Az Új Egyenlőség podcast 2024. január 17-i adásában elemeztük Lakner Zoltánnal a belpolitikai helyzetet és azt, hogy mi várható az elkövetkező félévben. Az ott elmondottakat sok tekintetben felülírták a február óta zajló események, és az a kérdés, hogy most mit látunk a magyar belpolitikában. Ezért szokatlan módon, egy újabb évindító beszélgetést vettünk fel a  helyzet elemzésére.

A januári beszélgetés alapállítása, mely szerint a június 9-i EP és önkormányzati választás vitathatatlanul a legmeghatározóbb eleme a 2024-es évnek belpolitikai szempontból egyelőre nem változott meg. Ugyanakkor a kegyelmi botrány kiváltotta felháborodási hullámok sorozata újra rendezheti a magyar közéletet.

Ehhez az kellett, hogy a kegyelmi botrány a kormány által adott kommunikációs keretezést tette tönkre. Azaz éppen azon cölöpöket támadta meg, pl. gyermekvédelem, amelyek által definiálta politikáját a Fidesz. A spontán közfelháborodás pedig olyan erős volt, hogy nem engedte az ügy elsikkadását. Ehhez persze kellett az, hogy Magyar Péter személyében egy Fidesz világából érkező ember elkezdje kommunikációs tartalommal megtölteni az ügyet, és folyamatos defenzívába kényszeríteni a kormánypártot.

A korábbi hónapok gazdasági problémáját egy morális krízis keresztezte, és adott neki egy értelmezési keretet. Ennek kapcsán Lakner Zoltán azt hozta fel példaként (Szűcs Zoltán Gábor interjúból idézve), hogy 2006-ben az öszödi beszéd valójában keretezést adott a nyár óta meglévő rossz választói hangulatnak. Ebben a tekintetben a kegyelmi ügy azt mutatja meg, hogy a gazdasági válság és a morális válság egy tőről fakad.

Természetesen kérdés, hogy mennyiben rajzolja át ez a pártok közötti erőviszonyokat. Amennyiben végső soron az történik, hogy a Fidesz lénygében megőrzi támogatottságát, de Magyar Péter darabolja az ellenzéki pártokat, akkor a válság kormánypárti értelemben véget ért.

Közben a török önkormányzati választások analógiaként egy másik utat is mutathatnak. Ez pedig arról szól, hogy az önkormányzati pozíciókban lehet képes a Fidesz hátrébb szorulni. Ezt látjuk Törökországban is, ahol Erdogan elnök pártja érdemben veszített településeket, mivel nem volt képes úrrá lenni a gazdasági nehézségeken.

Belpolitikai elemzés szempontjából van egy fontos, és ismétlődő tanulsága az elmúlt hónapoknak (ebben a tekintetben 2006 mindenképpen analógia): nagyon hosszú idő tud lenni a belpolitikában két hónap, és nagyon gyorsan megkérdőjeleződhetnek korábbi trivialitásnak gondolt dolgok. Ez Magyarországon egy dologban biztosan így van: Fidesz politikai napirendet uraló képessége sem korlátlan.