Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.

Mekkora a baj a határban - főleg a kukorica kapcsán? Mi lehet a kultúrnövény sorsa? És a családi gazdaságok jövője? Van realitása a gazdálkodók összefogásának? Egy béraratás vagy a saját kombájn használata a kedvezőbb? Mi lehet a megoldás a csiga ellen a no-tillben? Van-e értelme a fehérjetámogatásnak? És elég lesz-e a pozitív záráshoz a kalászosok felvásárlási ára?Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszélgetnek Gribek Dániel műsorvezető közreműködésével a HEKTÁR nagyágyúi, Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály.🎙 A beszélgetésben szó esik:az aszály hatásairól és a kukorica jövőjérőla béraratás kontra saját kombájn dilemmájáróla csigakárról no-till technológiábanaz összefogás akadályairól a hazai agráriumbana fehérjetámogatások és a kalászos felvásárlási árak szerepérőlTARTALOM:0:00 - 1:52 - Bevezető, podcastfelvezető1:53 - 56:07 - Határszemle és aszályhelyzet56:08 - 1:08:08 - Fehérjetámogatás és támogatások1:08:09 - 1:32:12 - Terménydiverzifikáció és kukorica1:32:13 - 1:43:18 - Saját kombájn vagy béraratás?1:43:19 - 2:18:35 - Gazdálkodók összefogása2:18:36 - 2:43:43 - Felvásárlási árak

Milyen problémás határozatokat kaptak az elmúlt időszakban gazdálkodók és szaktanácsadók az AÖP-vel kapcsolatban? Mi mindent sérelmeznek a szakemberek, és mi a probléma a fellebbezések gyakorlatával? Mi mindenért járnak szankciók az AKG esetén, és valóban rettegnek az új ciklustól a termelők? És vajon a legjobb időszakban vannak-e helyszíni ellenőrzések?Gribek Dániel műsorvezető ezúttal Pálné Dr. Harcsa Mariattával, a Növénydoktor Kft. tulajdonosával, növényorvossal, szaktanácsadóval, valamint Morva Tamás növényorvossal, szaktanácsadóval, a Morvanövénydoki Kft. tulajdonosával beszélgetett őszintén, tabuk nélkül az agrártámogatások adminisztratív hátteréről.Kérjük, támogassátok a HEKTÁR podcastok elkészítését! Ez a beszélgetés a HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat különkiadása, és nem jöhetett volna létre közösségi támogatás nélkül. Ez a műsor jó példája annak, hogy milyen adások készülhetnek közösségi finanszírozásból, hiszen ehhez a témához vélhetően nehezen tudtunk volna szponzort szerezni. Ez tehát a TI podcastotok, köszönöm a támogatóimnak, hogy létrejöhetett. 🎯 www.hektarpodcast.hu/tamogatasFontos mondatok a műsorból:- Bármi hibát érzékel a nemzeti adóhatóság, azonnal hiánypótlásra kötelez – egy AÖP-re nincs ilyen esélyünk.- Eltelt két év, és még mindig ugyanazok a tipikus hibák jönnek, és nem látom azt, hogy egyszerűsödne maga a rendszer.- Telefonhasználatban nem túl jártas gazdálkodó azért többmilliós szankciót kapjon, hogy elkészült a fotó egy régi doboz kaszáról, és az a probléma, hogy nem látszik, hogy hátul van.- A legtöbb támogatásnak az alapja az eGN, mert azt ellenőrzik, hogy ez rendben van-e. Tökéletesen kellene, hogy működjön – de nem működik.- Az ellenőrökkel általánosságban maximálisan meg vagyok elégedve, mert én nem találkoztam még rosszindulatú, büntetni akaró ellenőrrel.- Növényorvosként fölvisszük a permetezésekhez a tapadásfokozó segédanyagokat is. Tévesen a rendszer ezeket tiltott szerként szűrte ki.- Nagyon nehéz, amikor kimondod egy gazdálkodónak, hogy „hát, figyelj, egy éven belül, ne számolj vele”. Ezek súlyos összegek...- Az Irányító Hatóság nem veszi figyelembe, hogy a termelő már jó esetben ősszel elkezdi a következő évét megtervezni – sőt, akár már nyár elején.- 2023-24-ben a karbamidot "irtottam", mert nem tudok azonosulni a kijuttatásával. Ezt a hozzáállásomat viszont megváltoztattam, mert belátom, hogy ez az egyik legkockázatmentesebb AÖP-vállalás.- A kiírás és a beadás után, ha jól számolom, ötször módosították visszamenőlegesen magát a felhívást.TARTALOM:0:00: - 3:42 - Bevezető, vlogajánló3:43 - 47:41 - AÖP problémák47:42 - 1:04:14 - Ellenőrzések1:04:15 - 1:16:00 - AKG problémák és félelmek1:16:01 - 1:44:14 - A szaktanácsadók helyzete és javaslatai

Vízgazdálkodási kritikák és lehetséges megoldások a vízhiányra egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember szemével.A HEKTÁR Morotva sorozat újabb adásában ismét az Alföld sorsát meghatározó kérdéseket vizsgálnak Gribek Dániel műsorvezető vendégei. Röviden: mit tehetünk a vízhiány ellen anélkül, hogy újabb ökológiai károkat okoznánk?Három különböző szemlélet – egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember – találkozik egy asztalnál, hogy a vitán túlmutató párbeszédben válaszokat keressenek:💧 Milyen mezőgazdasági termelés folyhat a jövőben a Kárpát-medencében és különösen az Alföldön?🏞 Mit okozhatnak a duzzasztók, a tározók és a különböző vízpótlási tervek?🌾 Lehet-e úgy öntözni, hogy közben ne tegyük tönkre a gyepeket, élőhelyeket?💧 Hogyan lehetne fenntarthatóan vizet juttatni a kiszáradó térségekbe?🌾 Mit tehet ma egyetlen alföldi termelő, és milyen rendszerszintű változásokra lenne szükség?📌 Milyen vízió mentheti meg a magyar mezőgazdaságot?👉 Iratkozz fel a HEKTÁR csatornára további mély szakmai beszélgetésekért!www.hektarpodcast.huTámogasd a HEKTÁR podcastok elkészítését:www.hektarpodcast.hu/tamogata

Miért ne maradjon a fiókban a talajvizsgálati jegyzőkönyv? Miben segít a levélanalízis, és tényleg érdemes költeni rá? Milyen talajproblémához milyen talajjavítót használjunk? Kell-e foglalkozni a talaj pH-val? Mi az összefüggés a kalcium és a baktériumok között? Gyorsabban tünteti el a tarlóbontás a szármaradványt egy területről?

Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast újabb részében a Phylazonit támogatásával ismét a talajvédelemmel, a talajjavítással és a tudatos döntésekkel foglalkozik.

Vendégei:

- Berecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetője

- Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője

- Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője

Néhány fontosabb gondolat a podcastból:

- Talaj az nem támasztó közeg, hanem támogató közeg

- A szármaradvány-bontás az nem azt jelenti, hogy eltüntetjük a szármaradványt a területről, sőt nem is gyorsítunk rajta.

- Hogy lehet az, hogy a a traktorra költünk, cseréljük benne a légszűrőt, adjuk hozzá a kenőanyagot, rátesszük a megfelelő embert, de a talaj meg valahogy olyan, minthogyha egy ilyen biztos bázis lenne. Mint a beton a tanyaudvaron, hogy arra rá tudunk állni.

- Ha itt most egy-két éven belül nem lesz valami nagyon nagy váltás és változás, akkor nem tudom, hogy öt–tíz év múlva a magyar agráriumról fogunk-e tudni beszélni.

- Mindenki hibázhat, és hibázni is fog. Ezzel nincsen probléma szerintem, mert olyan nincsen, hogy valamit tökéletesen csináljunk.

- Gazdák generációi a talajt adják át egymásnak – tehát ez lenne a legfontosabb, amibe kellene invesztálni minden egyes esztendőben.

- A növényvédelem egy olyan téma, amiben használnak és alkalmaznak külső szaktanácsadót. Ez a gyakorlat valahogy nem adaptálódott a talajokra.

- Hát tömörödik a talaj? Akkor vagy forgatjuk, vagy lazítjuk. Mit csinálunk? Vasat használunk. Vasat. Vasban gondolkodunk. Nem a vasban kell gondolkodni – a talajban kell gondolkodni.

TARTALOM:

0:00 - 2:38 - Bevezető, vlogajánló

2:39 - 25:03 - Szemléletváltás, talajközpontúság

25:04 - 44:01 - Talajvizsgálati jegyzőkönyvek és a kén

44:02 - 57:45 - Talaj pH - mire hat?

57:46 - 1:03:27 - Meszezés és/vagy talajjavítás?

1:03:28 - 1:29:26 - Mikrobiológia és talaj-pH

1:29:27 - 2:06:25 - Nyári tarlóbontás

2:06:26 - 2:07:31 - Zárszó

Honnan tudhatjuk, hogy mennyit és mikor öntözzünk? Milyen eszközök állnak a rendelkezésre, hogy minél optimálisabb legyen a vízfelhasználás. Csökkenthetők a költségek szenzorokkal, és mit kezdhetnek a gazdálkodók a begyűjtött adatokkal? Valóban van értelme az öntözési szaktanácsadásnak?

Hogyan öntözzünk jól, gazdaságosan és fenntarthatóan? A HEKTÁR Morotva legfrissebb KITE különkiadásában ismét az öntözésről beszélgetünk . A három részes minisorozat utolsó epizódjában nemcsak technológiai, hanem a gazdasági és a döntéshozatali oldal is szóba kerül. A vízhiány, aszályos időszakok és a kiszámíthatatlan időjárás új kihívásokat állítanak a gazdálkodók elé – de léteznek jó válaszok, méghozzá az adatokon alapuló megközelítés.

Gribek Dániel műsorvezető arról beszélgetett vendégeivel, – Dr. Szabó Emese (KITE), Varga Zoltán (KITE) és Balogh Sándor gazdálkodó –, hogy miként lehet a rendelkezésre álló adatokat valódi döntésekké alakítani. Szó esik a vízmérleg-számítás gyakorlatáról, a differenciált öntözés lehetőségeiről, sőt a tápanyag-kijuttatásról is.

A beszélgetésben szó esik a talajállapot fontosságáról, a vízhasználat megfelelő időzítéséről, a precíziós öntözési rendszerek lehetőségeiről, valamint arról is, hogy milyen szerepe van a szaktanácsadásnak a fenntartható öntözésben. Az egyértelmű cél: nem több vizet kijuttatni – hanem jól öntözni.

Mi alapján dönt egy innovatív gazdálkodó arról, hogy mikor és mennyit öntöz? Van-e egyáltalán biztosan jó döntés? Mennyire lehet bízni az időjárás-előrejelzésekben, és hogyan kell lehelyezni egy talajszondát? Egyáltalán mit mér az, és hogyan ültethető át a gyakorlatba a rengeteg adat, ami a termelő birtokába kerül?

TARTALOM:

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló
3:11 - 16:43 - Problémafelvetés, az öntözés bizonytalansága

16:44 - 36:12- Az alapok: időjárás, vízmérleg-számítás

36:13 - 53:07 - Tippek a szenzorok lehelyezéséhez

53:08 - 1:02:46 - A második és lépcsőfok - egyre több adat

1:02:47 - 1:13:11 - Megtérül az adatok feldolgozása?

1:13:12 - 1:33:58 - Adatfeldolgozás, döntéstámogatás, öntözési szaktanácsadás

1:33:59 - 1:38:20 - Tápanyag-kijuttatás öntözéssel

1:38:21 - 1:43:49 - Talaj és öntözés

1:43:50 - Befejezés, elköszönés

Mi a probléma a szárbontással, és mi gondolkodtatta el Csepregi Attilát ezzel kapcsolatban? Probléma-e a szármaradvány akár növényvédelmi szempontból? Milyen fenntartások hangoztak el a mikrobiológiai készítmények kapcsán? Hogyan válhat fenntarthatóbbá a hígtárgya kijuttatása Lajoskomáromban, miben gondolkodik Lajos Misi a szerves trágya kapcsán, és mennyire hatékony a szántóföldi szakaszos legeltetés Berend Ferinél? Milyen tapasztalatok halmozódtak fel a HEKTÁR Nagyágyúinál a szerves- és hígtárgya-kijuttatás, valamint a talajbaktériumok kapcsán? Miért romlott a talajaink állapota az elmúlt évtizedekben, ha nem a szántástól? És tényleg ugyanolyan romboló hatású lehet a forgatásnélküli talajművelés mint a szántás?A HEKTÁR Nagyágyúk podcastsorozat különkiadásában két témának futott neki Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály, valamint Gribek Dániel műsorvezető: az egyik a talajbaktériumok, mikrobiológiai készítmények, míg a másik a szerves- és hígtrágya-kijuttatás és -kezelés. Persze a szántás, a no-till és a forgatásnélküli talajművelési rendszerek ebben a részben is felvetődtek, ahogy a tápanyag-utánpótlás is megjelent a beszélgetésben.

TARTALOM:

0:00 - 1:46 - Bevezető, vlogajánló

1:47 - 32:36 - Attila és a fenntarthatóság + forgatásnélküli talajművelés

32:37 - 1:24:26 - Szerves- és hígtrágya-kijuttatás a gyakorlatban

1:24:27 - 2:50:32 - Talajbaktérium, szárbontás és tápanyag-utánpótlás

2:50:32 - 2:53:05 - Befejezés, elköszönés

Hogyan lehet hatékonyabb, ezzel együtt fenntarthatóbb az öntözés? Milyen megoldások vannak a vízfelhasználás csökkentésére úgy, hogy a termésbiztonság szavatolva legyen - akár esőszerű, akár szántóföldi csepegtető öntözésről beszélünk kis vagy nagy gazdaságok esetében? Megtérül egy ilyen beruházás? Mikor kezdték az öntözési szezont például Mezőhegyesen, és ehhez a munkához társul-e a talajművelési módok megváltoztatása? Minden esetben csak új öntözőberendezésekben kell gondolkodni, vagy modernizálhatók a régebbi eszközök is?A HEKTÁR Morotva második KITE által támogatott különkiadásában az öntözés hatékonyságáról és fenntarthatóságáról beszélget Gribek Dániel újságíró három vendégével: Bereczki Péter kereskedelmet támogató mérnökkel, Szendi Jenő öntözési üzletág vezetővel és a Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözési csoportvezetőjével, Szlovák Norberttel.Régi öntözőrendszerek felújítása, az új fúvókák kiválasztásának szempontjai, a talaj központi szerepe az öntözésben, az aszály hatása a Dél-Alföldön... Csak néhány témakör, amit érint a legújabb HEKTÁR Morotva.TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 18:27 - Problémafelvetés, öntözés Mezőhegyesen18:28 - 31:21 - Szórófejek, fúvókák - fenntartható öntözési megoldások31:22 - 36:56 - Minden megéri öntözni?36:57 - 56:02 - Öntözés és talaj, talajvédelem56:03 - 1:02:01 - Megtérülés és másodvetés1:02:02 - 1:06:57 - Régi öntözőrendszerek felújítása1:06:58 - 1:10:47 - Körforgó, lineár, dobod ööntözés1:10:48 - 1:23:01 - Szántóföldi csepegtető öntözés1:23:02 - 1:28:49 - Precíziós öntözés Mezőhegyesen1:28:50 - Műsorzárás, elköszönés, összefoglaló

Milyen mértékű vészhelyzet alakulhat ki a magyar állattenyésztésben a ragadós száj- és körömfájás országos elterjedése esetén? Milyen ágazatokra van vagy lehet hatással a járvány és mit tehetnek az állattenyésztők, hogy csökkentsék a kockázatot? Milyen tünetei vannak szarvasmarhánál, sertésnél és juhnál? Állatgyógyászati szempontból mennyi igazság van az internetet elárasztó kommentekben, mely szerint pl. az állatok akár sós víztől vagy disznózsírtól is felgyógyulnak, és ellenállóbbak lesznek? Milyen további intézkedésekre lenne szükség, ha újabb telepeken megjelenne a száj- és körömfájás betegség? Mi a helyzet a Hortobágyon, a Dél-Alföldön vagy éppen Dél-Nyugaton?Mi lesz, ha bejut a vírus egy telephelyre, és hogyan lehet ebből felállni? Feladja egy állattenyésztő? És kell-e a társadalmi felelősségvállalás az áldozatul esett telepek kapcsán?Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: Dr. Pikó Evelin állatorvos és Halász Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt termelési igazgatóhelyettese. De megszólal az adásban Kun Péter és Mozsgai József húsmarhatartó, sertés témában Csepregi Attila, valamint az ÖMKi-től Márton Aliz a szenzorok használatával kapcsolatban.A ragadós száj- és körömfájás megjelenése komoly kihívást jelent a magyar állattenyésztés számára, a szakemberek szerint a betegségtől nem félni kell, hanem rettegni. A párosujjú patásokat érintő vírus kapcsán a szarvasmarha a legérzékenyebb faj, de a sertések és a juhok is fontos szerepet játszanak a járvány lefolyásában.A ragadós száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hiszen a vírus jelenléte az országban komoly gazdasági nehézségeket okozhat, beleértve az export korlátozását és a belföldi piacra gyakorolt hatásokat. Ezért szigorú intézkedésekre, a legkomolyabb megoldásokra lenne szükség.TARTALOM:0:00 - 4:22 - Podcastajánló, bevezető4:23 - 11:56 - Kell-e félni?11:57 - 20:58 - Mi az a ragadós száj- és körömfájás? (1.)20:59 - 26:59 - Szenzorok a marhákon - Márton Aliz (ÖMKi)27:00 - 34:19 - Vakcina - miért nem segít az oltás34:20 - 48:15 - Hogyan terjed a ragadós száj- és körömfájás48:16 - 1:00:17 - Védekezés és legeltetés a Hortobágyon - Kun Péter, Kun Ranch1:00:18 - 1:15:04 - Megelőzés, védekezés a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél1:15:05 - 1:21:27 - Sertéspiaci és gabonapiaci hatások - Csepregi Attila, Lajoskomárom1:21:28 - 1:40:03 - Kommunikációs hibák és kihívások - ágazaton belül és kívül1:40:04 - 1:49:05 - Közösségi felelősségvállalás - Mozsgai József, Mozsi Major1:49:06 - 1:51:35 - Aföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok elhalasztása1:51:35 - 1:57:29 - Mi történne, ha... Feladja egy állattenyésztő?1:57:30 - 2:01:39 - Elköszönés, zárszó, podcast vége

Vizet a tájba - de miből, egyáltalán mennyit és hogyan? Mire elég a gazdálkodók önkéntessége, és mennyire van sikere a jelentkezési felületnek? Hogyan lehetne költséghatékonyan vizet juttatni a tájba szivattyúkkal? Miben segítenek a hódok? Mikorra lehet valami változás az Alföldön - akár a Homokhátság vagy a Nyírség területén? Mik a gyakorlati tapasztalatok Debrecen térségében? Kell félnie az öntöző gazdáknak a fejlődő ipari vízfelhasználástól? Hogyan képzeli el a Vízügy az együttműködést a gazdálkodókkal, és mit fogunk érezni abból a szemléletváltásból, amiről egyre többet hallunk? És biztosan nem csak hallani fogunk erről? Biztosítható-e öntözővíz 2025-ben a termelőknek? És mit szólnak a hallgatói kritikákhoz?

Gribek Dániel ezúttal Gacsályi Józsefet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesét, valamint Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott műszaki igazgatóhelyettesét látta vendégül a HEKTÁR Morotva podcastban.

TARTALOM:

0:00 - 3:30 - Bevezető, podcastajánló

3:31 - 14:37 - Vizet a tájba program bemutatása

14:38 - 47:47 - Vizet a tájba - a gyakorlatban

47:48 - 1:08:11 - Hallgatói kérdések - árvíz, kritikák, csatornák

1:08:12 - 1:13:10 - Vízgazdálkodás a településeken

1:13:11 - 1:18:56 - Jó példák a Vízügytől - hódokkal

1:18:57 - 1:25:29 - Gerillamozgalmak és a Vízügy

1:25:30 - 1:27:24 - Homokhátság és Nyírség

1:27:25 - 1:43:42 - Öntözés, vízlépcsők

1:43:43 - Kapcsolattartás, jövőbetekintés