Készül az Európai Bizottság arra, hogy akár alapvetően átalakítsa az EU-s források

felhasználásának, és főleg szétosztásának mechanizmusát. AZ EU Régiók Bizottságának

elnökével, Tüttő Katával beszélgettünk arról, hogy nem tagállami szintet nézve mit jelent ez a

vita például az önkormányzatok szempontjából.

Az Európai Unió önkormányzati „parlamentje” a Régiók Bizottsága. Feladata, hogy ne csak a

tagállamok kormányainak, vagy az Európai Parlamenten keresztül a választott

politikusoknak, hanem a települések vezetőinek is megjelenjen az érdeke és a véleménye a

döntéshozatal során. A Régiók Bizottsága elnöki posztját az elkövetkező 2,5 évben Tüttő

Kata tölti be. Ez a 2004-es csatlakozás óta az első alkalom, hogy választott politikus

valamelyik nagy EU-s intézmény élén állhat (Európai Parlament, Európai Bizottság,

ECOSOC, Régiók Bizottsága).

A beszélgetés apropója mégsem ez volt, hanem az az átalakítási folyamat, amely során az

Európai Bizottság a következő 7 éves fejlesztési időszakra át kívánja alakítani a kohéziós

források felhasználását. Ezek a pénzek azt a célt szolgálták, hogy minimum ne

növekedjenek a fejlettségi különbségek az egyes régiók között. Nyilván vitatható, hogy ez

mennyire volt sikeres, ugyanakkor a célt senki nem vitatja.

A források elköltésének módját viszont sok kritika érte. Ezek gyakran egymásnak

ellentmondóak. Az egyik irányzat, és ezt sok tekintetben a magyar kormány is képviseli, a

források felhasználása ne legyen kötött. Azaz ne szóljon bele mélységébe az Európai

Bizottság, hogy mire is költik el ezeket a pénzeket.

A másik megközelítés éppen arról szól, hogy a jogállamisági szempontok még erősebben

érvényesüljenek, és legyen pénzügyi következménye, ha egy tagállam tartósan az EU ellen

lép fel. Ez persze azzal járhat, hogy ha a forrásokat elzárják a tagállamtól, azzal a települési

önkormányzatokat is büntetik. Ezért merülhet fel sokszor, hogy az EU-s források

elköltésének hangsúlya tevődjön át a nemzetállami szintről a közvetlen EU-s szintre.

A COVID alatt az Európai Bizottság kipróbált egy gyors, csak mérföldkövekhez kötött

finanszírozási rendszert. A mostani vitában az merül fel, hogy ez lehetne az alapja az új

kohéziós politikának. Ez ugyanakkor inkább azzal a veszéllyel jár, hogy a települések

lehetnek ennek a vesztesei.

Tüttő Kata a beszélgetés során felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre nincsen konkrét

Európai Bizottság által leírt terv, ezért az EU „önkormányzati parlamentje”, a Régiók

Bizottsága azt a tapasztalati oldalt tudja a vitához hozzáadni, amit a települési vezetők

látnak. Ennek egyik eleme, ha a versenyképesség erősítése kapcsán éppen azokat

pénzeket viszik el az egyes programok mögül, amelyek eddig rendelkezésre álltak a

kistelepülések felzárkóztatására is, akkor az EU eszméje szenvedhet ezzel károkat.