Régen a Kárpát-medencében számtalan őshonos szőlőfajta élt, s ezekből készültek a sokszor emlegetett híres magyar borok. A filoxéravész a 19. század végén mindent kipusztított, s míg minden európai boros ország alapvetően a saját fajtáit telepítette vissza, mi tömegével beengedtük a nemzetközi, főként francia fajtákat, s a saját fajták jelentős része nem került vissza.

Aztán egy nap megjelent Szentesi József, aki nem csupán borász, de forradalmár is, s aki magára vállalt egy olyan szőlészeti- és borászati feladatot, amelynek kötelező agrárágazati feladatnak kellene lennie. 2000 táján kezdett el a régi fajtákkal komolyan foglalkozni. Azóta számos bizonyságát adta és adja, hogy az általa feltámasztott régi magyar fajták mire képesek. Törekvései mentén talán egyszer eljutunk oda, hogy ez a program ne egy ember saját kizárólagos erőfeszítése, hanem nemzeti borügy legyen.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Gyarmati Orsolya