Két év után folytatta közös kutatási projektjét a Civilizáció Koalíció és a Political Capital, a civil szervezetek társadalmi megítéléséről. A tervek szerint a jövőben továbbviszik majd az adatfelvételek sorát, hogy rendszeres és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésre a hazai civil szféra társadalmi megítéléséről.

Az Új Egyenlőség podcastjában megszólaló Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója már azt is a több mint negyven szervezetet tömörítő civil együttműködés eredményének tartja, hogy útjára indult a kutatássorozat, mivel az eddigi civil szférát célzó adatfelvételek egymástól időben viszonylag távol és eltérő kérdések mentén történtek. Molnár Csaba, a Political Capital kutatásvezetője a konkrét eredményekről elmondta, hogy a megkérdezettek 55 százaléka nem tudott magától megnevezni egyetlen civil szervezetet sem, ugyanakkor viszont 36 százalékuk valamilyen formában segített vagy támogatott civil szervezetet a megelőző három évben, amit a kutató jó eredménynek tart. Molnár Csaba azt is hozzátette, hogy a pandémia időszakában fontos szerep jutott a civil szervezeteknek a társadalmi segítségnyújtásban, ezt tükrözi a megkérdezettek véleménye is.  Ezzel párhuzamosan azt lehetett tapasztalni, hogy a járvány idején – talán ezzel összefüggésben is – a megkérdezettek többre értékelik a civilek segítségnyújtásban játszott szerepét, mint az érdekérvényesítő, véleményartikuláló tevékenységüket, habár Móra Veronika hozzátette, hogy ezeknek a „politikaibb” funkcióknak a megbecsültsége azért szintén elég magasnak mondható azok körében, akik ismerik ezeket.

Móra Veronika azt is elmondta, a kormány arra törekszik, hogy a civil szervezeteknek csakis segítségnyújtó, jótékonysági szerepet tulajdonítson, és hogy minden érdekérvényesítő, jogvédő tevékenységet „politizálásként”, a civil szerepből való kilépésként állítson be, holott ezek a funkciók valójában nagyon fontos összetevői a civil aktivitások világának. Hozzátette, a civil szervezeteket érő támadások sok esetben a visszájukra sültek el, abban az értelemben, hogy a leginkább célkeresztbe kerülő szervezetek nem egy esetben sokkal több adományt és egyszázalékos felajánlást tudtak gyűjteni, mint korábban. Egyidejűleg azonban olyan kistelepüléseken, ahol a hatalmi befolyásolás direktebb módon hat, sokszor azért fogták vissza a tevékenységüket vagy lehetetlenültek el civil szereplők, mert a civilellenes jogszabályok, kormányzati nyilatkozatok légkörében fenyegetve érezték magukat. Így viszont éppen olyan területeken válhattak elérhetetlenné szolgáltatások, ahol ezeket a legnehezebb helyettesíteni. Molnár Csaba azt is elmondta, tudatos kutatói döntés volt, hogy nem kérdeztek rá a kormányzati álcivil szervezetek tevékenységére, és bár említette ezek nevét néhány válaszoló, de csak kevesen voltak, akik ilyen szervezeteket neveztek meg civilként.

Szó esik a beszélgetésben a Civilizáció Koalíció által megalkotott Civil Minimumról is, amely több ellenzéki párt nyilatkozata szerint az ellenzéki program részévé válhat, és egyebek mellett az átlátható támogatásokról, a követhető egyeztetési folyamatokról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól, összesen 13+1 pontban. Móra Veronika arra is emlékeztetett, hogy mintegy másfél évtizede készült egy olyan civil stratégia, amely civil optimumnak lenne tekinthető – azaz nem csak minimumnak –, s amelynek megvalósulását akkor 2020-ra tartották lehetségesnek. Ma úgy véli, ennek eléréséhez még egyszer ennyi időre lenne szükség. Molnár Csaba azt tekintené civil optimumnak, ha a társadalmi előítéletek csökkennének, illetve az ezek csökkentésére irányuló civil erőfeszítések nagyobb figyelmet kapnának.