Másrészről

Téma: Az Iráni háború nélkül is baj van az energiapiaccal, de most bedőlni látszik az egész. Olaszország már ott tart, hogy a bezárás után 40 évvel újra nyitja az atomerőműveket. És Magyarország mit tesz?

Vendégek:

Brückner Gergely, a Telex újságírója

Holda Attila energetikai szakember

Téma: Az állami gondozott gyerekek léletkezdési nehézségei

Vendégek:

Ecsedi Éva pszichopedagógus

Avar Bella szociális gondozó, volt állami gondozott

Milyen esélyei vannak egy rendszerváltásnak - és milyen lépései? Ezt tárgyalta a Felforgatókönyv - Rózsa Péter vendége a szerkesztő, Lányi András, író, filozófus.

A jelenleg hatályos választási - és  alaptörvény akkor is akadálya lesz a jogállami keretek megteremtésének, ha április 12-én megbukik a Fidesz. 

Ellenzéki oldalon abban egyetértés van, hogy vagy vissza kell állítani a '89-es alkotmányt, vagy újat kell készíteni. Ennek egyik lehetséges módja az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása. Civil aktivisták elkészítették ennek tervezetét, amiben a civil szervezeteknek jelentős szerep jut. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztásához ugyanis a pártokon kívül minden, legalább egy éve bejegyzett civil szervezet állíthat jelölteket. Milyen feltételekkel és garanciákkal lenne megoldható, hogy az új alkotmányban érvényre jusson a népfelség elve?

Erről vitázott a műsorban Borz Miklós, a tervezetet készítő csapat képviselője és Horgas Péter, a Civil Bázis alapítója.

Téma: Ingatlanpiac és lakáspolitika

A 3%-os hitellel, max 1500 ft/nm áron épülő lakások legfeljebb egy-másfél szobásak lehetnek, alkalmatlanok arra, hogy azokban gyerekes családok tudjanak élni. A hitel olyan csapda, amiből évtizedekig nem tudnak kimászni, akik ezt vállalják, ráadásul létrejön egy olyan élhetetlen lakásállomány, amely nem hoz megoldást.

Ehhez képest  a '70-es és '80-as években legalább 70-90 nm-es lakások épültek, mert ezt a helyzetet annak idején felismerték.

Vendégek:

Zsuppán András, a  Válasz Online szakújságírója és

Soós János egyetemi docens, ingatlanszakértő

Téma: Miért versenyképtelen a magyar agrárágazat?

Vendégek:

Dr. Köteles Lajos nyug. főiskolai adjunktus

Héjja Csaba, a MBH Bank  Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője

Téma: A boldogtalan ember is politizál!

A pszichológusok sokáig abból indultak ki, hogy a boldogabb emberek aktívabb állampolgárok, többet szavaznak, és általában többet vesznek részt a közéletben. Ezzel szemben feltételezték, hogy a boldogtalanság inkább passzivitást, politikai elfordulást és apátiát eredményez. A boldogtalanság fogalma azonban jóval összetettebb annál, mint hogy a „boldogság hiánya” lenne: magában foglalja az élettel való elégedetlenséget, anyagi bizonytalanságot, érzelmi hiányokat, rossz társas kapcsolatokat és a magányt is. Kutatások rámutattak, hogy az alacsonyabb jövedelem, a bizonytalan munkahely, az egészségügyi problémák vagy a kudarcélmények mind hozzájárulnak az egyéni boldogtalansághoz. Farkas Eszter és Szabó Gabriella, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetének (PTI) munkatársai az Acta Politica folyóiratban megjelent tanulmányukban feltették a kérdés, vajon igaz-e, hogy a boldogtalan emberek kevésbé vesznek részt a politikai diskurzusban. Vagyis: a boldogtalan ember bezárkózik, elfordul a közélettől, és nem akar politikáról beszélni? Nem. Pontosan ellenkezőleg!

Ma 11 olyan törvény van hatályban, amely konkrétan vagy rejtett módon magában hordozza a romák diszkriminálásának lehetőségét. A lista a szegregált oktatástól kezdve egyes településeken a beköltözés és az ingatlanszerzés korlátozásáig terjed.

Mindez nagyrészt a NER, de részben az előző kormányok felelőssége is.

Hová tartunk, és mi lesz így a folyamatosan perifériára szorított roma közösséggel? Van-e akarat és erő a nehéz sorból kiemelkedett, értelmiségi romák részéről arra, hogy aktívan tegyenek a közösségükért – ahogyan azt az afroamerikai közösségekben láthattuk és ma is látjuk?

Miért nem vállal nagyobb szerepet az egyház, ahogyan az Egyesült Államokban a sikeres evangelizáció és közösségépítés esetében tapasztalható?

Vendégeink: Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, valamint dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

Az adásban a Beneš-dekrétumok eredetéről és következményeiről beszélgetett Szarka László történész, a komáromi Selye János Egyetem professzor emeritusa és Tóth István történész, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott főigazgató helyettese.

Téma: Scheiber Sándor professzor, az egyetemes zsidó művelődéstörténet kutatója, aki 1956 és 1985 között az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt. A nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakjának életét eddig nem dolgozták fel átfogóan, különösen nem a titkosszolgálati dokumentumok tükrében – pedig ezek révén a Kádár-rendszer egész egyházügyi politikája is jobban megérthető.

Vendégeink: Veszprémy László Bernát történész, holokausztkutató, a Corvina főszerkesztője; Sulák Péter Sándor, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori kutatója; valamint Pál István, az ELTE Történeti Intézetének munkatársa.