Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

„Mi lesz veled, magyar gazda?” – talán az utóbbi évek legégetőbb kérdése. Az aszályok, a piacok kiszámíthatatlansága, a támogatási rendszer átalakulása és a gazdasági nyomás sok termelőt állít válaszút elé. De mik a valós csődkockázatok, és hol vannak a kitörési pontok? Hogyan lehet átalakítani a vetésszerkezetet úgy, hogy az ne csak túlélésről, hanem jövőképről is szóljon?

Milyen lehetőségei vannak a magyar agráriumnak, és miért lenne égetően fontos több dologban is változtatni? Valóban agrárország vagyunk-e még, vagy a magyar mezőgazdaság szerepe már csak elméletben erős? Miért nem óvják jobban a termelők a legértékesebb gazdálkodási eszközüket, a talajukat? Egyáltalán tudják-e, mennyit ér az? Sok vagy kevés élelem termelődik a világban, és mekkora konkurenciát jelent Dél-Amerika vagy éppen Kína? És mi lesz a jövő növénye? A kukorica, a napraforgó, a szója, a kender vagy más? És van-e értelme állattenyésztésben gondolkodni? Miért kellene támogatni, hogy a gazda ne csináljon semmit?

Ebben a HEKTÁR Magágy podcastban őszintén beszélgetünk a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Szó esik a likviditási problémákról, az inputárak és terményárak közti feszültségről, a regeneratív és precíziós megoldások szerepéről, valamint arról, milyen gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a válság után is maradjon életképes út a gazdák előtt.

Tarts velünk egy kemény, őszinte, nyílt, szakmai, de emberi beszélgetésre, amely nemcsak a problémákról szól – hanem arról is, hogyan lehet újra talpra állni.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:- Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője, a Magyar Kukorica Kör oszlopos tagja- Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója, tulajdonosa, aki jópár éve bivalytartásba kezdett, és azóta próbálja felhívni a figyelmet a talajaink fontosságára.

TARTALOM:

0:00 - 3:14 - Bevezető, podcastajánló

3:15 - 32:06 - A magyar agrárium helyzete

32:07 - 53:30 - A mezőgazdaság jövedelmezősége és agrártámogatások

53:31 - 1:10:55 - Árutőzsde és piacismeret, értékesítési stratégia

1:10:56 - 1:40:57 - Mit vessünk? / Egészséges magyar élelmiszer

1:40:58 - 1:53:31 - Állattartás és talaj

1:53:32 - 1:56:10 - Podcastzárás, elköszönés

A HEKTÁR Nagyágyúk 10. adásában ismét érdekes és hasznos agrártémákat beszéltünk át. Először visszatekintettünk a gabona aratására, illetve Lajos Misi mák eredményeire, majd a kukorica és a napraforgó helyzetével, valamint betakarításával foglalkoztunk. Több helyen is volt megdőlt napraforgó, amit Berend Feri NAS adapterrel, Csepregi Attila pedig gabona vágóasztallal szedett fel. De milyenek lettek az eredmények? Tényleg féltermés született Lajoskomáron térségében? Egyáltalán mennyi eső esett Csepregi Attiláéknál? És mi kell a hatékony öntözéshez? Vajon tényleg a borsó lehet a következő nagy dobás a magyar takarmányozásban? Mi kell ahhoz, hogy az kiváltsa a szóját, és megmentse a száraz Alföldet? Búzából pedig prémium vagy a takarmány minőség a jobb választás a kockázatok fényében?Gribek Danival és állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – ismét itt a magyar agrárium legnépszerűbb podcastműsora, a HEKTÁR Nagyágyúk..Támogasd a HEKTÁR podcastot és vlogot 👉 www.hektarpodcast.hu/tamogatasokTÉMÁK:- A borsó szerepe a takarmányozásban – kiválthatja-e a szóját, és lehet-e a borsó az alföldi gazdák megmentője?- Féltermés a kukoricánál Lajoskomárom környékén.- Az őszi búza minősége és a választás dilemmái: prémium vagy takarmány?- Rövid helyzetjelentések árpáról, mákról, napraforgóról- Miért hadgyakorlat az öntözés?TARTALOM:0:00 - 3:16 - Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:44 - Kukorica és napraforgó eredmények, kihívások48:45 - 1:09:37 - Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:41 - 2:22:52 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.

Mekkora a baj a határban - főleg a kukorica kapcsán? Mi lehet a kultúrnövény sorsa? És a családi gazdaságok jövője? Van realitása a gazdálkodók összefogásának? Egy béraratás vagy a saját kombájn használata a kedvezőbb? Mi lehet a megoldás a csiga ellen a no-tillben? Van-e értelme a fehérjetámogatásnak? És elég lesz-e a pozitív záráshoz a kalászosok felvásárlási ára?Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszélgetnek Gribek Dániel műsorvezető közreműködésével a HEKTÁR nagyágyúi, Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály.🎙 A beszélgetésben szó esik:az aszály hatásairól és a kukorica jövőjérőla béraratás kontra saját kombájn dilemmájáróla csigakárról no-till technológiábanaz összefogás akadályairól a hazai agráriumbana fehérjetámogatások és a kalászos felvásárlási árak szerepérőlTARTALOM:0:00 - 1:52 - Bevezető, podcastfelvezető1:53 - 56:07 - Határszemle és aszályhelyzet56:08 - 1:08:08 - Fehérjetámogatás és támogatások1:08:09 - 1:32:12 - Terménydiverzifikáció és kukorica1:32:13 - 1:43:18 - Saját kombájn vagy béraratás?1:43:19 - 2:18:35 - Gazdálkodók összefogása2:18:36 - 2:43:43 - Felvásárlási árak

Milyen problémás határozatokat kaptak az elmúlt időszakban gazdálkodók és szaktanácsadók az AÖP-vel kapcsolatban? Mi mindent sérelmeznek a szakemberek, és mi a probléma a fellebbezések gyakorlatával? Mi mindenért járnak szankciók az AKG esetén, és valóban rettegnek az új ciklustól a termelők? És vajon a legjobb időszakban vannak-e helyszíni ellenőrzések?Gribek Dániel műsorvezető ezúttal Pálné Dr. Harcsa Mariattával, a Növénydoktor Kft. tulajdonosával, növényorvossal, szaktanácsadóval, valamint Morva Tamás növényorvossal, szaktanácsadóval, a Morvanövénydoki Kft. tulajdonosával beszélgetett őszintén, tabuk nélkül az agrártámogatások adminisztratív hátteréről.Kérjük, támogassátok a HEKTÁR podcastok elkészítését! Ez a beszélgetés a HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat különkiadása, és nem jöhetett volna létre közösségi támogatás nélkül. Ez a műsor jó példája annak, hogy milyen adások készülhetnek közösségi finanszírozásból, hiszen ehhez a témához vélhetően nehezen tudtunk volna szponzort szerezni. Ez tehát a TI podcastotok, köszönöm a támogatóimnak, hogy létrejöhetett. 🎯 www.hektarpodcast.hu/tamogatasFontos mondatok a műsorból:- Bármi hibát érzékel a nemzeti adóhatóság, azonnal hiánypótlásra kötelez – egy AÖP-re nincs ilyen esélyünk.- Eltelt két év, és még mindig ugyanazok a tipikus hibák jönnek, és nem látom azt, hogy egyszerűsödne maga a rendszer.- Telefonhasználatban nem túl jártas gazdálkodó azért többmilliós szankciót kapjon, hogy elkészült a fotó egy régi doboz kaszáról, és az a probléma, hogy nem látszik, hogy hátul van.- A legtöbb támogatásnak az alapja az eGN, mert azt ellenőrzik, hogy ez rendben van-e. Tökéletesen kellene, hogy működjön – de nem működik.- Az ellenőrökkel általánosságban maximálisan meg vagyok elégedve, mert én nem találkoztam még rosszindulatú, büntetni akaró ellenőrrel.- Növényorvosként fölvisszük a permetezésekhez a tapadásfokozó segédanyagokat is. Tévesen a rendszer ezeket tiltott szerként szűrte ki.- Nagyon nehéz, amikor kimondod egy gazdálkodónak, hogy „hát, figyelj, egy éven belül, ne számolj vele”. Ezek súlyos összegek...- Az Irányító Hatóság nem veszi figyelembe, hogy a termelő már jó esetben ősszel elkezdi a következő évét megtervezni – sőt, akár már nyár elején.- 2023-24-ben a karbamidot "irtottam", mert nem tudok azonosulni a kijuttatásával. Ezt a hozzáállásomat viszont megváltoztattam, mert belátom, hogy ez az egyik legkockázatmentesebb AÖP-vállalás.- A kiírás és a beadás után, ha jól számolom, ötször módosították visszamenőlegesen magát a felhívást.TARTALOM:0:00: - 3:42 - Bevezető, vlogajánló3:43 - 47:41 - AÖP problémák47:42 - 1:04:14 - Ellenőrzések1:04:15 - 1:16:00 - AKG problémák és félelmek1:16:01 - 1:44:14 - A szaktanácsadók helyzete és javaslatai

Vízgazdálkodási kritikák és lehetséges megoldások a vízhiányra egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember szemével.A HEKTÁR Morotva sorozat újabb adásában ismét az Alföld sorsát meghatározó kérdéseket vizsgálnak Gribek Dániel műsorvezető vendégei. Röviden: mit tehetünk a vízhiány ellen anélkül, hogy újabb ökológiai károkat okoznánk?Három különböző szemlélet – egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember – találkozik egy asztalnál, hogy a vitán túlmutató párbeszédben válaszokat keressenek:💧 Milyen mezőgazdasági termelés folyhat a jövőben a Kárpát-medencében és különösen az Alföldön?🏞 Mit okozhatnak a duzzasztók, a tározók és a különböző vízpótlási tervek?🌾 Lehet-e úgy öntözni, hogy közben ne tegyük tönkre a gyepeket, élőhelyeket?💧 Hogyan lehetne fenntarthatóan vizet juttatni a kiszáradó térségekbe?🌾 Mit tehet ma egyetlen alföldi termelő, és milyen rendszerszintű változásokra lenne szükség?📌 Milyen vízió mentheti meg a magyar mezőgazdaságot?👉 Iratkozz fel a HEKTÁR csatornára további mély szakmai beszélgetésekért!www.hektarpodcast.huTámogasd a HEKTÁR podcastok elkészítését:www.hektarpodcast.hu/tamogata

Miért ne maradjon a fiókban a talajvizsgálati jegyzőkönyv? Miben segít a levélanalízis, és tényleg érdemes költeni rá? Milyen talajproblémához milyen talajjavítót használjunk? Kell-e foglalkozni a talaj pH-val? Mi az összefüggés a kalcium és a baktériumok között? Gyorsabban tünteti el a tarlóbontás a szármaradványt egy területről?

Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast újabb részében a Phylazonit támogatásával ismét a talajvédelemmel, a talajjavítással és a tudatos döntésekkel foglalkozik.

Vendégei:

- Berecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetője

- Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője

- Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője

Néhány fontosabb gondolat a podcastból:

- Talaj az nem támasztó közeg, hanem támogató közeg

- A szármaradvány-bontás az nem azt jelenti, hogy eltüntetjük a szármaradványt a területről, sőt nem is gyorsítunk rajta.

- Hogy lehet az, hogy a a traktorra költünk, cseréljük benne a légszűrőt, adjuk hozzá a kenőanyagot, rátesszük a megfelelő embert, de a talaj meg valahogy olyan, minthogyha egy ilyen biztos bázis lenne. Mint a beton a tanyaudvaron, hogy arra rá tudunk állni.

- Ha itt most egy-két éven belül nem lesz valami nagyon nagy váltás és változás, akkor nem tudom, hogy öt–tíz év múlva a magyar agráriumról fogunk-e tudni beszélni.

- Mindenki hibázhat, és hibázni is fog. Ezzel nincsen probléma szerintem, mert olyan nincsen, hogy valamit tökéletesen csináljunk.

- Gazdák generációi a talajt adják át egymásnak – tehát ez lenne a legfontosabb, amibe kellene invesztálni minden egyes esztendőben.

- A növényvédelem egy olyan téma, amiben használnak és alkalmaznak külső szaktanácsadót. Ez a gyakorlat valahogy nem adaptálódott a talajokra.

- Hát tömörödik a talaj? Akkor vagy forgatjuk, vagy lazítjuk. Mit csinálunk? Vasat használunk. Vasat. Vasban gondolkodunk. Nem a vasban kell gondolkodni – a talajban kell gondolkodni.

TARTALOM:

0:00 - 2:38 - Bevezető, vlogajánló

2:39 - 25:03 - Szemléletváltás, talajközpontúság

25:04 - 44:01 - Talajvizsgálati jegyzőkönyvek és a kén

44:02 - 57:45 - Talaj pH - mire hat?

57:46 - 1:03:27 - Meszezés és/vagy talajjavítás?

1:03:28 - 1:29:26 - Mikrobiológia és talaj-pH

1:29:27 - 2:06:25 - Nyári tarlóbontás

2:06:26 - 2:07:31 - Zárszó

Honnan tudhatjuk, hogy mennyit és mikor öntözzünk? Milyen eszközök állnak a rendelkezésre, hogy minél optimálisabb legyen a vízfelhasználás. Csökkenthetők a költségek szenzorokkal, és mit kezdhetnek a gazdálkodók a begyűjtött adatokkal? Valóban van értelme az öntözési szaktanácsadásnak?

Hogyan öntözzünk jól, gazdaságosan és fenntarthatóan? A HEKTÁR Morotva legfrissebb KITE különkiadásában ismét az öntözésről beszélgetünk . A három részes minisorozat utolsó epizódjában nemcsak technológiai, hanem a gazdasági és a döntéshozatali oldal is szóba kerül. A vízhiány, aszályos időszakok és a kiszámíthatatlan időjárás új kihívásokat állítanak a gazdálkodók elé – de léteznek jó válaszok, méghozzá az adatokon alapuló megközelítés.

Gribek Dániel műsorvezető arról beszélgetett vendégeivel, – Dr. Szabó Emese (KITE), Varga Zoltán (KITE) és Balogh Sándor gazdálkodó –, hogy miként lehet a rendelkezésre álló adatokat valódi döntésekké alakítani. Szó esik a vízmérleg-számítás gyakorlatáról, a differenciált öntözés lehetőségeiről, sőt a tápanyag-kijuttatásról is.

A beszélgetésben szó esik a talajállapot fontosságáról, a vízhasználat megfelelő időzítéséről, a precíziós öntözési rendszerek lehetőségeiről, valamint arról is, hogy milyen szerepe van a szaktanácsadásnak a fenntartható öntözésben. Az egyértelmű cél: nem több vizet kijuttatni – hanem jól öntözni.

Mi alapján dönt egy innovatív gazdálkodó arról, hogy mikor és mennyit öntöz? Van-e egyáltalán biztosan jó döntés? Mennyire lehet bízni az időjárás-előrejelzésekben, és hogyan kell lehelyezni egy talajszondát? Egyáltalán mit mér az, és hogyan ültethető át a gyakorlatba a rengeteg adat, ami a termelő birtokába kerül?

TARTALOM:

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló
3:11 - 16:43 - Problémafelvetés, az öntözés bizonytalansága

16:44 - 36:12- Az alapok: időjárás, vízmérleg-számítás

36:13 - 53:07 - Tippek a szenzorok lehelyezéséhez

53:08 - 1:02:46 - A második és lépcsőfok - egyre több adat

1:02:47 - 1:13:11 - Megtérül az adatok feldolgozása?

1:13:12 - 1:33:58 - Adatfeldolgozás, döntéstámogatás, öntözési szaktanácsadás

1:33:59 - 1:38:20 - Tápanyag-kijuttatás öntözéssel

1:38:21 - 1:43:49 - Talaj és öntözés

1:43:50 - Befejezés, elköszönés

Mi a probléma a szárbontással, és mi gondolkodtatta el Csepregi Attilát ezzel kapcsolatban? Probléma-e a szármaradvány akár növényvédelmi szempontból? Milyen fenntartások hangoztak el a mikrobiológiai készítmények kapcsán? Hogyan válhat fenntarthatóbbá a hígtárgya kijuttatása Lajoskomáromban, miben gondolkodik Lajos Misi a szerves trágya kapcsán, és mennyire hatékony a szántóföldi szakaszos legeltetés Berend Ferinél? Milyen tapasztalatok halmozódtak fel a HEKTÁR Nagyágyúinál a szerves- és hígtárgya-kijuttatás, valamint a talajbaktériumok kapcsán? Miért romlott a talajaink állapota az elmúlt évtizedekben, ha nem a szántástól? És tényleg ugyanolyan romboló hatású lehet a forgatásnélküli talajművelés mint a szántás?A HEKTÁR Nagyágyúk podcastsorozat különkiadásában két témának futott neki Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály, valamint Gribek Dániel műsorvezető: az egyik a talajbaktériumok, mikrobiológiai készítmények, míg a másik a szerves- és hígtrágya-kijuttatás és -kezelés. Persze a szántás, a no-till és a forgatásnélküli talajművelési rendszerek ebben a részben is felvetődtek, ahogy a tápanyag-utánpótlás is megjelent a beszélgetésben.

TARTALOM:

0:00 - 1:46 - Bevezető, vlogajánló

1:47 - 32:36 - Attila és a fenntarthatóság + forgatásnélküli talajművelés

32:37 - 1:24:26 - Szerves- és hígtrágya-kijuttatás a gyakorlatban

1:24:27 - 2:50:32 - Talajbaktérium, szárbontás és tápanyag-utánpótlás

2:50:32 - 2:53:05 - Befejezés, elköszönés