Vakfolt podcast

A popkultúra egy igazi kultikus művét néztük meg, ez Joel Schumacher 1987-es vámpírfilmje, az Az elveszett fiúk (The Lost Boys). A történet a kaliforniai Santa Carla városában játszódik, ahol egy újonnan beköltöző testvérpár szembesül a helyi motoros banda sötét titkával. A filmben a korszak népszerű fiatal sztárjai tűnnek fel: a karizmatikus Kiefer Sutherland és Jason Patric mellett itt pecsételődött meg a „két Corey", Corey Haim és Corey Feldman legendás szakmai partnersége is, akik a nyolcvanas-kilencvenes évek tinédzser-ikonjaivá váltak.

Hogyan sűrítette magába ez az alkotás a nyolcvanas évek esszenciáját, és miért vált az MTV-generáció egyik legmeghatározóbb kultfilmjévé? Vendégünkkel, Sztepanov Márkóval beszélgetünk a film egyedi vizuális világáról, Joel Schumacher stílusérzékéről, és arról, hogyan hozott új színt a vámpírmítoszba a punk és a rock esztétika ötvözésével. Megvizsgáljuk a film keletkezésének körülményeit, a „Brat Pack" korszak hatását, és nem feledkezünk meg az olyan emlékezetes pillanatokról sem, mint az olajozott testű szaxofonos jelenete. Emellett szóba kerül a gyerekszínészek sorsa, a film máig tartó popkulturális öröksége.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Itt a kilencedik Vakfolt díjátadó. András és Péter állandó műsorvezetőtársaként visszatér Mikó László azaz CyClo. Megtárgyalják a 2026-ös Oscar-díjra jelölt filmeket, színészeket, írókat, rendezőket, esélyeket latolgatnak, és persze hagyományosan kiosztják a Vakfolt saját díjait is, saját jelöltlistával.

Az adás a hétvégén a Vakfolt Extrában folytatódik további kategóriákkal.

Az alábbi kategóriákat hallhatjátok ebben az adásban:

1. Férfi mellékszereplő
2. Női mellékszereplő
3. Egészestés animációs film
4. Idegen nyelvű film
5. Adaptált forgatókönyv
6. Eredeti forgatókönyv
7. Rendezés
8. Férfi főszereplő
9. Női főszereplő
10. Legjobb film

A Vakfolt Extrában hallgathatjátok a legjobb filmzene, legjobb vizuális effektusok, és a többi Oscar-kategóriát, valamint a Vakfolt saját kategóriáit, mint a legjobb alakítások rossz filmekben, a legjobb állati alakítások, és így tovább.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Michael Mann 1981-es debütáló mozifilmjét, az Az erőszak utcái-t (Thief) elemezzük, amelyben James Caan egy profi kasszafúró bőrébe bújva nyújt felejthetetlen alakítást. A film Chicago éjszakai utcáin, neonfények és eső áztatta aszfalt között játszódik, megteremtve azt a hűvös, precíz vizuális világot, amely Mann egész életművét meghatározza.

Megvizsgáljuk a film technikai kivitelezését és a Tangerine Dream lüktető elektronikus zenéjét, amely radikálisan új hangvételt hozott a korszak krimijeibe. Beszélünk Frank karakteréről: hogyan feszül egymásnak a profi bűnöző kódexe és a vágyott, szinte gyermeki családi idill? Mennyire hitelesek a valós bűnözői módszereket bemutató jelenetek, és milyen hatást gyakorolt ez a stílusbravúr a modern popkultúrára? Mann és Caan együttműködése egy olyan világba kalauzol, ahol a szabadság ára a mindent felemésztő pusztítás.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Nagyszerű hírünk van mára, kedves hallgatóink!

Március 7. szombaton, 20:30-kor az Inga kávézóban megünnepeljük a Vakfolt 10. születésnapját. A vendégeink Gyöngyösi Lilla és Mikó László (CyClo) lesznek. Az évforduló alkalmából az elmúlt tíz évben megjelent filmekből fogunk válogatni, hogy mind a négyen megpróbáljuk összeállítani a dream teamet a legerősebb remekművekből. A végső szó pedig a tiétek: a jelen lévő hallgatók megszavazhatják, melyikünk válogatottját tartják a győztesnek. Sőt, mi több, a kiválasztott mezőnyvből fog összeállni a Vakfolt podcast társalgó idei March Madness játéka is!

A jegyeket az Inga oldalán tudjátok megvásárolni, siessetek, még vannak Early Bird jegyek: https://ingacafe.funcode.hu/events/153131

Az eseményt a Facebookon tudjátok követni: https://www.facebook.com/events/1421170692334518/?active_tab=about

Kuroszava Kijosi (Kiyoshi Kurosawa) 1997-es mesterművét, a japán horror egyik legmeghatározóbb alkotását, a Gyógymódot (Cure) elemezzük a Vakfolt legújabb adásában. A történet középpontjában egy kiégett nyomozó áll, aki különös gyilkosságsorozat után kutat: az elkövetők látszólag egymáshoz nem kapcsolódó emberek, akik semmilyen indítékkal nem rendelkeznek, de mindannyian egy sajátos „X" alakú vágást ejtenek áldozataik torkán. A beszélgetéshez vendégként Veres Attila író, forgatókönyvíró (Itt érzem magam otthon, Átjáróház, Odakint sötétebb) csatlakozott, aki segít feltárni a film sötét és hipnotikus rétegeit.

Hogyan képes Kuroszava zsigeri rettegést kelteni jumpscare-ek és hatásvadász elemek nélkül? Megvizsgáljuk a film egyedi vizuális megoldásait, a zavarba ejtően távoli gépállásoktól a hétköznapi módon ábrázolt erőszakig. Beszélgetünk az identitás elvesztéséről, a társadalmi maszkok lehullásáról és a hipnózis mint narratív eszköz különleges használatáról. Miért fontos a film hangkulisszája, és milyen párhuzamok vonhatók a Gyógymód, valamint David Fincher vagy Michael Haneke munkássága között? Arra is keressük a választ, hogy mi teszi ezt az alkotást évtizedekkel később is az egyik legnyomasztóbb és legizgalmasabb lélektani horrorrá.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• Jegyek az Itt érzem magam otthon közönségtalálkozójára az Aréna moziban
• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Tarr Béla 2011-es alkotása, A torinói ló, nem csupán a világhírű magyar rendező életművének betetőzése, hanem egyben búcsúja is a filmművészettől. Az állandó alkotótársakkal – Krasznahorkai László íróval, Hranitzky Ágnes társrendező-vágóval és Víg Mihály zeneszerzővel – közösen jegyzett produkció a minimalizmus és a „slow cinema" egyik legmeghatározóbb mérföldköve. A film egy apa, a lánya és a címszereplő lovuk mindennapi rutinján keresztül mutatja be a világ fokozatos és elkerülhetetlen pusztulását, miközben a nézőt egy hipnotikus, fekete-fehér vizuális utazásra hívja.

A Vakfolt podcast legújabb epizódjában a nemrég elhunyt mester emléke előtt tisztelegve elemezzük ezt a monumentális búcsút. Megvizsgáljuk, miért érezhette Tarr Béla, hogy ezen a ponton a filmnyelve eljutott a végső határáig, és hogyan válik a történet a bibliai teremtéstörténet inverzévé, azaz az „antiteremtés" krónikájává. Beszélünk a mindennapi rutinok rituális ismétlődéséről, az emberi méltóság megőrzéséről a teljes kilátástalanságban, valamint Fred Kelemen lenyűgöző operatőri munkájáról. Feltárjuk a technikai kulisszatitkokat is a szélvihar létrehozásától a hangkulisszák felépítéséig, miközben megpróbáljuk megérteni, mi teszi ezt a puritán és súlyos alkotást ma is fájdalmasan aktuálissá.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Az 1996-os év két meghatározó kultfilmjét néztük újra az idei első adásunban: Michael Bay akcióorgiája, A szikla (The Rock), és Wes Craven műfajmegújító slasherje, a Sikoly (Scream) a témáink. A szikla Sean Connery és Nicolas Cage felejthetetlen párosával, Ed Harris drámai antihősével és az Alcatraz feszült díszleteivel vált az akciófilm egyik csúcspontjává. Ezzel párhuzamosan a Sikoly nemcsak visszahozta a horror iránti rajongást, de Kevin Williamson forgatókönyvének köszönhetően a metahumorral és a műfaji szabályok tudatos dekonstruálásával alapjaiban írta át a slasher zsánerét.

Hogyan öregedtek ezek a kilencvenes évekbeli alapvetések? Ebben az Inverz-adásban rendhagyó módon olyan filmekről beszélgetünk, amelyeket már jól ismerünk, így lehetőségünk nyílik mélyebbre ásni a rendezői stílusjegyekben, legyen szó Michael Bay videóklipes esztétikájáról vagy Wes Craven suspense-építéséről. Megvizsgáljuk a két film popkulturális hatását, és azt is, miért működik ma is ugyanolyan jól Ghostface telefonhívása vagy a feszült hajsza az Alcatraz folyosóin. Vajon mi teszi ezt a két, látszólag különböző alkotást az 1996-os év – és az egész évtized – legmaradandóbb darabjaivá?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

2025 véget ért, ezért kiválasztjuk a kedvenc filmjeinket az elmúlt év bemutatói közül. Ezúttal az adásban csak Péter és András szólal meg.

Igyekeztünk olyan filmeket választani, amelyek a magyar mozipremier-naptár szerint, valamint a streamingen és VOD-n történő megjelenésünk szerint 2025-re estek, de így is lesz néhány olyan helyezett, amelyeket a magyar nézők döntő többsége csak 2026-ban láthat majd, csak nekünk volt szerencsénk elcsípni azokat fesztiválokon vagy premier előtti vetítéseken. Így tekinthetitek az adásunkat ajánlónak is a januári-februári mozinaptárra.

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

A Vakfolt legújabb epizódjában Walter Hill 1979-es kultikus alkotását, a The Warriors-t (A harcosok) pótoltuk be. A film egy feszült, éjszakai odüsszeia New York utcáin, ahol a címadó bandának a Bronx mélyéről kell visszajutnia a biztonságot jelentő Coney Islandre, miközben egy igaztalan vád miatt üldözik őket a városon át. Ez a stilizált, képregényesztétikával operáló akciófilm nemcsak a korszak lenyomata, de a bandafilmek egyik legmeghatározóbb darabja is, amelyben a realizmus helyett a mítoszteremtés kapta a főszerepet.

Mi teszi ezt az egyszerű meneküléstörténetet ennyire időtállóvá és hivatkozási alappá? Adásunkban visszanyúlunk a történet görög gyökereihez (Xenophón Anabasziszához), valamint a film 60-as évekbeli regényalajáig, és megvizsgáljuk, hogyan ültette át ezt Walter Hill a disztópikus 70-es évekbe. Arról is beszélünk, hogy milyen való életbeli események hatottak a történetre. Elemezzük a különleges látványvilágot, a színes és néha szürreális bandákat a Baseball Furies-től a Lizzies-ig, valamint Barry De Vorzon lüktető szintetizátoros zenéjét. Mennyire modern Walter Hill világszemlélete, és hogyan változtatja meg a történet tematikus fókuszát? Milyen New Yorkot ábrázol A harcosok az idén látott korábbi, új-hollwoodi művekhez képest?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

William Friedkin 1977-es alkotása, A félelem ára (Sorcerer) a rendező életművének egyik legambiciózusabb, egyben legnehezebb sorsú darabja. A Georges Arnaud regényéből és a Henri-Georges Clouzot-féle A félelem béré -ből táplálkozó filmben Roy Scheider vezeti azt a nemzetközi csapatot, akiknek instabil nitroglicerint kell átjuttatniuk a járhatatlan dél-amerikai dzsungelen. A mozi a megjelenésekor a pénztáraknál elbukott a Csillagok háborúja árnyékában, azóta viszont a 70-es évek Új Hollywoodjának egyik megkerülhetetlen, sötét tónusú, vizuálisan lenyűgöző remekműveként kanonizálódott.

Lichter Péter filmrendezővel és esztétával beszélgetünk arról, miért értették félre a filmet a bemutató idején, és miben rejlik a Sorcerer hipnotikus ereje. Megvizsgáljuk a film szokatlan szerkezetét: mennyire működik a hosszú, dokumentarista expozíció, és hogyan vált át a történet a dzsungelben egyfajta egzisztencialista lázálomba? Szó esik a Tangerine Dream forradalmi filmzenéjéről, Friedkin hírhedten veszélyes és megszállott rendezői módszereiről, valamint a filmtörténet egyik legfeszültebb jelenetéről, a viharvert függőhídon való átkelésről. Vajon remake-ről van szó, vagy egy teljesen új vízióról a sorsszerűségről?

Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!

További linkek

• Lichter Péter weboldala, ahol a filmjeiről és a könyveiről is tájékozódhattok
• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast az Instagramon
• Vakfolt a Letterboxdon
• A Vakfolt podcast a YouTube-on
• A Vakfolt podcast a YouTube Music-on
• A Vakfolt podcast a Spotify-on
• A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]