamatát, és képviselje a jövő generációit. Berényi Gergővel és a téma iránt érdeklődő fiatalokkal beszélgettünk.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

Kis élet-gombócnak képzelem – mondta egy édesapa a magzatjukról a terápián. Ez lett a címe Andrek Andrea perinatális pszichológus most megjelent könyvének is, amelyben a várandós anyák és apák kötődését mutatja be a növekvő kisbabájukhoz a tudomány legfrissebb megállapításai és a terápiás tapasztalatok szempontjából. Mert a kötődés már a pocakban elkezdődik, és a magzat jelzéseinek értelmezése valójában az újszülöttről való gondoskodás „gyakorlóterepeként” kínálkozik.

Szerkesztő: Szendrei Edit