Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson.

Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás, hogy a tiszta ivóvízhez hosszú távon is hozzáférjünk, és a Duna élővilága is fennmaradjon, ami a teljes ökoszisztéma, így a saját jóllétünk szempontjából is rendkívül fontos? Erről beszélgetett a Lételem új epizódjában Mihálovits András dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Engloner Attilával, aki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Duna-kutató Intézet volt igazgatója. Az epizódban szó esik többek között a Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt kutatásáról, de többek között arról is, hogy az éghajlatváltozás miatt kialakuló szélsőséges vízjárás hogyan befolyásolja a vízminőséget, miért fontos az élőhely-rehabilitáció vagy épp mik azok a modern kori szennyezőanyagok.

(Megjegyzés: az epizód felvétele még a jelenlegi hőhullámok előtt, a nagyobb esőzések időszakában készült, ezért hallható a beszélgetés során az erre való utalás.)

Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból milyen mennyiséget fogyasztunk vagy épp dobunk ki a kukába.

A Lételem aktuális epizódjában Csepelyi Adrienn, a WMN újságírója beszélget Szabó Adrienn klinikai dietetikussal és Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról, hogy az élelmiszerek tekintetében milyen összefüggés van fenntartható és egészséges között, vannak-e szuperélelmiszerek vagy kerülendő "mumus-alapanyagok”, mennyire pénzkérdés az egészséges táplálkozás, és mik azok a szabályok, amiket érdemes betartani, ha valaki a szervezete megfelelő működésére és a környezet megóvására is szeretne odafigyelni étkezései és vásárlásai során.

Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza.

Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgettünk, a második epizódban pedig Mihálovits András moderátor arról beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetőjével, hogy az erőművekben gyakorlatilag állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, emiatt ráadásul a tűzifa is drágább a lakosság számára. A beszélgetés során szó esik arról, hogy mi a különbség az erőmű, a kapcsolt erőmű és a fűtőmű – és azok biomassza-felhasználása – között, de arról is, hogy a klímapolitika hogyan próbálja kizárni a „rossz biomasszát”. Egyáltalán milyen a jó és a rossz biomassza, és felhasználása milyen kockázatokat rejt magában klímavédelmi és biodiverzitási szempontból?

A podcastsorozat első része ide kattintva hallgatható meg.

A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ide kattintva olvasható.

Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – kattints ide, hogy válaszokat kapj!

A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ⁠ide kattintva⁠ olvasható.

Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – ⁠kattints ide⁠, hogy válaszokat kapj!

A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha a természet megtapasztalásának lelki, mentális, spirituális oldalát is beemeljük a képbe, akkor máris könnyebb megtalálni a kapcsolódást a két téma között. A természet szeretete, a benne való létezés, a gyönyörű, netán félelmetes természeti jelenségek vagy akár a környezetrombolás a legkülönbözőbb művészeti ágak alkotóit ihlette már meg. De hogyan tudja segíteni egy alkotás a természetvédelmet, miként tud az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközévé válni, és hogyan támogathatja a tudomány a művészeket abban, hogy minél pontosabb üzeneteket adjanak át a közönségüknek, ha művükkel a természet megóvásának fontosságát szeretnék közvetíteni?

A Lételem idei utolsó, karácsony előtti epizódjában igazi lelki feltöltődést kínál a művészet és a természetvédelem kapcsolatának boncolgatása, melyben Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN újságírója beszélget Gulyás Annával, a természeti témákat is feldolgozó Holddalanap zenekar énekesnőjével, aki egyúttal mesemondó és kulturális antropológus is, és dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy Anna művészként hogyan építi be a természetvédelmi kérdéseket a zenéibe, mit tanulhatunk a természeti népektől és mitől szakadtunk el a modern világban, vagy épp arról, hogy a WWF Magyarország hogyan próbálja interaktív színházi előadással vagy a természet hangjainak rögzítésével közvetíteni a természetvédelem és a fenntarthatóság fontosságát.

Olvass többet a WWF Magyarország és Gulyás Anna részvételével zajló közös, The Big Green nevű projektről – kattints ide!

Kattints a címekre, és hallgasd meg a Holddalanap természeti témákat feldolgozó zeneszámait:

A Föld rögje Édesanyám

Nap jön a Menny hajlatán

Csodafiúszarvas

Én is - Vajúdik a Föld

Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondolkodnak a természet- és környezetvédelemről, és mi az, ami igazán motiválja őket ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjenek?

Erről beszélgetett a Lételemben Csurgó Dénes moderátor Körner Olgával, a Bolygó Közösségi Tér vezetőjével és Györgyi-Ambró Gergővel, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével. Az epizódban szó esik arról is, hogy milyen platformokon és kiken keresztül szólhatunk a fiatalabb generációhoz, mennyit számít a kortársak véleménye, és ők hogyan tudnak hatni a döntéshozókra vagy akár a saját szüleik korosztályára.

Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletet, a jogszabály a mai napig alkalmazható bármilyen tevékenység esetén. Bár a kormányrendelet kapcsán született egy kormányhatározat és egy miniszteri utasítás, azonban ezek nem írják felül a jogszabályt, pusztán annak alkalmazása esetén az eljárásokra van hatásuk.

A jogi csűrés-csavarás körüli problémákról Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő írt kiváló és közérthető cikket, melynek kapcsán a Lételemben Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő beszélgetett a cikk szerzőjével. A beszélgetés során szó esik magáról a kormányrendeletről, a civil érdekérvényesítési lehetőségekről, a szakpolitika helyzetéről és a Lételem podcastben rendhagyó módon a mostani epizódban a témához kapcsolódó közéleti kérdésekről szóló véleménycsere is helyet kapott.

Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét adja az egész élménynek. Persze ahogy életünk, szokásaink más területein, úgy a szabadtéri sportok esetében is leginkább az egyénen múlik, hogy milyen állapotban hagyja maga után a terepet, ahol mozgott. Létezik arany középút a letaposott védett növények és rovarok, megzavart vadak és aközött, hogy úgy edzünk a természetben, mintha ott se lettünk volna?

A Lételem negyedik évadának első epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes moderátor Gangel Marcellel, a Kalandbringás Sportegyesület alapítójával és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével.

draft

A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását?

Erről beszélgetett a Lételem negyedik évadának első, extra epizódjában Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN magazin újságírója dr. Samu Andrea környezetkutatóval, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Kriska Györggyel, aki az ELTE Biológiai Intézetének habilitált docense, az MTA doktora és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.

Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel a tiszavirággal ellentétben a dunavirág sötétedés után szaporodik – szintén az év egy adott időszakában –, a közvilágítás és a hidak mesterséges fényei eltérítik őket, ezért százezrével pusztulnak el a fénycsapdákban. Fennmaradásuk azonban rendkívül fontos lenne, ezért ma már a szakértők extra fényekkel és mentőakciók keretében segítik túlélésüket. De hogyan is zajlik ez, és mi köze a fajnak a Duna és az emberek kapcsolatának erősítéséhez?

Ha még többet szeretnél megtudni arról, hogy milyen hatással van a rovarokra a polarizált fény, akkor ide kattintva megnézheted dr. Kriska Györgyék díjnyertes filmjét, a Poláros világot.