Kék Bolygó - Áder János podcastja

A dopaminaz agyban termelődő egyik legfontosabb ingerületátvivő anyag, magyarul aboldogsághormon. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitálisgyermekvédelmi szakértője szerint a szülőknek időben észre kell venniük, ha adigitális eszközöket (okostelefon, számítógép) használó gyerekük elkezdi unni afizikai aktívitásokat és kapcsolatokat. Ugyanis ebben az esetben valami másvette át ezek helyét, amik nemcsak az agyi, hanem a mentális fejlődésükre ishatással lehetnek. Pöltl Ákos felhívja a figyelmet arra, hogy az intelligenciátnem szabad összekeverni az érettséggel. Utóbbi jóval később alakul ki afiataloknál. A digitális tudatosítás a szülőnél kezdődik.

Mostmár kutatások is alátámasztják, hogy az okostelefonok megjelenésével és azokhasználatával jelentősen romlik a fiatal korosztály agyi működése. A SemmelweisEgészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője szerint előszörfordul elő az emberiség történetében, hogy egy generáció rosszabbul teljesít,mint az elődei. A Z generációnál, azaz az 1995 után születetteknél ezbekövetkezett. Pöltl Ákos azt mondja, egy emberi agy a 20-as éveink közepérealakul ki teljesen. Ha bizonyos ingereket nem kap meg gyerekkorban, akkor sokfontos képesség rosszul vagy egyáltalán nem tud kifejlődni. A szakember arrahívja fel a figyelmet, hogy 3 éves kor alatt a gyereknek egyáltalán nem lehetnetalálkoznia digitális képernyővel, ehhez képest Magyarországon már az egyórához közelít egy egyéves gyerek képernyőhasználata. Öröm az ürömben, hogy"digitális detox-szal" lehet javítani a rossz folyamatokon.Sokatmondó tény, hogy a globális tech cégek vezetőinek gyerekei kiscsoportos,speciális iskolákba járnak és nem a digitális eszközök használatárafókuszálnak. Mindez nem azt jelenti, hogy a fiatalok egyáltalán ne használjanakdigitális eszközöket, hanem azt, hogy iktassanak be olyan dolgokat(zenetanulás, sport, analóg könyv olvasása, stb), amelyek jobban tudják fejleszteniaz agyi képességeket.

Élelmezésirendszerünk válságban van, a részmegoldások ideje lejárt - vallja Szöllősi Réka. Az élelmiszer-politikai elemző szerint olyan stratégiára van szükség,amely összeköti a táplálkozást, a környezetvédelmet és a gazdaságpolitikát,különben fokozódó civilizációs betegségekkel és környezeti károkkal kellszembenéznünk. A szakember a megoldások egyik fontos elemének nevezte ahús-, és állati eredetű tejtermékek fogyasztásának visszafogását. Felhívtaugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem vegánnak kell lenni, de a jövőgenerációjának várhatóan kevesebb java lesz, mint a ma élőknek. A podcastbenszóba kerül a preciziós fermentáció, ami egy érdekes innováció. Mikrobáksegítségével állítanak elő érzékszervi tulajdonságaiban, például a tejhezhasonló termékeket és alapanyagokat. És hogy ez már mennyire nem a távoli jövő,az jól mutatja, hogy egyre többen élnek a világon olyan területeken, ahol aszárazság miatt nehezebb a hagyományos élelmiszermegtermelése, előaállítása.

Gazdaságilag is jelentős szerepelehet az eddig még nem teljesen felhasznált zöldhulladéknak. A mezőgazdaságbanés az élelmiszeriparban már számtalan módon hasznosíthatjuk azt, amire elsőkéntkidobandóként vagy szemétként gondolunk. A Magyar Agrár- és ÉlettudományiEgyetem egyetemi docense szerint minden olyanból, amimelléktermék, tudunk előállítani biogázt, aminek a kétharmad része azmetán, biometán, ezzel gyakorlatilag részben aföldgázt tudjuk kiváltani. Aleksza László azt mondja, jelenleg 300 ezerhektáron használnak szerves anyagot a mezőgazdaságban, ám ez a szám további 150ezer hektárral növelhető lenne, ha kihasználnánk a komposzt nyújtottalehetőségeket. A fiatalok befogadóak, amit mi sem mutat jobban, mint a MATEgödöllői kampuszán a zöldhulladék hasznosítása.  A kampusz területénaz acél, hogy minden zöldhulladékot helyben hasznosítsanakújra. A ProfiKomp vezérgazgatójaként Aleksza László beszámolt arról is,cégcsoportja meghatározó szerepet kíván betölteni a körforgásos gazdaságlétrehozásában - különösképpen a komposztálható bioműanyag hulladékokhasznosítása területén.