Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos esetekben érzelmekkel teli, számos bizonytalansággal övezett és sok esetben csupán részinformációk érhetők el a gyárak engedélyezésével, erőforrás-felhasználásával kapcsolatban. Helyiek tiltakoznak, zöld civil szervezetek hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre és az alapos vizsgálatok fontosságára.

De ha a közlekedés zöldítéséhez akkumulátorokra van szükség, akkor mi a baja a zöldeknek ezekkel a gyárakkal? Miben mások ezek az akkumulátorgyárak, mint a többi ipari fejlesztés, és miért ennyire konfliktusosak? A Lételem új epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes, 444.hu újságírója Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével és Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy bár fontos a zöld átállás, de nem mindegy, hogy az hogyan történik, rendelkezdésre áll-e Magyarországon a gyárak működéséhez szükséges mennyiségű erőforrás – például víz és villamos energia –, milyen tévhitek övezik ezt a témát, vagy hogy milyen szabályozásoknak kellene megfelelni akkumulátorgyárak telepítése és üzemeltetése esetén.

A fenntartható akkumulátorgyártás feltételeinek 10 pontja - kattints ide, és olvasd el a WWF Magyarország javaslatait!

Szalámiba csomagolt akkumulátorgyárak - a WWF Magyarország blogbejegyzése a témában.

A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő.

A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan lehetne minél inkább óvni ezeket a rendszereket.

Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban viseljék a klímaváltozás negatív következményeit, vagy inkább az őshonos fajok visszahozása és a természetközeli erdőkezelés jelentene megoldást?

A Lételem új epizódjában erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnökével. A beszélgetés során kiderül többek között, hogy természetvédelmi szempontból mi a probléma a magyar erdőkkel, vannak-e még idős erdeink, vagy épp milyen veszélyeket rejt magában az, ha idegenhonos fajokkal próbáljuk meg ellenállóbbá tenni erdeinket ahelyett, hogy visszanyúlnánk a gyökerekhez.

A témáról a WWF Magyarország blogjában Szép új erdeink címmel bejegyzés is készült, ami ide kattintva olvasható.

Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És hogy jön a képbe a Duna? A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Budapest zöldítésének lehetőségeiről és akadályairól, illetve a városi természetes élőhelyek fontosságáról Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével és Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével.

A beszélgetőpartnerek többek között olyan témákat boncolgatnak, hogy hogyan tud hozzájárulni a város zöldítése a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, milyen jó példákat találunk Európa-szerte zöldülő városokra, de az is szóba kerül, hogy hogyan lehet javítani a fővárosiak Dunával való kapcsolatát, kibetonozás helyett miért fontos a patakok természetesebbé alakítása, milyen természeti kincsei vannak Budapestnek, és mi a jelentősége a természetvédelmi területeknek a városon belül.

Vajon mennyire alkalmas egy ünnep – pláne a karácsony – arra, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján? Hiszen az évek, évtizedek alatt épp az rögzült bennünk, hogy karácsony környékén számos téren növeljük fogyasztásunkat: ajándékokat veszünk, azokat becsomagoljuk, karácsonyfát vagy műfenyőt szerzünk be, azt feldíszítjük és a lakást is dekoráljuk, és persze a szokásosnál jóval több ételt készítünk el. Pedig az ünnepről és a közös időtöltésről akkor se kell lemondani, ha szokásainkat kicsit átalakítjuk, lelassulunk, és kevésbé pazarló módon töltjük a karácsonyunkat.

A WWF Lételem idei utolsó epizódjában Mihálovits András beszélget Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával és Patkó Dórával, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével arról, hogy hogyan alakíthatjuk át szemléletünket az ünnepekkel kapcsolatban, mikor célszerű elkezdeni készülni egy fenntarthatóbb karácsonyra, mik azok a területek, amiken érdemes és akár könnyen is lehet változtatni, és hogyan lehet csavarni az ajándékozási szokásainkon, hogy az örömet is okozzon, de fenntartható is legyen.

Ha kedvet kaptál a fenntarthatóbb életmódhoz, akkor nem csak karácsonykor, hanem egész évben követheted ökológiai lábnyomodat, a pazarlás ellen pedig fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokban vehetsz részt a WWF Léptem applikáció segítségével. A Tudatos Vásárlók Egyesületének applikációjával pedig ökocímkés termékek között válogathatsz, legyen szó csomagolópapírokról vagy csokoládéról.

Messzire visz az a kérdés, hogy mi számít igazán fenntartható közlekedésnek, ha A-ból B-be nem csak gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel tudunk, akarunk menni. Erre sokak szemében jó alternatíva lehet az elektromos autó, míg a szkeptikusok a szennyező akkumulátorgyártástól a töltéshez használt áram forrásán át az autó súlyából eredő fokozott gumikopásig számos tényezőt felhoznak ellene. De mi az igazság? Az biztos, hogy az elektromos autózás se csak fekete vagy fehér, számos tényezőn múlik, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma.

A Lételem újabb epizódjában Szilágyi Artúrral, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével és Biró Balázzsal, a Villanyautósok.hu egyik szerzőjével beszélget Mihálovits András moderátor az elektromos autózás fenntarthatósági kérdéseiről. A beszélgetés során szóba kerül, hogy valóban nem mindegy, honnan származik a töltéshez használt áram, hogy könnyen lehet, hogy mégse kopnak úgy a gumiabroncsok, mint ahogy azt sokan gondolják, de a beszélgetőpartnerek kitérnek az akkumulátorgyártásra és az újrafelhasználási lehetőségekre is, arra, hogy milyen ütemben fejlődik – és ezáltal válhat még fenntarthatóbbá – ez a technológia, de az is felmerül, hogy az energiaválság közepette a hagyományos üzemanyaggal vagy az árammal működő autó éri-e meg jobban anyagilag.

Az epizódban említett Electricity Maps weboldala ide kattintva érhető el.

A WWF semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült az adásban megemlített márkáktól, az epizód nem promóciós céllal készült. Az elhangzottak nem feltétlenül tükrözik a WWF Magyarország álláspontját.

Két év eltelte után 2022. októberében ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, amely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A jelentés az 1970-es évek óta évente átlagosan 2% csökkenést mutatott ki a különböző gerinces fajok populációiban – a trend pedig ezúttal is hasonló. Földünk élővilágának folyamatos zsugorodását látva ezúttal is felmerül a kérdés: hogyan tovább? Mi lesz, ha így folytatjuk? Hogyan lehetne másképp csinálni?

Az október 13-án nyilvánosságra került adatok apropóján ismét megrendeztük WWF Corner eseményünket, melynek keretében Czinkóczi Sándor újságíró beszélgetett Litkai Gergely humoristával, Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával és Molnár Csabával, a MagNet közösségfejlesztési igazgatójával bolygónk állapotáról, arról, hogy mivel kell szembenéznünk a közeljövőben, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ne következzen be a legrosszabb forgatókönyv. A beszélgetésről hangfelvétel készült, ami a Lételem extra epizódjaként hallgatható vissza.

Az Élő Bolygó Jelentés ide kattintva érhető el.

A legtöbben megdöbbenve halljuk az olyan híreket, amikor távoli országokban hatalmas mennyiségben foglalja le a rendőrség védett cápafajok uszonyait vagy elefántagyarakat. Az ilyen jellegű illegális kereskedelem valóban hatalmas és kihívást jelentő problémának számít világszerte, azonban a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények ennél még szerteágazóbbak, sőt, Magyarországot is érintik. Legyen szó tobzoskáról, orrszarvúról, kaktuszokról vagy akár a hazánkban is megtalálható hóvirágról, ezeknek a bűncselekmények a felderítése sokszor igen nehézkes, többek között ezért is fontos, hogy a hangsúly a megelőzésen legyen.

A Lételem újabb epizódjában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről beszélget Dobos Emese dr. Balogh Annamáriával, a TRAFFIC munkatársával és a WWF Magyarországgal közös LIFE SWiPE projekt vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között a hazánkban is előforduló természet elleni bűncselekményekről, néhány közelmúltbeli, nagy port kavart esetről, de arról is, hogy jellemzően milyen fajokat érintenek ezek a tettek, és mi motiválja az elkövetőket és a vásárlókat. Felmerül az 1973-as nemzetközi washingtoni egyezmény is, amelyet azért hoztak létre, hogy a vadon élő növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat, és az is, hogy hogyan tudják elkerülni, megakadályozni ezeket a bűncselekményeket az állampolgárok.

Az epizódban elhangzott a CITES – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, amelynek a weboldala ide kattintva érhető el.

Tudj meg többet a LIFE SWiPE projektről ide kattintva, a TRAFFIC munkájáról pedig itt olvashatsz bővebben. A „Természet elleni bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról” című kiadvány ide kattintva érhető el.

Közelít a tél, beindult a fűtési szezon - az energiaválság, ezzel együtt pedig a rezsicsökkentés mérséklése váratlan fordulatként csapott le a lakosságra. Az energiaszegény háztartásoknak eddig is gondot okozott a hideg időjárás beköszönte, a mostani helyzetet pedig már mindenki a saját bőrén érzi. A lakosok a gáz mellett elkezdtek alternatív fűtési megoldásokon gondolkodni – ki tűzifából vásárolt be, ki hűtő-fűtő klímát szereltetett be, és a napelem felé is sokan kacsingattak, mások belefogtak házuk szigetelésbe. De mi is a jó megoldás, ha környezetkímélő – vagyis fenntartható és saját utcánk, településünk levegőjét nem szennyező – és pénztárcabarát módon szeretnénk mostantól biztosítani otthonunk melegét?

A Lételemben ezt a témát járta körbe Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője és Plachi Attila, Kóspallag polgármestere Mihálovits András moderátor közreműködésével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy hogyan érinti az energiaválság Kóspallag önkormányzatát és lakosait, milyen súlyosan környezetszennyező fűtési módokhoz folyamodnak olykor az emberek, hogyan kell helyesen begyújtani, ha fával fűtünk, mik számítanak a legjobb megoldásnak, és miért kritikusan fontos, hogy otthonunk megfelelően legyen szigetelve. De az is szóba kerül ezen kívül, hogy miért szuper megoldás a közösségi összefogás, és hova fordulhatunk, ha nem tudjuk, hogy saját lakásunkat hogyan érdemes szigetelni és fűteni.

Az epizódban elhangzó Fűtési Kisokos ide kattintva érhető el.

A RENOPONT-ról bővebb információ ezen a linken található.

Három hónap telt el a Lételem második évadjának utolsó epizódja óta, környezetünkben és a természetvédelemben viszont jelentős dolgok történtek ez alatt az időszak alatt. A harmadik évad első epizódja ezért rendhagyó módon egy központi téma helyett három lényeges történést dolgoz fel.