Egy magyar mérnökházaspár kezdett el azzal foglalkozni, hogy a víz elhagyásával miként lehet hőenergiát tárolni. Mindehhez felhasználták az űrállomások falához is használt úgynevezett fázisváltó anyagokat. A megalkotott Intelligens Thermal Battery a meglévő vagy új hűtési, fűtési rendszer integrált részévé válhat és akár 30-40 százalékos energiamegtakarítást tud lehetővé tenni. A hőtárolók révén raktározható a napenergia nappal, amikor a termelés a legmagasabb, és felhasználható éjszaka vagy felhős időben, amikor a termelés csökken. Már 80 helyen telepítettek a HeatVentors termékeiből, egyebek mellett Ománban a világ egyik legnagyobb szállodaláncának létesítményeibe. Kakas József, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy Magyarországon van példa arra is, hogy egy termelő gyárból „vitték el” a felesleges hőt egy óvodába, és ott használták fel a meleg nyári napokon hűtésre.

A kedvezőbb élettani hatások (kiemelkedő tápérték, magas fehérje- és rosttartalom) mellett a környezet számára is jóval előnyösebb az ősi gabonák fogyasztása. És hogy mik ezek? Alakor, tönköly, tenke. Simon András egy mesébe illő történetet mond el, miként alakult meg cége, a NaturGold Hungária Kft. A társaság ügyvezetője szerint a világ legtisztább búzájának termelésénél a föld minőségét is jobban meg tudják őrízni, valamint a víz is jobban megmarad a hagyományos termesztésű búzához képest. Azonban az éremnek van másik oldala is: az ősi gabonákból kevesebbet lehet termelni és a nagyüzemi feldolgozásuk sem megoldott még. Az alakorból, tönkölyből és tenkéből készült termékekkel a nagyközönség is megismerkedhet a Planet Expón a budapesti Vasúttörténeti Parkban 2026. február 25. és március 1. között.

Az év eleji magyarországi havazás és fagyok ellenére is kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt, az iparosodás előtti szinthez képest másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke egyetért Áder János volt államfővel abban, hogy a több tízezres létszámmal lezajló COP-ok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államainak vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol rájöttek: a környezetkímélő életmódból és technológiákból óriási üzletet lehet csinálni.

(A felvétel 2025. december végén készült)

Egyike azon női borászoknak, aki az év bortermelője tudott lenni Magyarországon. Elhivatottságát jól mutatja, hogy Nyulné Dr. Pühra Beáta a borászatból doktorált. A Nyakas Pince borászati vezetője örök optimista, életigenló, háromgyermekes édesanya. Azt vallja, a boroknak óriási kulturális és ételek melletti szerepe van. Folyamatosan kísérletezik, bioborokat készít, illetve a Nyakashoz kötődik az egyik zászlóshajó boruk, a Menádok. A podcastben a borász elmondja, hogy egyes étkekhez melyik bort ajánlja. Ugyanakkor szó esik a klímaváltozásról is, azaz hogy az aszály miként sújtja a szőlő ültetvényeket, valamint hogyan védekeznek egyes betegségek ellen. Aki évvégén, az új esztendő elején igazi üdítő beszélgetést szeretne hallgatni, ne hagyja ki ezt a podcastet!

Példaértékű módon vált a mindennapok részévé a fenntarthatóság a Pannonhalmi Főapátságban. A (vágástéri hulladékokból és gallyakból előállított) biomassza fűtőművel, a hőszivattyúk segítségével jelentősen lecsökkentették a gázfogyasztásukat, így a fosszilis energiától való függőségüket. A szomszédos Ravazd községben telepített napelemekkel a teljes áramfogyasztásuk 70 százalékát tudják megtakarítani. A bencés gimnáziumban a WC-knél az öblítéshez, illetve az apátsági keretekben az öntözéshez nem ivó-, hanem ipari vizet használnak. A sörfőzdéjükben a melegvizet pedig visszaforgatják a folyékony kenyér előállításához. De ezzel még nincs vége! Hortobágyi T. Cirill mindezeken túl beszél a teremtésvédelmi keresztútról, az általa kitalált 5T mozgalomról, valamint arról is, hogy ezeréves könyvtárukba miként fészkelték be magukat a kenyérbogarak és hogyan védekeznek a jövőben megjelenő esetleges kártevők ellen.

Manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatása is van a városi zöldfelületeknek. Orlóci László botanikus szerint az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet. Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban vidéken ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek. Egyik legismertebb ezek közül az allergia. A növénynemesítő és genetikus azt mondja, az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért - egyelőre még egyetemi szinten – elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát.

Volt olyan év a 60-as években, amikor félmillió hektárnyi magyar vetőmaggal "mentették meg" az Egyesült Államokat, így a következő évben magyar kukorica termett Amerikában. Mostanában azonban több mélyütés éri az itthoni szakmát. Egyrészt két generációnyi szakember gárda hiányzik a rendszerből, másrészt a klímaváltozás miatt az aszály és eddig nem látott kártevők teszik tönkre a termést, harmadrészt a szomszédban dúló háború miatt az elmaradó oroszországi export és a tárolás okoz gondokat. A Magyar Vetőmag Szövetség elnöke arról számolt be, hogy jelenleg itthon több, mint száz faj több, mint ezer fajtáját nemesítik. Takács Géza agrármérnök hozzátette: a nem kiszámítható időjárás miatt a nemesítést sokszor már szinkronban csinálják. Azaz fejlesztenek öntözéssel és szárazon is vetőmagokat.

Elkezdődött Gemenc átalakulása a klímaváltozás miatt. Az 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló. A több generáció óta erdészettel foglalkozó Fodermayer családból származó Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese mégis azt mondja, a 90-100 éves kocsányos tölgyesek nagy része a 2022-es aszály óta kiszáradt. Most az új hidrológiai viszonyoknak megfelelő új fákat telepítenek. A Balkánról csak a középhegységi területekre tudnak új típusokat hozni, az ártérbe másra lesz szükség. Az okleveles erdőmérnök elárulja azt is, hogy milyen fáktól kell elköszönnünk a következő évtizedekben Magyarországon.

Gyakorlatilag már 2017 óta merül a talajvíz tartaléka, kisebb-nagyobb aszályos időszakok váltják egymást Magyarországon, mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója. A 70-es évek vége óta kiszáradó Homokhátságon például több helyen 10-12 métert (!) csökkent a talajvízszint. Bíró Tibor ismerteti a lehetőségeket, a lehetséges megoldásokat. A beszélgetésben szóba került az illegálisan fúrt kutak helyzete, használata és szabályozására egy javaslat. Sőt, még azt is megtudhatják a Magyar Hidrológiai Társaság alelnökétől, hogy a mesterséges intelligencia és a kínai műholdak hogyan segíthetnek a vízkészletek pontos feltérképezésében, illetve a várható csapadék eloszlásának előrejelzésében.

Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban - mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is. Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok - zöld felület híjján - már nem tudnak legelni, és a szőcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban. A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klímatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.