Stöki félelmetes mutatványra vállalkozott: egyedül lehozott egy Nanót, vagyis a szokásos felállás – három kisebb téma, mindegyikből más készül fel – helyett egymaga szállította a három témát. A témák között ráadásul laza kapcsolat is van, hiszen mindegyik mese arról szól, hogy egyetlen ember összehozott valamilyen hatalmas építményt. Bory Jenő a székesfehérvári Tádzs Mahalt, Taródi István a soproni Taródi-várat, Edward Leedskalnin pedig a floridai Coral Castle-t. De mit szóltak mindehhez az elkövetők feleségei? Mit írtak róluk a korabeli újságok? És hogy jön ide Billy Idol?

Volt már sok elborult kópé a KK korábbi adásaiban, de Grath talán most rekordot döntött. Ismerkedjetek meg az írországi Adolphus Cooke-kal, a hórihorgas Billy Dunne-nal és a dagadt Tom Cruise-zal, továbbá mindenféle, a cselekmény szempontjából fontos állattal a rókától a libán át az ír szetterig. Ugyan e szereplőknek együttvéve is csekély a történelmi jelentősége, de bizarrságban nehéz felvenni velük a versenyt - avagy jót tesz-e egy kiterjedt birtok életének, ha a vezetője egy krumplin és fán nevelkedett, a lélekvándorlásban hívő zabigyerek lesz? Hogy a tanulság mi, azt talán csak a Coen testvérek tudnák kifejezni egy szokásosnál is groteszkebb filmmel. 

A magyar ponyvairodalom királyának fájdalmasan rövid élet adatott meg, de ez a rövid élet is bővelkedett fordulatokban. Mazur szedett össze kétórányi infót a P. Howardként és Gibson Laveryként is ismert Rejtő Jenőről, köztük egészen meglepő tényeket. Azt például tudtátok, hogy több könyvét is diktálva írta és hogy óriási vagyonokat kártyázott el? A jó Mazur a témát a tőle megszokott elágazásos technikával dolgozta fel, de hát nem lehet minden podcast mellé egy közlekedési rendőrt állítani.

Mit csinálsz, ha hét év után szabadulsz a gulágról, majd lenyúlsz egy nőt a férjétől, de éppen kitör az ötvenhatos forradalom? Például Amerikába mész kertészkedni, de Birgés Jánosnál ez csak a kezdet volt. Egy robbanékony ember elképesztő életútja gyanús halálesettel, szenvedélybetegséggel és egy nagy balhéval, ami nem került fel az FBI dicsőségfalára.

Grath már bemutatott néhány amerikai futóbolondot a podcastban, de az ötvenedik adásra egy egészen különleges kretént (grathént) hozott. Alfred Lawsonra sok tette miatt emlékezhet az utókor, kipróbálta magát több területen, önéletrajzában megfért a baseball, a repülés, az újságírás és a filozófia is. És a jó Alfred nem volt rest színesíteni ezt az önéletrajzot, olyan fordulatokkal és módszerekkel, hogy azokat bűn lenne elspoilerezni. És ami a legdurvább az egészben: tankönyvszerű cikkcakkokat és kunkorokat bemutató életútja során többször előfordult, hogy ráhibázott, és tényleg hálás lehet neki az utókor néhány gondolatért. De hát az elromlott óra is pontos naponta kétszer.

Na, no! Megint itt a KK Nano! Grath egy szívmelengető történetet hozott ember és állat közti barátságról, ami igazán kevés járulékos kárral járt (a kulcsszó: cafrang). Mazur megint a horrortémazsákba nyúlt és egy hírhedt középkori farkasemberről mesélt, akit utólag talán már rehabilitálhatunk, hiszen kínvallatás alatt annyi hülyeséget mond az ember. Végül Stöki az autóversenyek egy korai zsákutcájába kormányozta be a KK járgányát, ami ugyan szörnyű képzavar, de még így is kisebb baromság, mint a deszkalécekkel fedett körpálya.

Stöki egy intergalaktikus szereplővel folytatja a magyar kópépanoptikum bővítését. Hosszú az út a Ludovikától a filmezésen át a Szabadság-szoborig és az ufókig, de be lehet járni, legalábbis Keviczky Kálmánnak sikerült. Mit ér az ENSZ, ha csak a Földet figyeli? Hogyan kezelte a magyar titkosszolgálat egy ufológus megfigyelését? Mikor várható Ashtar Sheran érkezése? Most minden titokra fény derül!

Ebben az adásban Mazur tovább építette azt a cetszexverzumot, amit még a John C. Lilly-adással kezdett el, bár ez a vonatkozás csak egy mellékes nyúlürege John McAfee életének. Az ember, aki zseniális programozó volt, idejekorán felismerte a vírusokban rejlő veszélyeket, ebből milliomos lett, aztán eljutott oda, hogy fegyveres-csajos-kokainos oktatóvideóban mondta el, hogyan kell kiirtani egy gépről a róla elnevezett vírusirtót. És akkor a gyilkossági ügyéről és gyanús haláláról még nem is beszéltünk. A nehézsúlyú IT-kópéról szóló mesét csak háromszor zavarta meg Mazur macskája.

Mivel a 3-as KK Nano kicsit morbidra sikeredett, ezúttal könnyedebb témákat választottunk, nem is hal meg senki az adásban pár száz osztrigát kivéve. Mazur ugyanis egy angliai osztrigaevő legendát választott hőséül, felcsigázva (vagy felkagylózva) az érdeklődésünket. És ha már kagyló: Grath Abalonia után egy újabb kagylós mikronemzetnek nézett utána - de mi köze a Conch Republicnak a terrorizmushoz? Stöki pedig szokás szerint magyar témát hozott, az első magyar futballmérkőzés burleszkbe illő körülményeiről mesélt. És ha már arra járt, foci-nesze alapon előtúrt több nyúlüregre való labdarúgásos érdekességet.

Grath a néhány adással ezelőtti Frank Sinatra-eposzából kihagyott egy nyúlüreget, de csak azért hagyta ki, hogy aztán egy teljes értékű adássá habosítsa azt (már amennyire egy nyúlüreget lehet habosítani). Ismerkedjetek meg Barry Keenannel, a jó üzleti érzékkel megáldott sráccal, aki úgy akart öngyilkos lenni, hogy azért a mennyországba kerülhessen, a rádióján egyenesen Istent fogta, élete egy szakaszában pedig fontos szerepet játszott Frank Sinatra. Mármint az ifjabb Frank Sinatra.