A HEKTÁR Nagyágyúk podcastban ezúttal Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály volt Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki ezúttal a szokásosnál is kevesebbet jutott szóhoz, annyira izgalmas és érdekes szakmai beszélgetés bontakozott ki az aflatoxin, annak vizsgálati módszerei, valamint a szántás és a no-till kapcsán.

Tényleg mindent megold az eke? Hogyan szántottak őseink mondjuk 100 éve? Az tényleg szántás volt-e egyáltalán? És milyen filmet kell majd elemeznie Csepregi Attilának nyilvánosan? Többek között ezekre is választ kaphatnak a hallgatók.

4:03 - 14:17 - Miért minőség?

14:18 - 21:36 - Mi az a minőségi, prémium búza? Mire vágynak a malmok?

21:37 - 33:14 - Megismétlődik a múlt? Visszatekintés

33:15 - 41:22 - Búzapiaci lehetőségek, reológia, termésátlagok

41:23 - 45:27 - Búzapiaci helyzetkép - Fórián Zoltán

45:28 - 1:06:25 - Minőség vagy mennyiség? Technológiai különbségek

1:06:26 - 1:30:19 - Piaci árak - prémium búza

1:30:20 - 1:43:09 - Hogyan kell prémium búzát termeszteni? + Búza szemenkénti vetése

1:43:10 - 1:45:39 - Mire van szüksége egy péknek? Ormós Gabriella

1:45:40 - 1:59:40 - Mire van szüksége egy molnárnak?

1:59:41 - 2:06:45 - Zárógondolatok, elköszönés

Van jövője a pásztoroló állattartásnak Magyarországon? Tényleg létezik harmónia ember és táj között a gyakorlatban úgy, hogy a megélhetés is biztosítva legyen? Mik ennek a feltételei a hozzáállástól és szemlélettől a munkaerőig? Megőrizhető-e a pásztorok többgenerációs tudása, és azok adaptálhatók-e napjaink gazdálkodásába? Hogyan lehet erdei legeltetést végezni, és van-e szükség villanypásztorokra egy hagyományokra épülő gazdaságban?

Gribek Daniel műsorvezető a HEKTÁR Szakmázó podcastban egy különleges témát dolgoz fel: a pásztoroló legeltetést, a táj és az ember harmóniáját. De mindez nem egyfajta romantikus visszaemlékezés, hagyománytiszteletből életre hívott beszélgetés, ami tiszteleg egy letűnt kor szellemiségének. Éppen ellenkezőleg. A műsor azt hivatott bemutatni, hogy éppen a mai kor kihívásaira lehet nagyszerű válasz ez az állattartási mód - persze, ha az embert megtalálja hozzá a gazdálkodó.

A HEKTÁR Szakmázó vendégei ezúttal:

- Dr. Varga Anna etnobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa, aki hosszú ideje tanulmányozza a magyar pásztorkultúrát, elméleti szinten talán senkinek nincsen olyan átfogó tudása a a pásztoroló legeltetésről, fás legelőkről, mint neki. Ráadásul már kézbe vehetjük új könyvét "A vadon legeltetése" címmel.

Márffy Bence bakonyi gazdálkodó, állattenyésztő, aki Budapesten született és nevelkedett, ám feleségével és négy gyermekével már a Bakonyt tartja otthonának. Joggal, hiszen a 90-es évek óta él Paloznakon, illetve Lovason. Először lovakkal, majd húsmarhával foglalkozik, pásztoroló legeltetést

- Konkoly József, sáskai juhász, aki nagyjából 45 éve legeltet a Balaton-felvidéken. A Bakony–Balaton Örökös Pásztor elismeréssel is büszkélkedhet, és többgenerációs pásztor családból származik.

4:01 - 10:08 - Klímaváltozás egy juhász szemével

10:09 -14:38 - Pásztoroló legeltetés, fás legelők - a fogalmak

14:39 - 37:29 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei és kihívásai

37:28 - 42:13 - Lehajtás és lófürdetés a Balatonban

42:14 - 47:48 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei

47:49 - 56:15 - Munkaerő, pásztorok utánpótlása

56:16 - 1:04:47 - Kiből lesz jó pásztor, juhász?

1:04:48 - 1:11:44 - Hogyan zajlik a pásztoroló legeltetés?

1:11:45 - 1:26:44 - Szántóföldi legeltetés

1:26:45 - 1:19:36 - Kell-e villanypásztor?

1:19:37 - 1:26:12 - Jogszabályi környezet, további ökológiai előnyök

1:26:13 - 1:28:14 - Vad gyümölcsök a legeltetésben

1:28:15 - 1:40:14 - Az állattenyésztés jövője

1:40:15 - 1:44:39 - A vadon legeltetése könyvajánló

1:44:40 - 1:49:35 - A pásztoroló állattartás jövője - Összefoglalás

1:49:36 - 1:52:44 - Elköszönés, műsorzárás

Hogyan alakult át a napraforgó termesztése az elmúlt időszakban, és milyen jövője van ennek a tavaszi vetésű kultúrának? Mire érdemes odafigyelni a napraforgó biológiája, élettana szempontjából, hogy sikeresebben gazdálkodhassunk az olajos növénnyel? Mik a gyakorlatok más országokban, és mi a tápanyag-utánpótlásának titka? Mennyi nitrogénre van szüksége, és miért fontos számára a bór? Mennyire bonyolult a növényvédelme, és lesz-e könnyebb a gyomirtás a napraforgóban?

A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Syngenta támogatásával készült, Gribek Dániel műsorvezető Szeleczki Attila fejlesztőmérnökkel beszélget.

TARTALOM:

Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?

A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.

Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.

Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.

Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.

0:00 - 07:13 - Bevezető, podcastajánló, bemutatás

7:14 - 23:37 - Árvízi védekezés és vízmegtartás árvíz idején

23:38 - 1:25:16 - Öntözési nehézségek Hódmezővásárhelyen és a Szigetközben

1:25:17 - 1:44:48 - Vizet vissza a tájba? Valós megoldás lehet ez?

1:44:49 - 2:05:55 - Talajművelés, öntözetlen területek technológiája, no-till, min-till

2:05:56 - Zárszó, elköszönés

A biológiai megoldások és készítmények piaca dinamikusan növekszik, aminek egyik oka, hogy változik a mezőgazdaságot érintő jogszabályi környezet, illetve a társadalom elvárása is. De milyen biológiai készítmények hatékonyak? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg különböző termék és lehetőség között? Tényleg hatékonyak ezek a szerek és technológiák?

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló

3:11 - 24:26 - Miért kellenek, és mit tesznek növényekkel a biológiai készítmények?

24:27 - 33:48 - Stresszhatások

33:49 - 43:00 - Biostimulátorok és kijuttatásuk

43:01 - 48:25 - Tápanyag-hasznosítást segítő készítmények

48:26 - 51:55 - Nem jelent veszélyt mondjuk egy dél-amerikai baktérium?

51:56 - 56:35 - Biológiai csávázószerek

56:36 - 1:05:35 - Mikor és hogyan éri meg biológiai készítményeket alkalmazni?

1:05:36 - 1:15:43 - Hogyan győződjünk meg a készítmények hatékonyságáról?

1:15:44 - 1:27:37 - Biológiai készítmények a napraforgóban

1:27:38 - 1:32:50 - A biológiai készítményeké a jövő?

1:32:51 - 1:34:44 - Befejezés, elköszönés