Van még biztos helye az őszi búzának a magyar vetésszerkezetben? Hogyan lehet nyereségesen termelni, ha a gyenge hozamokhoz alacsony felvásárlási árak, drága műtrágya és egyre kiszámíthatatlanabb időjárás társul? Továbbra is a 8–9 tonnás termés legyen a cél, vagy inkább egy stabilabb, kisebb kockázatú technológiára kellene átállni?

A HEKTÁR Plusz podcastban Vajda Péterrel, az Agrova Kft. ügyvezetőjével, és a Phylazonit két tanácsadójával, Tóth Gábor tápanyag-gazdálkodási szakértővel, valamint Dani István gazdálkodóval beszélgetünk az őszi búza jövőjéről.

Megnézzük, hol csökkenthetők érdemben a talajművelés és a tápanyag-utánpótlás költségei, mikor lehet indokolt a foszfor- és kálium műtrágya visszafogása, valamint milyen szerepet kaphat a talajvizsgálat, a mikrobiológia, a Trichoderma és a levélanalízis.Szóba kerül az idei tarlóhántás kérdése, a talaj vízmegtartó képessége, a szervesanyag- és kalciumgazdálkodás, a fajtaválasztás és a csíraszám csökkentése is. Finomhangolásra van még szükség, vagy már olyan drasztikus változtatásokra, amelyek a gazdaság egész technológiáját érintik? Erre próbáltunk választ keresni.A műsor a Phylazonit támogatásával készült!

TARTALOM:

0:00 - Bevezető, podcastajánló

3:42 - Van még jövője az őszi búzának?

20:48 - A költségcsökkentés lehetőségei

38:43 - Tarlóhántás a rendkívüli szárazságban

54:38 - Őszi technológia, szárbontás és tápanyag-utánpótlás

1:02:43 - Gombavédelem és mikrobiológiai megoldások

1:15:25 - Fajtaválasztás és csökkentett csíraszám

1:19:15 - Hogyan kezdjen hozzá a gazdálkodó a változtatáshoz?

Lehet-e Magyarországon 20 tonnás kukoricát termeszteni? Mennyit segíthetnek a talaj- és növényvizsgálatok? Milyen növénytáplálási és talajaktivitási rendszereket ajánl az Agromasters? Miért fontos a megfelelő tápanyagok és hatóanyagok kiválasztása?Az Agromasters Hungary Kft. szakemberei egy 24 hektáros, öntözött kísérletben keresik a választ: alacsony növésű hibriddel, 50 centiméteres sortávval, akár 120 ezres hektáronkénti tőszámmal, és tudatosan felépített tápanyag-utánpótlással. Tehát egy rendkívül intenzív technológiával.Major Zoltán ügyvezetővel és Raj Péter marketingvezetővel arról is beszélgetünk, hol van még létjogosultsága a kukoricának, és mely területeken kellene elengedni a termesztését. Megvizsgáljuk, hogyan segítheti a döntéseket a talaj- és növényvizsgálat, miért nem feltétlenül a legolcsóbb műtrágya jelenti a leggazdaságosabb választást, valamint hol kaphatnak helyet a mikrobiológiai készítmények és a biostimulátorok a hagyományos technológiában.TARTALOM:00:00 - Bevezető03:28 - Túlélési lehetőségek és tudatos tápanyag-gazdálkodás24:24 - Komplex kukoricatechnológia48:25 - Megérheti a 20 tonnás kukorica?

Mi köze van a villámlásnak a nitrogén-utánpótláshoz? Valóban előállítható a növények számára hasznos nitrogén mindössze vízből, levegőből és elektromos energiából? És tényleg drasztikusan, akár 95%-kal is csökkenthető a műtrágyaköltség?A HEKTÁR Plusz legújabb adásában a plazmaaktivált víz (PAW) és a Next Gen Nitrogén technológia működését ismerhetjük meg. Beszélünk a tudományos háttérről, a gyakorlati működésről, az első hazai szántóföldi tapasztalatokról, valamint arról is, hogy milyen lehetőségeket kínálhat ez a megoldás a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb növénytermesztésben.Vendégeinkkel olyan kérdésekre keressük a választ, mint:• Hogyan állítható elő nitrogén helyben, a gazdaságban?• Miben különbözik a plazmaaktivált víz a hagyományos nitrogénműtrágyáktól?• Milyen eredményeket hoztak az első üzemi és kísérleti tapasztalatok?• Valóban csökkenthető a műtrágya-felhasználás ezzel a technológiával?• Hol tart ma a fejlesztés, és milyen jövő előtt állhat a PAW-technológia?• Alkalmazható-e biogazdaságok vagy regeneratív gazdálkodás esetében?A beszélgetés során kitérünk arra is, hogy a plazmaaktivált víz nem egyszerűen egy újabb lombtrágya vagy nitrogénkészítmény. A technológia lényege, hogy a levegő nitrogénjéből és oxigénjéből, elektromos plazma segítségével olyan nitrogénformák keletkeznek, amelyeket a növény közvetlenül hasznosíthat. Emellett szó esik a PAW mikrobiológiai hatásairól, a kijuttatás lehetőségeiről, a várható korlátokról, valamint arról is, hogy milyen szerepe lehet a jövő fenntartható tápanyag-gazdálkodásában.Vendégek:Szekeres Lajos, gazdálkodó, ügyvezető, Next Gen Nitrogén Kft.Iváncsik Bence, értékesítési vezető, Next Gen Nitrogén Kft.Dörömbözi Ádám, renegeratív gazdálkodó, Dörömbözi kft.Ha érdekelnek az innovatív tápanyag-utánpótlási megoldások, a regeneratív szemlélet és a mezőgazdaság jövőjét meghatározó technológiák, akkor ezt az adást érdemes végignézned!TARTALOM:00:00 - Bevezetés, podcastajánló04:08 - Mi az a plazmaaktivált víz?11:08 Hogyan készül a helyben előállított nitrogén?16:31 - MIért próbálja ki a gazdálkodó?23:57 - Értékesítési stratégia26:47 - Tudományos háttér és növényélettani hatások31:06 - Üzemi tapasztalatok és gyakorlati alkalmazás47:45 - Szakmai programajánló PAW-val49:49 - Regeneratív és bio felhasználás fenntarthatóan55:42 - Kísérleti eredmények, gyakorlati tapasztalatok1:19:04 - Milyen jövő várhat a plazmaaktivált vízre?1:29:08 - Elköszönés🎧 Jó szórakozást kívánunk!#HEKTÁR #HEKTÁRPlusz #Podcast #PAW #PlazmaaktiváltVíz #NextGenNitrogén #Nitrogén #Műtrágya #TápanyagUtánpótlás #RegeneratívGazdálkodás #FenntarthatóMezőgazdaság

Milyen eredményekkel zárult a kalászosok betakarítása a Lajoskomáromban, Pusztakovácsiban vagy éppen Halásziban? És milyenek a tavaszi vetésű növények? Milyen stratégiával próbálnak túllendülni a jelenlegi, rendkívül nehéz időszakokon a HEKTÁR Nagyágyúi? Miért volt szinte történelmi mélypont az idei aratás Csepregi Attiláéknál, míg történelmi rekord a facélia Lajos Misiék gazdaságában? És miért nem kedvezett a száraz, ugyanakkor hűvös tavasz Berend Feriéknek?A HEKTÁR Nagyágyúk legújabb adásában ismét Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal értékelünk őszintén, ezúttal a 2026-os kalászos szezont: terméseredmények, technológiai tapasztalatok, sikerek, csalódások és azok a döntések, amelyek alapjaiban határozhatják meg a következő éveket.Mit mutattak a no-till és a sávműveléses területek? Mennyit számított az elővetemény, a genetika vagy éppen a tavaszi időjárás? És milyen állapotban vannak most a kukorica- és napraforgó-állományok az ország különböző részein?Az adásból többek között kiderül:- milyen terméseredmények születtek a három gazdaságban;- mi okozta a legnagyobb veszteségeket;- hogyan teljesített a no-till és a sávművelés;- milyen állapotban vannak a tavaszi kultúrák;- milyen változtatásokra készülnek a következő szezon előtt.👇 Ti hogyan értékelitek az idei szezont?Milyen terméseredményeket értetek el, és min változtattok a következő évben? Osszátok meg a tapasztalataitokat kommentben – kíváncsiak vagyunk, hogy az ország különböző részein hogyan alakult ez a rendkívül nehéz év.Ha tetszik a HEKTÁR munkája, és fontosnak tartod a független agrárszakmai tartalmakat, támogatásoddal te is hozzájárulhatsz a következő műsorok elkészítéséhez:👉 https://hektarpodcast.hu/tamogatasTARTALOM:00:00 – 4:00. -Bevezető, podcastajánló4:01 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek I.34:40 - 57:14 - Kalászos kísérletek57:14 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek II.1:02:26 - 1:34:14 - A tavaszi vetésű növények I.1:34:14 - 1:46:33 - A Shelbourne kalásztépő asztal1:46:34 - 2:02:04 - A tavaszi vetésű növények II.2:02:05 - 2:18:16 - Agrár-közgazdaságtan, tőzsdei spekuláció és zárszó

Tömegesen jelenthetnek csődöt a magyar agrárvállalkozások a következő időszakban? Van jövője a családi gazdaságoknak vagy a mérethatékonyság mindent visz? Milyen irányba mutat az Európai Unió agrárpolitikája, és szüksége van-e a térségnek, így Magyarország mezőgazdaságának a gyökeres változásra? Mit jelenthet a Mercosur-megállapodás az európai termelők számára? Van kiút, vagy szépen lassan kicsúszik a talaj egy teljes ágazat alól?A Mercosur-megállapodás, az ukrán import, a csökkenő jövedelmezőség és az egyre élesebb nemzetközi verseny olyan kérdések, amelyek ma már minden gazdálkodót érintenek. De valóban csődhullám következhet? Hol hibázott az európai agrárpolitika? És van-e még esély arra, hogy az európai termelők ismét versenyelőnybe kerüljenek?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat újabb adásban ezekről a sokakat foglalkoztató kérdésekről beszélgetünk egy 5000 hektáros agrárvállalat vezetőjével, Széplaki Tamással, valamint a nagyjából 1000 hektáron családjával termelő Lajos Mihállyal. A műsor célja határozottan nem a pánikkeltés, hanem egy őszinte, szakmai vita elindítása olyan témákról, amelyek meghatározhatják a magyar mezőgazdaság következő évtizedét. Néhány témakör: agrároktatás, biogazdálkodás, szójatermesztés, az autóipar hatása a kistermelői termékek kereskedelmére, agrártámogatások...💬 Te hogyan látod a helyzetet? Valóban fordulóponthoz érkezett a magyar agrárium, vagy van még kiút? Írd meg a véleményed a kommentek között!TARTALOM:00:00 - Bevezető, podcastajánló03:54 - A probléma gyökere – hogyan jutottunk idáig?20:25 - Van még jövője a családi gazdaságoknak?39:28 - Bio vagy nem bio? - Magasabb hozzáadott érték vagy árverseny?1:11:02 - Szója: elszalasztott lehetőség vagy kitörési pont?1:26:20 - Agrárképzés és oktatás – hol van a legnagyobb lemaradás?1:44:23 - Milyen mezőgazdaságra lesz szüksége Európának?

Mennyire számít a talaj állapota egy aszályos évben? Milyen eredmények érhetők el a mésztartalmú talajjavítókkal az Alföldön és a Dunántúlon? Mire érdemes figyelni egy öntözött területen vagy éppen egy no-till átállás alatt álló gazdaságban? Megéri-e pénzügyileg is a talaj állapotára figyelni, sőt költeni? Vannak-e buktatók, és vajon mindenhol működik? Valóban a talajjavítás lehet az egyik kulcsa a stabilabb terméseredményeknek?Ebben a HEKTÁR Plusz podcast adásunkban két különböző adottságú gazdaság tapasztalatait ismerhetjük meg a takajjavítással összefüggésben: az Alföldről és a Dunántúlról érkező termelők mesélnek arról, hogyan változott talajuk állapota, milyen eredményeket hozott a mésztartalmú készítmények kijuttatása, és milyen kihívásokkal találkoztak a gyakorlatban.Szó esik a talajszerkezetről, a vízmegtartásról, a meszezés szerepéről, a regeneratív gazdálkodásról, valamint arról is, hogy hosszú távon milyen hatással lehetnek ezek a beavatkozások a termésbiztonságra. Egy szakmai beszélgetés valós gazdálkodói tapasztalatokkalHa tetszett az adás, iratkozz fel a HEKTÁR csatornára, és oszd meg azokkal is, akik szerint a jövő mezőgazdasága a talaj egészségével kezdődik.Vendégek:Farkas Ákos, a Zala vármegyei Baki Agrocentrum cégcsoport növénytermesztési vezetőjePogonyi Attila, a hajdúnánási Nyakas-Farm Kft. agronómusa, növényvédőseBerecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetőjeTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:46 – Két gazdaság, két országrész: a résztvevők bemutatkozása21:15 – Az okok - Miért vágtak bele a talajjavításba?50:25 – Talajjavítás a gyakorlatban: technológia, kijuttatás, költségek01:17:25 – Mit mutatnak az eredmények? Termés, vízmegtartás és talajszerkezet01:38:00 – Mit vigyen haza egy gazdálkodó? A legfontosabb tanulságok

Mitől regeneratív egy adott gazdálkodási forma? A no-till a regeneratív vagy már az is, ha a szervestrágyát bekeveri a gazdálkodó? Fontos-e a regeneratív gazdálkodás 5 alapelve, és ha nem, mi lép a helyükbe?A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában ezúttal egy különleges beszélgetés hangzik el a Phylazonit támogatásával, hiszen a talajbaktériumokkal, mikrobiológiai készítményekkel, lombtrágyákkal és talajvizsgálatokkal is foglalkozó cég vitaindítónak szánt podcastban próbálta meghatározni, mi is az a regeneratív gazdálkodás.A műsor során szó esik a bálaégetés negatív hátrányáról, a szárbontásról, a tápanyagok mobilizálásáról is.

A fenntartható mezőgazdaság valóban a jövő útja? Hogyan lehet egyszerre környezeti és gazdasági szempontból is életképes egy gazdaság? Mit tanulhatunk azoktól, akik már ma is a talaj, a víz és a táj adottságaira építik a gazdálkodásukat?Ebben a HEKTÁR Magágy különkiadásban, a Kóshalmi Őshonos Állatpark Föld napi rendezvényén beszélgettünk a magyar agrárium egyik legfontosabb kérdéséről: arról, hogy miként alkalmazkodhatunk a klímaváltozás, az aszály és a növekvő költségek jelentette kihívásokhoz. Szó esik vízgazdálkodásról, talajkímélő rendszerekről, biogazdálkodásról, vegyszermentes no-tillről, tájgazdálkodásról, a kárpáti borzderes szarvasmarha szerepéről, valamint arról is, hogy van-e jövője a helyi élelmiszer-előállításnak.Vendégeim:Magyar Kitti vidékfejlesztési agrármérnökPalik Ferenc ökogazdálkodó SzápárrólTörök Hunor szarvasmarhatartó, a Kárpáti Borzderes Egyesület elnökeMiért lesz kulcskérdés a vízmegtartás a következő évtizedekben?Hogyan működik egy talajkímélő biogazdaság?Miért lehet fontos szerepe az őshonos állatfajtáknak?Érdemes-e tájban és ökológiai rendszerekben gondolkodni?Hogyan lehet ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárással szemben?Mi okoz nehézséget egy termőföldtől az asztalig rendszerben?Ha érdekel a regeneratív szemlélet, a talajvédelem, a vízgazdálkodás és a fenntartható élelmiszer-termelés jövője, akkor tarts velünk ebben a különleges kerekasztal-beszélgetésben!TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló01:40 – Van működő alternatíva a jelenlegi rendszer helyett?20:20 - Bio no-till, glifozátmentes regeneratív34:42 – Mit tud a kárpáti borzderes, amit más nem?52:26 – A víz lesz a következő évtizedek legfontosabb kérdése?1:09:46 – Van jövője a helyi élelmiszer-termelésnek?

Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.Néhány előny kedvcsinálónak:- 1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának. - A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben. - A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is. - A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló4:45 – Az agrárerdészet fogalma és történelmi háttere 9:00 – Környezetvédelmi hatások18:25 – Fás legelők és makkoltatás: Hagyományok az állattenyésztésben 32:30 – Egy biogazda őszinte vallomása: Megérte 26 éve erdőt telepíteni? 37:13 – Bogyós gyümölcsök és fák: Védelem az UV-sugárzás ellen 45:50 – A matek: földegyenérték arány (LER) magyarázata 50:00 – Szántóföldi rendszerek: kombájn a fasorok között1:12:45 – Karbongazdálkodás: plusz bevétel a fák után?1:25:20 – Miért nem terjed itthon gyorsabban a technológia? 1:38:00 – Összegzés és záró gondolatok

Bár sokszor hallani, hogy a tavaszi vetés sikere kizárólag a csapadékon múlik, a szakértők szerint rengeteg olyan tényező van, amit gazdaként mi magunk is befolyásolhatunk a siker érdekében. A legfontosabb alapelv: a tudatosság és a precizitás minden munkafolyamatban.Hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi vetésnek? Mire kell figyelni, és mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják? Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken? Hol van a legnagyobb hiányosság és kockázat az időjárás mellett? A vetőmag minőségében? A gépek tudásában? A sortávban? A munkaerő-hiányban? Vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak a gyakorlatból?A HEKTÁR Plusz podcast újabb adása, ami ezúttal a Syngenta támogatásával készült, a tavaszi vetés legfontosabb kérdéseit veszi sorra.Gribek Dániel műsorvezető vendégei:- Zilahi András, a Syngenta Agronomy Solution vezetője, agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetője- Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke- Tolnai Péter, a Vaderstad Kft. értékesítési, kereskedelmi vezetőjeCsak néhány tanács a HEKTÁR podcastból:- Hagyjuk el a forgatást, kerüljük a túlművelést- Tavasszal minden felesleges súlyt (orr- és keréksúlyok) érdemes levenni a traktorról, és csökkenteni a guminyomást a talajtömörödés elkerülése végett- Nem minden hibrid alkalmas minden technológiához- Sokan a vetőmagot hibáztatják, miközben a helytelen sebességmegválasztás vagy a rosszul beállított lesodrók okozzák a tőszámhibákat.- A túl nagy sebesség (pl. 15 km/h felett) rontja a mélységtartást, különösen rögösebb vagy mulccsal borított talajokon.- Napraforgónál az 50 cm-es sortáv stabilabb termést és jobb gyomelnyomást mutathat az aszályosabb években is.- A hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a mérés, különösen a mélyebb rétegekben.- Használjuk a digitális rendszereket (pl. Cropwise) a táblaspecifikus tőszám- és hibridajánlatokhoz, hogy csökkentsük az időjárási kockázatokat.TARTALOM:0:00 - 5:18 - Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrzés27:00 – 33:19 - Vetőmagminőség és genetika38:44 – 58:39 - A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria és digitális megoldások1:41:19 – 1:51:44 - Összegzés: Vessünk vagy ne?