A Jelen Podcast legújabb adásában Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk szakpolitikusa beszélgetett Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezetővel arról, hogy a bankokat hidegen hagyja a Kúria devizahitelesek számára hozott kedvező döntése.

A műsorban többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ:

Mit tartalmaz pontosan a Kúria döntése?

Milyen felelőssége van ebben a kormánynak?

A Mi Hazánk számításba veszi-e azt, hogyha beleáll a pénzügyi hatalomba, akkor milyen pénzháborúba lép bele? Meg lehet ezt tenni?

Mi történjen a többi felelőssel?

Van arra lehetőség, hogy a végrehajtók is szolgáltassanak vissza pénzt, ne csak a bankok?

Az állam is vissza tudná igényelni azt a pénzt a bankoktól, amelyet az államkasszából vontak el a devizahitelesek megsegítésére?

Fiszter Zsuzsanna ismertette a Kúria döntését: „A devizahiteles szerződések semmisnek minősülnek, amennyiben az ügyfél nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról vagy bármi egyébről.

A Kúria jogegységi határozata nem az összes devizahitel esetében mondta ki egyértelműen a semmisséget” – hozzátéve: határozott álláspontja, hogy a devizahitel-szerződések egyértelműen csaláson alapulnak, és ezt úgy is kéne kezelni. Kormányzati szinten kellene érvénytelenné tenni azokat.

Egyetértettek abban, hogy mindez tudatos csalás, nem pedig egy tévedés volt, amiről a kormány tudott és elnézte azt. A szakértő elmondta:

„a jelenlegi kormánynak is hatalmas felelőssége van, hiszen nem sikerült megoldaniuk a devizahitelesek kártalanítását”.

Meggyőződése, hogy Izland példáját szükséges figyelembe venni. „Ha Izlandon meg lehetett tenni, hogy banki vezetőket elkaszáltak, akkor mi Magyarországon, miért ne tudnánk megtenni? A büntetőjogi felelősségre vonás egyértelműen kivitelezhető lenne, ez csak politikai akarat kérdése.

Egy olyan kormányra lenne szükség, amely tényleg kiáll a devizahitelesek mellett, és nem a bankok hatalmát erősíti.”

Fiszter leszögezte: az nem lehet megoldás, hogy az államkasszából kártalanítsák a devizahiteleseket. Ha több európai ország (például: Izland, Románia, Horvátország és Lengyelország) is meg tudta oldania a problémát, akkor Magyarországon is lehetséges lenne.

A beszélgetésben – egy korábbi podcastből – pénzügyi szakemberek véleményét is idézték, alátámasztva ezzel Fiszter Zsuzsanna álláspontját.

Megerősítették: a közgazdászok szerint is megvalósítható a devizahitelesek teljes és visszamenőleges kártalanítása. Az út ehhez viszont nem az, hogy a bankok által már amúgy is kizsigerelt hitelesek pereskedjenek az igazukért.

A megoldást egy törvény biztosíthatná, valamint egy számítási képlet, amellyel minden adós esetében pontosan kiszámítható lenne, mennyi pénzt kell visszakapniuk a hitelintézettől. Akár egy QR-kóddal is visszaigényelhető lenne a devizahitel.

A politikus hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni a további felelősöket sem, közjegyzők, követeléskezelő cégek, vagy éppen a végrehajtók esetében. A végrehajtók bevételei hatalmasat ugrottak amikor a devizahitel-csalás következtében adósságspirálba kerültek a hitelesek. A végrehajtóknál is nagyobb felelősséggel tartoznak a követeléskezelő cégek.

Fiszter kiemelte: Magyarországon a többi európai országhoz képest kiemelkedően magas kamatokat kell fizetnünk, ebből is látszik, hogy a jelenlegi és a régi kormány is teljes egészében lepaktált a pénzügyi rendszerrel.

A Jelen Podcast legutóbbi adásában Gulyás Anita Novák Előd országgyűlési képviselővel és Teleki Bélával, a CitizenGO magyarországi vezetőjével beszélgetett a WHO pandémiaszerződésével összefüggő Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatról, azaz az IHR-ről és annak hatályba lépésének következményeiről – kiemelve, hogy a WHO teljhatalmat kap azokban az országokban, amelyekben hatályossá válik a jogszabály. Ezen túlmenően összefüggéseket tártak fel a világkormányzásra készülő Egészségügyi Világszervezet, az Egyesült Nemzetek Szövetsége és a Világgazdasági Fórum egyes szereplői között.

A műsor vendégei beszéltek petícióikról, eredményeikről is: a Mi Hazánk aláírásgyűjtéssel és politikai pártként tiltakozva, a CitizenGO civil tiltakozást szervezve, a kormánytól nemzeti konzultációt, illetve a WHO-ból való kilépés előkészítését követelve érte el idehaza a WHO IHR-módosítások elfogadásának halasztását.

Szabadkőművesek és Trianon, avagy Raffay Ernő történész előadássorozata a Magyar Jelenen. A hatodik részben a magyarországi szabadkőművesek periodizációjáról esik szó.

A Jelen Podcast legutóbbi adásában Gulyás Anita Molnár Tamás képzőművész, író-publicistával beszélgetett, aki napjainkban már a közélettől teljesen visszavonultan él, tanyáján művésztelepet működtet, régebben azonban aktív politikai szerepet vállalt, mely miatt sok atrocitás érte: város elhagyására kényszerítés, országos munkavállalási tilalom, útlevelének bevonása. A műsorban részletesen beszámolt antikommunista ellenállásáról, jobbikos és 2006-os szerepéről, véleményezte a mai politikát, illetve mesélt képzőművészetéről is.

A Magyar Jelen HÍREK 2025. július 29-i adásában Vári-Kovács Péter olvassa fel az elmúlt napok legfontosabb híreit – magyar szemmel.

A legszigorúbb büntetést követeli a Mi Hazánk a szolnoki szórakozóhelyet szétverőkkel szemben.

Toroczkai: „Orbán Viktor digitális harca pont olyan, mint a Pride elleni küzdelme”.

Magyar Péter a Budapest Pride-ról: „senkinek a gyülekezési jogát nem fogjuk korlátozni!”.

Von der Leyen kizárólag az USA-ból importálná a gázt és az olajat.

A Nyílt Sisak legújabb adásában szó esett Majka idei Campus Fesztiválon bemutatott produkciójáról: Bindzsisztán miniszterelnökének egy mikrofonnal imitált fejbelövéséről. Az eset kapcsán szóba került az ír nemzetiségű Kneecap zenekar is, amelyet a magyar kormány kitiltott hazánkból a Coachella Fesztiválon tett palesztinpárti és Izrael-ellenes kijelentései miatt.

Második témánk a WHO új, egészségügyi szabályzata volt, amelyet több ország – köztük az USA és Olaszország – elutasított. Magyarország ezt nem tette meg, úgyhogy a következő „egészségügyi vészhelyzetnek” minősített időszakban ránk is érvényesek lesznek ezen szabályok. A műsor vendégei eltérő álláspontjaikat fejtették ki a WHO-ból való kilépés és a kötelező oltások kérdéskörében.

Az adás végén szó esett a palágykomoróci templom felgyújtásáról, és a kárpátaljai magyarok ellen egyre sűrűbben elkövetett atrocitásokról, továbbá arról, hogy kik lehetnek ezen akciók elkövetői.

Vendégeink:

Tóth Máté – a „Tibi atya” brand alapítója;

Kessel Krisztina – a Nyugati Fény főszerkesztője;

Ábrahám Róbert – médiaszemélyiség;

Horváth Tamás – a Magyar Jelen főszerkesztője.

Szerkesztő-műsorvezető: Kónya Dorka

00:00:00 Majka produkciója

00:22:16 A WHO szabályzata

00:43:30 Kárpátaljai templomgyalázás

Két év múlva már nem kapna területalapú támogatást a gazdák zöme, emellett „leválasztaná” a húsfogyasztásról az európai embereket az EU. Erről beszélt Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja a Kinek a háborúja? című műsorban Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezetővel.

A Magyar Jelen HÍREK 2025. július 22-i adásában Vári-Kovács Péter olvassa fel az elmúlt napok legfontosabb híreit – magyar szemmel.

A Magyar Jelen HÍREK 2025. július 16-i adásában Vári-Kovács Péter olvassa fel az elmúlt napok legfontosabb híreit – magyar szemmel.

Román soviniszták Budapest 1919-es megszállását ünnepelnék - a Kossuth téren.

Újabb felkavaró felvétel a halálra vert kárpátaljai magyar férfiról.

Migrációpártiságra érzékenyítik a Tisza Párt szavazóit.

A magyar kormány elfogadná, hogy a szlovákok elterelték a Dunát.

A Nyílt Sisak legújabb adásában elsőként a valaha volt legnagyobb Budapest Pride felvonulásról beszélgettünk, amit idén is megrendeztek annak ellenére, hogy a kormány februárban nyíltan azt üzente a szervezőknek, hogy ne is kezdjenek bele az előkészületekbe. Megvitattuk, vajon létezett-e valóban egy „mesterterv” – ahogy a kormánymédia hivatkozik rá –, amivel a baloldali politikusokat pride-ozták össze. Szóba került az is, hogy míg a törvényesen bejelentett ellentüntetésekkel szemben a rendőrség határozottan fellépett, addig a Pride résztvevőivel szemben semmilyen eljárás nem indult.

Második témánkban körüljártuk azt, hogy milyen hatást gyakorolt Magyar Péter megítélésére az a Facebook-bejegyzése, amelyben bagatellizálta a hétfői pusztító vihar súlyosságát. Jóllehet később bocsánatot kért, és törölte a posztot, sokan mégis úgy vélik, ez az eset is kétségbe vonja alkalmasságát az ország vezetésére. Emellett kitértünk a Ruszin-Szendi Romulusz által elpazarolt közpénzre is, amit a luxusvillájára és annak igencsak borsos árú berendezési tárgyaira költött.

Vendégeink:

Pankotai Lili – aktivista

Schiffer András – ügyvéd

Antal Adrián – politológus

Lipták Tamás – a Magyar Jelen újságírója

Szerkesztő-műsorvezető: Remenyiczki Éva