Pénz Beszél

Az elmúlt öt évben az állampapírok rendkívüli népszerűségre tettek szert Magyarországon. Bár a jövőbeni trendek nem teljesen egyértelműek, a ráncfelvarrott MÁP+ a maga cirka 40%-os kamatával releváns alternatíva lehet, de nem mindenkinek. Valószínűleg az állampapírok császáraként fogják hirdetni, de soha nem volt olyan fontos elolvasni az apróbetűs részeket, mint most!

Manapság szinte minden mélyebb baráti beszélgetés központi témája a „menni vagy maradni” kérdése. Sokan olyan bizonytalannak látják az ország helyzetét, hogy fontolóra veszik a lehetőséget, hogy más országokban keressenek biztonságot. Ez a bizonytalanság a befektetéseket is érinti: sokan részben vagy teljesen áthelyezték megtakarításaikat biztonságosabb és kiszámíthatóbb országokba. Menni vagy maradni: nézzük meg a külföldi befektetések mellett és ellen szóló érveket, és lássuk a teljes képet!

Összehoztátok a 10k feliratkozót ezért rajtunk a sor, hogy megháláljuk: június 9-ig pofátlanul olcsón csaphatsz le az Érthetően a befektetésről könyvre.

Nem sokat érnek a magyarok kedvenc tartalékképzési formái, pedig egyes megoldásokban több százezrek, sőt a legnépszerűbbekben akár milliók is megbízhatnak. Az okok változatosak és messzire vezetnek, az eredmény viszont egyértelmű: jelentős bevételtől esnek el a magyarok így. Érdemes tehát felülvizsgálni, vajon nem lyukas perselybe dobáljuk-e a pénzünket.

Az aktuális Pénz beszél podcast adásban megvizsgáltuk, milyen buktatókat kell elkerüljön, aki befektetéseiből rendszeres passzív jövedelemre áhítozik.

Ha e sorok olvasója úgy van vele, hogy nem szívesen bízná magát az államra vagy a rokonaira idős korában, akkor valószínűleg felmerült benne a kérdés, hogy vajon mennyi pénzt kéne összegyűjteni a nélkülözésmentes idős korhoz.

Nem vitás, hogy sok pénz kell a nyugdíjba vonuláshoz, de sok idő is áll rendelkezésre. Hogy mennyire sok pénzre van szükség, azt a következőkben leírt számítási módszer révén derítheti ki bárki. Íme 8 lépés és egy videó, amiben konkrét példákon keresztül ismerheti ezt meg:

A legújabb Pénz beszél podcast adásban a rendszeres bevétel lehetőségeiről beszélgettünk.

Az adásban szó lesz arról, hogy

-       milyen eszközökkel lehet rendszeres bevételre szert tenni?

-       mekkora tőke szükséges az érdemi bevételekhez?

-       melyik cégek fizetnek magas osztalékot?

-       melyik állampapírral és ETF-fel lehet bevételekre szert tenni?

Rendhagyó adással készült ezen a héten a Pénz beszél podcast. Dr. Újszászi Bogár Lászlóval beszélgettünk az önbecsapás pszichológiájáról és pénzügyi hatásairól. A mindennapokban ugyanis gyakran úgy csapjuk be magunkat, hogy azt észre se vesszük. Amikor a döntéseinknek anyagi vonatkozása is felmerül, akkor ezzel az önbecsapással már nem csak a józan ítélőképességünket, hanem a pénztárcánkat is kockáztatjuk. Márpedig az ilyen jellegű megtévesztések nem csak mindennaposak, hanem mindenkire, így Önre is kedves olvasó, vonatkoznak.

A legújabb Pénz beszél podcast adásban Dr. Újszászi Bogár László, meggyőzés- és befolyásolástechnikai kutatóval, a téma elismert szaktekintélyével, az önbecsapás különböző formáiról beszélgettünk.

Az adásban szó lesz arról, hogy

-       milyen kognitív torzítások lépnek fel döntéseink, és különösen pénzügyi döntéshozatalunk során?

-       tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen érzelmek befolyásolják a döntéseinket?

-       mennyire fontos az időzítés és a keretezés egy érv elfogadásában és egy döntés meghozásában?

-       tudjuk-e magunkat függetleníteni a befolyásoló tényezőktől?

-       elkerülhetőek-e tudatosan a kognitív torzítások, bízhatunk-e magunkban egyáltalán?

A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:

https://youtu.be/QCPs6sYCNLk

InwestMentors: Mit jelent az önbecsapás?

Dr. Újszászi Bogár László: Amikor valaki meghoz egy döntést, az ezzel járó kognitív folyamat, vagyis a gondolkodás glükózt von el a szervezettől. Ahogy az agyunk elülső része ezt érzékeli, rögtön lead egy jelet, hogy nem tudom, mit csinálsz, de hagyd abba, mert a jövőben nekem erre az anyagra még szükségem lehet. Éppen ezért az agyunk minden egyes döntéshozatal során egyszerűsíti a döntést, így sokszor az önbecsapások esetében valójában annak esünk áldozatául, hogy az adott döntést irracionális szempontok szerint leegyszerűsítjük. 

Ha az önbecsapások vagyis a pszichológia nyelvén a kognitív torzítások közül egyet ki kellene emelni, az a sérthetetlenség illúziója lenne. Vagyis, hogy szeretjük azt hinni, hogy ránk ezek a technikák nem hatnak, hogy minket nem lehet irányítani, mert átlátunk a manipulációs szándékokon. Ezt úgy kell elképzelnünk, mintha bemennénk egy boxringbe Mike Tysonnal, és azt gondolnánk, hogy Tyson majd úgysem tud minket megütni, mert átlátunk a szitán. Nem nehéz belátni, hogy hamar vége lenne ennek a bokszmeccsnek. Ugyanígy, ha a másik sarokban nem Tyson van, hanem például profi marketingesek, akik pontosan tudják, hogyan kell úgy megfogalmazni egy üzenetet, hogy az betaláljon, szintén mi veszítjük el a meccset. 

Talán ez az egyik legnagyobb önbecsapásunk, hogy azt hisszük, hogy ezek a fortélyok ránk nem hatnak, de sajnos azt tapasztalom, hogy minél jobban ezt hiszi valaki, annál könnyebb irányítani.

Tehát attól függ, hogy mennyire jellemző az emberre az önbecsapás, hogy mennyire elbizakodott?

Gyakorlatilag minden egyes szituációban történik egy ilyen kognitív torzítás. Ezek közül egy másik a hozzáférési heurisztika. Ennek az az alapja, hogy egy esemény gyakoriságát az alapján ítéljük meg, hogy milyen könnyedén tudunk felidézni hozzá kötődő emlékeket. Ha egy ismerősünk meghal autóbalesetben, akkor sokkal hamarabb fogunk életbiztosítást kötni, mert hirtelen nagyobbnak látjuk annak a valószínűségét,  hogy ez velünk is megtörténhet.

Befeketetések esetében azt látjuk, hogy sokszor a gondolkodást és a cselekvést az valamilyen negatív tapasztalat vagy kétely indítja el. Utána viszont a döntést már erősen befolyásolja a pozitív eredmény, vagyis hogy mennyi pénzt lehet a befektetéssel keresni. A kettő között ugyanakkor nem könnyű megjósolni, mikor következik be a váltás. Mikor billenünk egyik irányból a másikba?

Arisztotelésznek volt az a gondolata, hogy ha valakit meg akarunk győzni, akkor négy faktort kell vizsgálnunk. Ezek az ethosz, a logosz, a pathosz és a kairosz. Tehát nem csak az számít, hogy az érvelés logikusnak tűnjön - ez a logosz -, és hiteles legyen - ez az ethosz - , illetve hogy az érzelmekre hasson - pathosz -, hanem az is fontos, hogy mi az időzítése annak az adott érvnek, vagyis hogy mikor hangzik el. 

Ha a feleségemet szeretném meggyőzni arról, hogy hadd menjek el a haverokkal egy focimeccsre, akkor nem mindegy, hogy mikor teszem fel a kérdésemet. Nem szerencsés például akkor, amikor megkért, hogy mosogassak el, de nem tettem meg. 

Majdnem minden döntés során így van ez, az időzítésnek kulcsfontosságú szerepe van, mert az egyik legfontosabb tényező a pillanatnyi érzelmi állapot. 

Sokszor az ügyfelek nagyon hirtelen váltanak a szempontok között, amihez a befektetéseiket szabni akarják…

Sokszor az is befolyásolja az ügyfeleket, hogy a szakértő hogyan csomagolta be az adott megtakarítást - ez a keretezési hatás. Például amikor kitettünk egy kísérletben részt vevők elé két szendvicset, és az egyikhez kiírtuk, hogy 25 százalékban zsírszegény, a másik az, hogy 75 százalékban zsíros, akkor közel 42 százalék különbséget érzett a két szendvics íze között. Tehát önmagában az, hogy egy befektetést hogyan mutatnak be az ügyfélnek, milyen szavakat használnak közben, az befolyásolni fogja őt abban, hogy hogyan mérlegel.

Ez az érzékenység a pénzügyi döntések során igen változó lehet egyénenként. Például azok, akiknek egy kisebb összeg is az egész vagyont jelenti, máshogy döntenek, mint akiknek egy nagyobb összeg is csak "játékpénz"? 

Az összeg természetesen szerepet játszik ebben a folyamatban, de nem feltétlenül az összeg nagysága határozza meg kizárólagosan a döntés súlyát. Sok más tényező is befolyásolhatja. Ami a leginkább számít, az az úgynevezett kognitív könyvelés. Például amikor egy felújítás során beterveztünk 20 millió forintot, és azt mondjuk, hogy egy kicsit megcsúszunk, de azért nagyjából jól lehoztuk, összesen 22 millió forint lett. Akkor 2 millió forint különbözetre örömmel azt mondjuk, hogy nagyjából tartottuk, pedig más esetben 2 millió forintot óriási összegnek érzékelünk. Tehát a kognitív könyvelés fogja meghatározni azt, hogy annak az adott pénznek az elköltése mennyire fájdalmas. 

Ezért igaz ez a mondás, hogy a könnyen jött pénz, könnyen megy. Ha most találok tízezer forintot az utcán, azt sokkal könnyebben beteszem a félkarú rablóba, pedig ugyanúgy tízezer forint, mint amiért keményen megdolgoztam. Pedig attól még, hogy ez egy "meglepetéspénz" volt, nekem ugyanúgy kellene reagálnom arra az adott összegre, de mégsem ugyanúgy tekintek rá.

Mit tehetünk a gyakorlatban tehetünk, hogy ezt kivédjük?

Meg tudjuk állapítani, hogy befolyásol alatt állunk-e? 

Hogyan befolyásolja a pénz a döntéshozatalt?

Ezekre a kérdésekre mind válaszol Dr. Újszászi Bogár László, a meggyőzés és befolyásolás kutatója.

A teljes adást itt tudja meghallgatni: https://youtu.be/QCPs6sYCNLk

Örökérvényű befektetési stratégia kialakításához privát bankáraink adnak támogatást: https://www.inwestmentors.hu/kapcsolat

A befektetői gondolkodásmód alapjait az Érthetően befektetésről könyvből is el tudja sajátítani: 

https://inwestmentors.hu/erthetoen-a-befektetesrol/

Annak a befektetőnek, aki hosszútávon jó eredményeket akar elérni a piacon, nincs mese, bizonyos összefüggéseket ismernie kell. A pénzügyileg sikeres emberek szinte soha nem egy nagy dobással vagy egy jó ötlettel lettek azok, hanem tájékozottsággal, tudatossággal és kitartással. A kötvények világát pedig viszonylag könnyű kiismerni, mégsem olyan fantáziátlan, mint ahogy elsőre gondolnánk. Annál sokkal több lehetőség rejlik benne, mint hogy bizonyos kamatra megvásárolunk állampapírokat, és aztán ülünk rajtuk, mint a kotlós tyúk.

Sajnos mióta világ a világ, vagy legalábbis ember az ember, háborúk kitörésére mindig számítani kell. Bár nem lehet őket előre jelezni, mégis mindig az eshetőségek között kell tartani. Mindenki, aki huzamosabb ideig van a befektetési piacon, előbb-utóbb meg fogja tapasztalni egy háború hatásait, a világ bármely részét érintsék is azok. Jobb tehát felkészülni, mint megijedni.

Az elmúlt negyedévben nemcsak a magyar közélet robbant fel, hanem a tőkepiacokon is robbanásszerű, óriási hozamok érkeztek. Csak 2024 első negyedévét vizsgálva néhány adat: S&P 500 11%, MSCI World 11%, az arany árfolyama 11%, egészségügyi alapok 11% és a technológiai alapok is 10% feletti növekedést értek el. Persze van néhány olyan alap és ország – például a megújuló energiák vagy Kína –, ahol az emelkedés még várat magára. Ugyanez a helyzet a kötvényekkel is, ahol 2023 vége óta van egy kis megakadás, de ha részvénypiacot nézzük, a hozamok negyedév alatt kétszámjegyűre nőttek. Ekkora hozamnak egy átlagos évben egész évre vetítve is örülnénk, nemhogy 3 hónap alatt. És ezzel a helyzettel tudatos befektetőként kezdeni kell valamit. De mit? Lesz még emelkedés? Érdemes lehet még most is befektetni vagy azonnal ki kéne szállni mert mindjárt be fog szakadni a piac? Konzervatív vagy kockázatos eszközöket érdemes választani? 

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben általános elemzést a jelenlegi piaci helyzetről és a benne rejlő lehetőségekről.

Az adásban szó lesz arról, 

-        Minek köszönhető a piaci emelkedés 

-        Érdemes-e most befektetnünk

-        Mik azok a small cap indexek és miért fontosak most

-        Mit válasszunk, ha kevésbé drága és kockázatos eszközt szeretnénk

-        Mi történik Amerikán és Európán kívül

-        Miért van történelmi csúcson az arany és mi várható

Konkrét megoldásokat keres? Privát bankáraink örömmel adnak részletes tájékoztatást a legjobb kilátással bíró megoldásokról. Konzultációra itt tud jelentkezni: https://inwestmentors.hu/kapcsolat/

Az eredményes befektetés örökérvényű titkai az Érthetően a befektetésről könyvből

ismerheti meg. Részleteket itt olvashat: https://inwestmentors.hu/erthetoen-a-befektetesrol/