Az európai parlamenti választások megmutatták magyar szempontból, hogy nem jött be a kormánypárt vágya: most sem sikerült elfoglalni Brüsszelt. Sőt a Bizottság elnöke továbbra is a magyar kormány óriásplakátjain negatív szereplőként feltüntetett von der Leyen maradt. Erről és a várható prioritásokról beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással.

 

Ha Fidesz-szempontból konklúziót akarnánk vonni a júniusi EP-választások eredményei után, akkor az valami ilyesmi lehet: „Pech, most sem sikerült elfoglalni Brüsszelt, sőt a korábbi politikai szereplők határozzák meg a következő éveket.” Ennek emblematikus pontja, hogy von der Leyen maradt az Európai Bizottság elnöke, a korábbi koalíció irányítja Európát, amelynek minden tagjával nyílt konfliktusa van Orbán Viktornak.

Ugyanakkor tény, hogy valami sikert a magyar kormányfő is fel tudott mutatni. A hármas stratégiai célkitűzéséből egy elem teljesült, hiszen képes volt a senki földjéről indulva újra pártcsaládot, új politikai hazát találni magának. Azt a két célt már nem tudta elérni, sőt közelébe se került, hogy egyesítse az Európai Néppárttól jobbra álló erőket, és képes legyen meggyőzni az EPP-t, hogy új koalíciót építsen fel a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok nélkül.

A beszélgetés során azt is elemeztük, hogy mi történik most Brüsszelben, milyen forgatókönyvek várhatók az Európai Bizottság felállítása során. Egyelőre csak az elnököt választották meg, szükség van biztosokra, akiket a tagállami kormányok jelölnek első körben. A jelölések beérkezése után kerül sor a portfóliók osztására, majd a parlamenti meghallgatásokra.

Bíró-Nagy András véleménye szerint november előtt nem lesz új Bizottság, és nagy valószínűség szerint nem megy át majd mindegyik jelölt a rostán. Ez történt öt éve is, amikor többek között a magyar kormány jelöltje bukott el, és „beugróként” jött csak a mostani biztos, Várhelyi Olivér.

Orbán Viktor őt jelölte most is, de könnyen lehet, hogy a Fidesszel szembeni negatív hangulat elsöpri a személyét, ezért pletykák szerint már készülődik beugróként Győri Enikő.

A személy mellett azonban talán fontosabb, hogy milyen területet kaphat meg a magyar biztos. Erről nem tudunk biztosat, az a feltételezés tartja magát, hogy a mostani keleti bővítési portfólió nem magyar kézbe kerül. Ennek fő oka, hogy ez a terület a következő öt évben felértékelődik, mivel tervek szerint 2030-tól már új tagállamok csatlakozása lesz napirenden. Addig ezt a folyamatot végig kell vinni, és a tárgyalásokat le kellene zárni például a Nyugat-Balkán országaival.

Az Európai Bizottság minden ciklusban igyekszik reagálni a változó politikai környezetre, és ez alapján alakítja a portfóliókat. A 2024–2029-es időszakban hírek szerint felértékelődik a védelmi politika, ezért ennek a területnek várhatóan lesz biztosa, valamint a baloldaliak kérésére a lakhatás is kiemelt figyelmet fog kapni.