Litkai Gergely és Mező János, a Greenpeace Magyarország Egyesület ügyvezetője Michael E. Mann könyvéről, Az ​új klímaháborúról beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. Hol találjuk meg a könyvben részletesen bemutatott kommunikációs háborúban az egyéni felelősség túlzott hangsúlyozása és a küzdelem feladása felé terelő pánikkeltés közti, egészséges tartományt? A válaszhoz vezető úton szó esik a tagadás technikájáról, mint a cselekvés elodázását célzó, teljesen tudatos stratégiáról és arról, miért kell a változáshoz a zöldeknek megérteni a pszichológiát, a pszichológusoknak pedig a zöldeket.

A Zöld könyv aktuális adásában Litkai Gergely Bózsó Gyula erdésszel, "Az Erdő finom" és az "Ehető erdő" könyvek szerzőjével beszélget. A szerző saját megállapítása szerint a kötet - vaskosságának köszönhetően - medvetámadás ellen is jó, de természetesen nem ez a legfőbb érdeme. A növények meghatározásában segítő oldalakat gyakorlati tippek követik: gyűjtési tapasztalatok és technikák, majd inspirációk a gyűjtött finomságok felhasználásához. A beszélgetés inspiráció a fenntartható forrásból származó, egészséges ételek fogyasztására, néhány konkrét példán túl pedig arról is szó esik közben, hogyan tanít önállóságra ez a fajta tudás.

Mohácsi Balázs korán olvasóvá vált, de az írás mint hivatás nem volt egyértelmű az életében. Első beszélgetésünkben mesélt arról, mit jelent az életében Kassák Lajos költészete és miért kutatja Bertók László életművét, hogy egyáltalán mit jelent ha valaki irodalomtudós és hogyan kutatja az irodalmat. Befolyásolja-e az alkotást az, hogy hosszú évekig a Jelenkor folyóirat szerkesztőjeként is dolgozott, és hogyan áll neki a munkának, amivel elnyerte a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjat. 

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Takács-Sántha András humánökológus, a Világeleje című mikroesszé-kötet szerzője a cselekvő remény rögös, de szép útjáról, a jó élet fogalmának átértékeléséről beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Együttgondolkodásuk fontos szereplője még a humor, és az az alapgondolat, hogy a jövő megjósolhatatlansága a reménytelenség és a tehetetlenség helyett akár a bizalom, a remény és az aktív cselekedetek mozgatórugója is lehet. Bizakodó hangvételű beszélgetés egy bizakodó hangvételű gyűjteményről: klímaszorongás ellen ideális!

Litkai Gergely a Dumaszínház társulatának tagja és művészeti vezetője, egyben a fenntarthatóság szószólója a Zöld könyv podcast aktuális adásában a Greta Thunberg által összeállított Klímakönyvről beszélget Pribéli Levente biológussal és humánökológussal, a Fridays for Future egykori aktivistájával és a Greenpeace Magyarország jelenlegi biodiverzitás kampányfelelősével.

A könyv állítása szerint, bár a túlélésünk a tét, a társadalmunk továbbra is tagadás állapotában topog. A beszélgetésből kiderül, miért nem tudunk szembenézni a tényekkel, miközben azt is megtudhatjuk, mit tehetünk magunk a jövőért.

A Könyves Magazin podcastjében nagyvonalakban végigbeszéltük az év legjobb könyveit Kolozsi Orsolyával, majd a 2024-ben túlpörgő autofikciónak jártunk utána Bakó Sárával, végül belemélyültünk Daniel Kehlmann Mozgókép című regényébe Szabolcsi Alexanderrel. Három blokkon keresztül szűkítjük a témát, hogy a végén megfejtsük 2024 legjobb könyvét.

A TELJES LISTÁT ITT TALÁLOD

Csáki Botond Benjámin jó pár éve aktív résztvevője fiatal irodalmi köröknek, többek között a FISZ junior tagja.

Azt vallja, hogy a kultúrának, ezen belül pedig az irodalomnak is sokkal inkább a mindennapok részévé kéne vállnia, hiszen az írások egy kaput nyitnak, amin keresztül reflektálhatunk a velünk történtekre. Reméli, hogy az ilyen kezdeményesekkel változást lehet elérni a kortárs irodalom befogadásának terén, illetve a fiataloknak is eltérő perspektívát lehet mutatni a megszokott tantermi irodalom oktatáshoz képest.

Simon Mártonnal folytatott beszélgetésének több célja van: 

A podcastben tárgyalt képeket és szövegek  az alábbi linken elérhetők:

https://docs.google.com/presentation/d/1uxcJHdvx6ldySm-VHaAuH5NLcYmwe0PHmRZpCtC9rVg/edit?usp=sharing

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Krolikowski L. Lilian a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9. osztályos tanulója. Kiskora óta  élete része a költészet, verses könyvek között nőtt fel. Vallja, hogy a versek néha varázsigékké válnak, segítenek élni. Pár éve maga is ír verseket és meséket. Három versét a Pannon Tükör folyóirat Rajtkő-rovatában publikálta. A TETT-mesepályázaton pedig kétszer lett első helyezett. 

A kortárs költészet azért is fontos számára, mert itt a őt megérintő témák is verssé alakulhatnak. Katona Ágota költészete pedig több szempontból is nagyon inspirálóan hat rá. 

Lenyűgözi az az elemelt mód, amellyel Ágota a korszakok és a világok közötti problémákról beszél, illetve ahogy ennek részeként a mitológiai alakok, az antikvitás motívumai és a modern világ problémái keverednek költészetében. Hasonlóképpen érdekes számára a természettudományos képek és a görög szavak hétköznapi dolgokkal való vegyítése, amely szintén átszövi a műveket. Nem utolsósorban pedig magával ragadja Ágota sajátos nőábrázolása is, aki a megszokottól eltérő módon nem felsőbbrendűnek és áldozatnak, hanem érzékeny és összetett lényeknek mutatja a nőket. 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.