A "mély történelem" (deep history) az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló – és amúgy messze a leghosszabb – szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet (a Bibliából), a sumérok Gilgames-eposzát (feltárt agyagtáblákról), vagy a görögök Atlantisz-legendáját (Platón allegorikus írásaiból). Új podcastünkben annak eredtünk nyomába, hogy az ősi történetekben bemutatott hihetetlennek tűnő természeti katasztrófák és csodálatos jelenségek mögött milyen valóságos földtani, fizikai kataklizmák állhatnak.

Idén huszonkilencedik alkalommal adták át az IgNobel-díjakat a sokszor pusztán viccesnek látszó, de valójában teljes tudományos igényességgel születő, elgondolkodtató kutatásoknak és szabadalmaknak. Az elmúlt években több magyar díjazott is volt, köztük Dr. Gál József, aki csapatával a pingvinek székelési szokásait kutatta, s akivel exkluzív interjút készítettünk, illetve műsorunkban természetesen kibeszéltük magát a díjátadó ceremóniát, és az idei díjazott kutatásokat is.

Halloween alkalmából összeszedtünk néhány elborzasztó, a tudományosság kritériumainak nem megfelelő kísérletet az emberiség történelméből. A stanfordi börtönkísérlettől az ember és csimpánz keresztezésén át az élő levágott fejű kutyákig sorakoznak a borzalmak, és kiderül az is, hogy megszólal-e egy, a külvilágtól elzárt gyermek az angyalok nyelvén. Figyelem! Tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott!

parallaxis.emtv.hu

1986. április 26-ának hajnalán, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Csernobil városának közelében működő Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben a huszadik század legsötétebb civilizációs félelmei váltak valósággá, amikor a négyes számú reaktor felrobbant. Az HBO és a Sky 2019-es meglepően sikeres sorozata újra ráirányította figyelmünket a három évtizeddel ezelőtti eseményekre, következményeikre és a tanulságokra. Új podcastunkben ezt a témát és a tévésorozat hitelességének kérdését jártuk körbe, mégpedig alaposan.

Beszélgetésünk során a csernobili RBMK-típusú régi urános-grafitos-vizes reaktorok működését, valamint a moderálásra használt grafit problémáját is körbejárjuk.

Műsorunkban a tragikus következményekre, a heroikus katasztrófaelhárító munkára, no és az HBO-sorozat értékelésére szintén kitérünk. Hallgassátok!

Teljes cikk: https://parallaxis.blog.hu/2019/10/17/csernobil_a_valosag_es_a_filmsorozat

Néha a legnagyobb elméink,

legelismertebb tudósaink és gondolkódóink is tesznek olyan

elörejelzéseket, amik késöbb hibásnak bizonyulnak: listánkban olyan

jóslatokat és megnyilatkozásokat gyüjtöttünk össze, amiket késöbb maga a

tudomány cáfolt meg.A tartalomból címszavakban:- Newcomb: a csillagászat és a fizika vége- Lord Kelvin nem hitt a repül?gépben és a röntgensugárzásban- Szénböl van a Nap- Marscsatornák- Einstein és az atomenergia- Pesszimista jóslatok a 70-es évekbölAz Ürszekerek megbízásából készítette az emTV.hu© 2018 emtv/mdm

Hol vannak az idegen civilizációk, és vajon hogyan tudnánk velük kommunikálni? A Kapcsolatfelvétel napján tartott Ürszekerek közösségtalálkozón

a Parallaxis csapata a távoli világokra utaló nyomokról, az eddigi

észleléseinkröl, és persze az elkeserítö valószínüségekröl értekezik. A

beszélgetéshez Miklós és Csaba mellett Holl Nándor és Szórádi Erika is

csatlakozott.         A tartalomból címszavakban:- Kommunikáció fényjelekkel - A Dyson-gömb- Mekkora egy civilizáció élettartama?- Az élet kialakulása- Az idegenek már figyelnek minket?- Térhajtómü helyett örökélet?Az Ürszekerek megbízásából készítette az emTV.hu© 2018 emtv/mdm

Ezúttal

egy olyan mozis toplistával jelentkezünk, amelyet nem filmmüvészeti

nézöpontból, hanem a csapat szubjektív szempontjait figyelembe véve

állítottunk össze. Ötös listánkon olyan az ürkutatással, az ürhajózással

kapcsolatos produkciók találhatók, amik valós történelmi eseményeken

alapulnak, és természetesen a hozzájuk kapcsolódó témákat is

megvitatjuk. Lépjetek be velünk a Parallaxisba, és érezzétek magatokat

tudományosan fantasztikusan!Az Ürszekerek megbízásából készítette az emTV.hu© 2018 emtv/mdm

A rejtélyes kilencedik planétát keresve az eget kémleljük, miközben elszáguldunk egy hóemberbolygó mellett, és eloszlatunk néhány tévhitet az úszó jégtáblák olvadásáról. Állandó fizikus barátunkkal, Vincze Miklóssal a Plútó pályáján túl a Naprendszeren át a sarkvidékig utazunk, és egy szubjektív toplistában  vesszük sorra az idei év öt legérdekesebb tudományos aktualitását, és a hozzájuk kapcsolódó témákat is megvitatjuk. Lépjetek be velünk a Parallaxisba, és érezzétek magatokat tudományosan fantasztikusan!A tartalomból címszavakban:

Startupok az ürben: A Breshit izraeli holdszonda Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist A titokzatos kilencedik bolygó akár tízszer nagyobb is lehet a FöldnélA Plútót is meglátogató New Horizons találkozása az Ultima Thule-valElon Musk és a SpaceX már a nemzetközi ürállomás spjázában vanAz Ürszekerek megbízásából készítette az emTV.hu© 2018 emtv/mdm

A USS Voyager fedélzetén lassan kezd kialakulni a rend, már ami a Maquis, és a Csillagflotta legénységének együttmüködését illeti. Persze vannak problémák, például belefutnak egy fekete lyukba, ami csapdába ejtett egy ismeretlen csillaghajót. Ez alkalommal a Star Trek: Voyager 'Parallaxis' címü epizódjában látottakat vizsgáljuk tudományos szempontból állandó fizikusunk, Vincze Miklós segítségével.Rövid hírszekció:- 40 kilométer a Marson: hivatalosan is vége az Opportunity marsjáró küldetésének- SpaceX Dragon: hamarosan újra amerikai ürhajón utazhatnak az asztronauták- Kína után Izrael is a Holdra készül: hamarosan startol a Breshit holdszonda- Lassan, de biztosan: javában tart a NASA InSight küldetéseA tartalmából címszavakban:- Az egyenleteken túl a szingularitás: amikor a Jóisten nullával oszt- Görbületben: a fekete lyuk és az eseményhorizont- Nincs fény idö nélkül: az eseményhorizonton túl- Eljutni oda, ahol már spagettizálódás érvénybe lép- Ezután tehát emiatt: a kronológia védelmi elv- Magunkat húzzuk ki a vízböl: a Kapcsolatfelvétel-dilemma- Kitörés a szingularitásból: ahogy be, úgy ki?Az Ürszekerek megbízásából készítette az emTV.hu© 2018 emtv/mdm

A NASA 1977-ben indított Voyager 2 ürszondája novemberben kilépett a

helioszférából – a Nap által létrehozott részecskék és mágneses mezök

védöbuborékjából. Akkora távolság ez, hogy a fénysebességgel haladó

információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az ürhajóig.

Összehasonlításképpen, a Napból érkezö fény körülbelül nyolc perc alatt

éri el a Földet. A Voyager ürszondák utazásáról szól a Parallaxis Light

második adása, mely müsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a

tudományos és tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.Röviden a tartalomból:- Honnan tudjuk, hogy a Voyager 2 is belépett a intersztelláris térbe?- Óriási számok, és egy karácsonyfaizzó adóteljesítménye.- Fedélzeten az emberiség üzenete. Ki lesz a becsületes megtaláló?- Nagy Utazás: Miért csak két Voyager szondát löttek fel?- Milyen felfedezéseket hozhat még a misszió?Az Ürszekerek megbízásából készítette az emTV.hu© 2018 emtv/mdm