Wanted Podcast

2021 februárjában a NASA marsjárója leszállt a vörös bolygón, megfelelő életkörülmények és földönkívüli civilizációk nyomai után kutatva. Szélesi Sándor sci-fi szerzővel arról beszélgettünk, hogy miről álmodtak az emberek a XIX. században, hogy jól vagy inkább rosszul állunk a naprendszer felfedezésével, illetve, hogy túl közel van-e a Mars, és ha igen, mihez? És persze szó esett a holdra szállásról, a szűklátókörűségről, a mesterséges intelligenciáról, illetve egy novellapályázatról is.

Masszív egy éven van túl Magyarország talán legnagyobb zenekarhalmozója, ifj. Gerdesits Ferenc. Aki nekünk (és Nektek) csak Faszi. Járványügy, Quimby-leállás, raktárkoncert, ráadásul napokon belül megjelenik az új Marlboro Man-lemez, de már a következőt is megírta. Az egykori kézbesítő mindezeken túl mesél arról is, hogy milyen volt, amikor a NASA-nál dolgozott, hogy vigyorgott-e Nick Mason, a Pink Floyd dobosa, amikor beírta önéletrajzi kötetébe a dedikációt: „To the Metronome of the Hungarian Nation”, illetve, hogy milyen egy valódi dobos-képregény. Mottónk: „Cintányért, pergőt, feleséget nem adunk kölcsön”, innen nincs is hová cizellálni tovább.

Sznobokat bosszantani jó, vallja az alacsony, kopaszodó, nagyfülű angol, aki az Arsenalnak szurkol. Nick Hornbyról beszélünk, nyilván. De persze léteznek Chelsea-drukker nagyfülűek is, derül ki az M. Nagy Miklóssal, Hornby állandó magyar fordítójával, nem mellesleg a Helikon Kiadó főszerkesztőjével folytatott beszélgetésünkből. Szó esik még Esterházy Péterről, a Vásárvárosok Kupájáról, a kispályás irodalomról és arról, hogy van-e Isten a popdalokban? Ja, és csajozási tippeket is kaphatunk, igaz, csak másodkézből.

Néhány hete végigkalandoztuk már a hanglemezkiadás történetének kacskaringós útjait, most pedig arra teszünk kísérletet, hogy megnézzük, az elmúlt közel fél évszázadban hogyan juthattak hozzá a zenerajongók mindennapi mannájukhoz. Kalauzunk Németh Erika, aki 1976 óta dolgozik azon különböző nagykereskedésekben, hogy minél több hanghordozó jusson el a széles nagyközönséghez, legyen szó vinylről, kazettáról vagy CD-ről akár. Hallhatunk a kvótarendszerről, a rendszerváltás lemezipari anomáliáiról, a templomba telepített nagykerraktárról, benzinkutak kultúrára gyakorolt hatásáról és persze a lemezekről, amiken még a tűz sem fogott.

Világszerte felfutóban vannak a társasjátékok: évente több ezer, különböző típusú és eltérő nehézségű játék jelenik meg, és az érdeklődők száma is sosem látott magasságokat ostromol. De vajon mi köze van Huizinga Homo ludensének a Kingdominóhoz? Mit tud a 7 csoda, amit a Monopoly nem? És egyáltalán, mi hajtja előre a kereket: a közösségépítő szórakoz(tat)ás vágya, vagy a kecsegtető eladási adatok? A Játszóház Projekt egyik alapítójával és játékmesterével, Király Dorkával és Győri Zoltán játéktervezővel, a Mit játsszunk? vloggerével többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

2020. december 13-án távozott e világból John Le Carré, a kémregény királya. Bár lehet, hogy nem is a kémregényről van szó, hiszen általános vélekedés szerint a David Cornwell néven született egykori angol hírszerző művei messze túlnőttek bármiféle zsánerirodalmon, Philip Roth például egyenesen a II. világháború utáni angol irodalom legjobb regényének minősítette az A tökéletes kém című alkotást. Egykori munkaadóival az élen sokan, sokat vitatkoztak rajta, hogy regényeiben hol végződik a valóság és hol kezdődik a kitaláció, mint ahogy tiszteletadásunk kapcsán is nehéz eldönteni, vajon tényleg egy guantanamói vallatócellában, valamint egy sugárhajtású bombázó motorterében készültek-e az itt hallható felvételek. Ami biztos: a két elszánt Le Carré-rajongó, Ipacs Tibor és Tompos Ádám segítségével bepillanthatunk az emberi gyávaság és hiúság aktáiba, elmerenghetünk a szélhámos apa figuráján és latolgathatjuk: visszahűl-e a klíma újra a hidegháború dermesztő hőfokára? Olvassatok John Le Carrét!

Tavaly ősszel került fel a Youtube-ra a Partizán három részes dokumentumsorozata Szennyhullám: Magyar punkmozaik ’78-’84 címmel. Az archív felvételek mellett exkluzív interjúkat is tartalmazó, közel három órás anyag nem csupán a punk hazai gyökereit mutatja be, de a szocialista erkölcsről, a kádári rendszer osztálykülönbségeiről és a csirkedarálásról is megtudhatunk pár dolgot belőle. A Laki Gergely rendezővel és Horváth Dani szerkesztő-kutatóval folytatott beszélgetésből pedig az is kiderül, ki váltotta le Erdős Pétert, illetve náci volt-e Johnny Rotten?

Mi köze a holdra szállásnak a mikrobarázdához? És a 3+2-nek a Gammapolishoz? Több mint gondolnánk. Játékos időutazásunk a hanglemezek történetét követi végig Edisontól a Hungaroton indiai kiadású lemezein át a bakelit aktuális reneszánszáig. Suprafon? Kishatár-átlépés? Punkok a Seychelle-szigetekről? Tudj meg mindent velünk! Kalauzaink: Kovács László, a Moiras Records alapítója és Pápai Sándor, a Wave lemezbolt (állandó eposzi jelzője: a legendás) képviseletében.

Talán soha ennyien nem féltették még a mozit az elmúlástól, mint 2020-ban, a koronavírus idején. Évindítónkban Kovács Gellért elmondja, szerinte jogos-e a vészharang kongatása. Ráadásként pedig rengeteg érdekes dolgot a Star Wars franchise-ról, az időutazásról, a kivágott csókjelenetekről, a pocakos stúdióvezetőkről vagy éppen a Dűnéről. Csapó!

Idestova harminc éve lépett először színre a Korai Öröm. A nagy létszámú bulikommandó saját stílust teremtett és hamar megmutatta: a fősodorba való beállás nélkül is lehet valaki tényező a magyar zenei térképen. Tilos az Á, FMK, West-Balkán: mind fontos állomások a zenekar történetében, csakúgy, mint a Sziget Nagyszínpados beugrás a Prodigy helyett. Erről és még sok másról beszélgettünk a csapat basszistájával, Kilián Zoltánnal és a Korai első három évtizedét megörökítő könyv szerzőjével, Járó Györggyel.