Partizán

2010-ben jelent meg nagysikerű első könyve, az Inkognitó, amit a média transz-coming out regényként marketingelt, azonban az irodalomkritika, és az olvasók is ennél tágabban, az idegenség érzése felől is olvasták. Azóta további két regényt írt, amelyekkel szintén kivívta a szakma és a közönség elismerését. Könyveiben foglalkoztatja a "férfiidentitás generációkon átívelő válsága". Kiss Tibor Noé az irodalom mellett a labdarúgásban is érdekelt, bár fiatalkorában ő maga is focizott, végül az irodalmat választotta, de később is szerkesztette barátaival a focitipp.hu elemzői oldalt. Adásunkból kiderül, hogy mi köze a kultúrharcnak ahhoz, hogy végül 2018-ban leállította ezt a blogot. Ahogyan azt is meg lehet tudni a beszélgetésből, hogy mi köze Fodor Gábornak a biológiai tudathoz, az Íróválogatottnak a genderhez, és hogy megnyitná-e még egyszer Kiss Tibor Noé a Pride-ot.

Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is!
https://www.patreon.com/partizanpolitika

Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat!
Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030 
Közlemény: Támogatás 
Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB 
 
Kövess minket Instán:
https://www.instagram.com/partizanpolitika/
Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz: 
https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo" 

★ Support this podcast on Patreon ★

A pink marketing és a melegmozgalom piacosítása

Egymást érik a szivárványos termékek reklámjai a közösségi média appokon, és leghamarabb talán erről jut eszünkbe, hogy közeledik a Pride Hónap. A cégek az utóbbi évtizedekben felismerték a pink money, magyarul “rózsaszín pénz” jelentőségét, vagyis az LMBT-ügy melletti állásfoglalásban rejlő profit lehetőségét. A nagyvállalatok közül először az IKEA mutatott be meleg párt egy 1994-es reklámjában, azóta már fenn sem akadunk azon, hogy a Netflix is tele van népszerű meleg és transz témájú műsorokkal. Ez a trend a magyar médiában még gyerekcipőben jár ugyan, de már itthon is menő árulni az elfogadás és tolerancia szimbólumait. Már az is pénzben mérhető, hogy mennyi GDP kiesést jelent egy országnak, ha homofób politikákat folytat. De vajon mit tesz a melegmozgalommal, ha piaci alapon gondolkodunk róla, és mit tesz mindez magával a közösséggel? Milyen képet formálnak a nagyvállalatok az LMBT emberekről, és az mennyire tükrözi a valódi embereket a kampányok mögött? Tényleg előremozdítja a társadalmi változásokat és emberi jogokat néhány színes táska és hangzatos szlogen? És ki látja ebből a legnagyobb hasznot? Pride heti Markolónkban Erdei Zsolttal, a Humen Media Group ügyvezetőjével és Gregor Anikó szociológussal beszélgetünk. 

★ Support this podcast on Patreon ★

Életvidám, konzervatív melegnek tartja magát, aki nem ismeri a depressziót, és andalogni szeret kézen fogva májusi éjszakán a budai utcákon. Programjának tekinti, hogy kihúzza a „b**i” szó méregfogát, hogy azt többé ne lehessen megvetésre, megbélyegzésre használni. Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító az interjúban beszél (opera)rendező édesapjáról, ’68-as emlékeiről, a rendszerváltás eufóriájáról, a jobboldalról érkező támadásokról, de azt is elárulja, mikor és hol hallotta először a „meleg” szót, és miért nem szereti az LMBT kifejezést.

Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is!
https://www.patreon.com/partizanpolitika

Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat!
Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030 
Közlemény: Támogatás 
Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB 
 
Kövess minket Instán:
https://www.instagram.com/partizanpolitika/
Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz: 
https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo

★ Support this podcast on Patreon ★

Az LMBT emberek összemosása a pedofil bűnelkövetőkkel csak egy újabb epizódja a kormánypártok szexuális kisebbségek elleni kirekesztő politikájának. A múlt héten elfogadott új szabályozás célja azonban nemcsak a megbeélyegzés, de az ellenzék pártjainak megosztása is. Az adásban ezt a helyzetet értékeljük. Előbb a Jobbik alelnökét, Lukács László Györgyöt kérdezzük arról, miért szavazta meg pártja a homofóbbá eltérített pedofilellenes törvényt, és mit jelent ez az ellenzéki összefogás szempontjából. Utána Dombos Tamás (Háttér Társaság) és Vig Dávid (Amnesty Magyarország) értékeli a kialakult helyzetet, reagál a fideszes érvekre és az LMBT aktivizmus kapcsán felmerülő dilemmákra.

★ Support this podcast on Patreon ★

A jognak asztalánál Hatodik adásában Milánkovich András jogásszal beszélgetünk az önkormányzatiságról.
 
Az adás során kitérünk arra, hogy mit jelent az önkormányzatiság (06:56), mi garantálja az önkormányzatiságot (13:55), mik az önkormányzatok feladatai (17:13), mik az önkormányzati feladatok típusai (21:28), ki dönti-e, hogy mik az önkormányzati feladatok (23:28), hogy néz ki az önkormányzat belülről (32:25), hogyan ismerhető meg az önkormányzat működése (35:27), hogyan lehetek aktív helyi közügyekben (38:08), mi a közmeghallgatás (43:51), hova fordulhatok, ha elégedetlen vagyok az önkormányzattal (44:42), milyen változások történtek 2010 után (47:28), valamint hogy mit hozott a járvány az önkormányzatoknak (52:25).

Az adásban említett fővárosi részvételi költségvetés honlapja itt érhető el:
https://otlet.budapest.hu/ 

Az adás elkészüléséhez nyújtott segítségért köszönet illeti Merényi Miklóst, a K-Monitor Közhasznú Egyesület munkatársát.

Az adás nyitányában Kósa Lajos 2009. október 12-én elmondott parlamenti felszólalásából hallhatók részletek.

★ Support this podcast on Patreon ★

Orbán, verd ki a Ferinek! - ezzel a számmal robbant be Krúbi 2017-ben a köztudatba. A legkevésbé sem PC szövegeiben fifikásan keveri a mindennapi ortót és a mindennapi politikát, amit kísérletező és kavalkádszerű beatekkel húz alá. Ki gondolta volna a magyar zeneiparban, hogy ezzel simán meg lehet tölteni a Budapest Parkot és haza lehet vinni három Fonogram-díjat?

Dé:Nash 2018-ban lépett rá nemezcsizmájában a Krúbi által kitaposott útra. Sikerének titka: a Fidesz amúgy is zavarba ejtően otromba és agresszív kommunikációján csavart még egyet, így sikerült elérnie a magyar társadalom szép magasra tornázott politikai ingerküszöbét. 

De vajon lehet-e társadalmi társadalmi változást elérni a paródia eszközével?
Milyen hatást képes kifejteni egy művész és ez milyen felelősséggel jár együtt?
És egyáltalán mi ez az egész lázadás? Marketingfogás vagy művészet?

Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is!
https://www.patreon.com/partizanpolitika

Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat!
Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030 
Közlemény: Támogatás 
Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB 

Kövess minket Instán:
https://www.instagram.com/partizanpolitika/
Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz: 
https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo" 

★ Support this podcast on Patreon ★

Eddigi leghosszabb adásunkban egy izgalmas társadalom - és kultúrtörténeti témát hoztunk nektek, K. Horváth Zsolt történésszel beszélgettünk Mérei Ferencről és a Népi Kollégiumok Országos Szövetségéről (NÉKOSZ). Beszélgetésünk tárgya volt még a felszabadító pedagógia és a diákok irányítása alatt álló nevelési intézmények fontossága is a második világháborút követően néhány évig még kísérletezni képes mozgalmi baloldal számára. És természetesen mindezek kortárs vonatkozásairól sem feledkeztünk meg...

A Népi Kollégiumok 1945-48-ig tartó történetében összekapcsolódik a kommunista mozgalom a 'népiek' mozgalmával, egy intézményes válasz volt 'Magyarország felfedezésének' a 'vidéki Magyarország valóságának' problémáira. Ám a megszilárduló állampárti berendezkedés számára a fénykorában nagyjából 10.000 diákot számláló Népi Kollégiumi hálózat hamar zavaróvá vált, hiszen a diákok közéletileg izzó hangulatban, demokratikus szocialista elvek között, önkormányzati gyakorlatokat megvalósítva működtek.

Mérei Ferenc (1909-1986) - a Kassák-féle Munka-körhöz is kötődő, önmagát kommunistaként meghatározó Párizsban pszichológusi pályára lépett kutató volt, 1956 után börtönbe került, munkásságát a rendszerváltást követően egyre többen kezdték megismerni, ám személyét mindmáig ideológiailag kódolt mítoszok övezik. K. Horváth Zsolt Mérei-életrajza idén ősszel fog megjelenni, ebben a beszélgetésben ízelítőt hallhattok Mérei pedagógia-felfogásából és a hozzá kötődő neveléstudományi intézmények történetéből is.

A Partizán támogatói közé itt tudtok csatlakozni: https://www.patreon.com/partizanpolitika
Várjuk visszajelzéseiteket a [email protected] címen vagy a Facebookon: https://www.facebook.com/kuszobpodcast, és Instagramon: @belepesi_kuszob

Az adásban említett tartalmak:

Mérei Ferenc - Lélektani Napló
Mérei Ferenc - Az együttes élmény
Mérei Ferenc - A gyermek világnézete
Illyés Gyula - Puszták Népe
K. Horváth Zsolt - Osztályhelyzet, együttes élmény, társas hatóképesség (Fordulat 28.)
Király István - Napló 1956-1989
Perry Anderson - Considerations on Western Marxism
Partizán - Partizáninfo: Egy elfeledett mozgalom Magyarországon: NÉKOSZ

Az adásban említett személyek:
Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Mérei Ferenc, Antonio Gramsci, Hegedűs Géza, Fekete Sándor, Kardos László, Rajk László, Révai József, Henri Wallon, Jean Piaget, Gyenes Antal, Jászi Oszkár, Györffy István, Bibó István, Papp István, Kovács András, Horváth Teri, Robert Capa, Kassák Lajos, Zsindelyné Tüdős Klára, Kurt Lewin, Émile Durkheim, Gleiman Anna, Karl Korsch, Partos Pál, Justus Pál, Chikán Attila, Julius Krein, 

Az epizód borítóján pillanatképek találhatók Jancsó Miklós 1969-ben megjelent "Fényes szelek" című filmjéből.

Az epizód végén a Sej, A Mi Lobogónkat című dal hallható a Budapesti László Kórház Énekkara, valamint Kozák Gábor József Népi Zenekara előadásában. A nóta a NÉKOSZ hivatalos indulójaként vált ismertté és tette a második világháború fiataljait a "fényes szelek" generációjává.  Írta: Balázs Árpád; Jankovics Ferenc; Ferenc Sapszon

★ Support this podcast on Patreon ★