WMN BESZÉLNÜNK KELL!

Egy bántalmazó kapcsolat összetett rendszerében az erőszaknak számos arca van. A bántalmazó eszközei sokszor annyira kifinomultak, hogy mire az áldozat észreveszi, hogy mi történik vele, már alig-alig tud szabadulni. A Beszélnünk kell! podcast eheti epizódjában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a kapcsolati erőszak témáját járja körül... és a beszélgetésben egy mélyen személyes vallomás is elhangzik.

A magány a modern kor tömegbetegsége, ami nemcsak a lelket, hanem a testet is megbetegíti. Hiába az állandó online jelenlét, a kapcsolataink mégsem mélyek, valódiak. Nem tudunk jól kapcsolódni, kellő önismerettel párt keresni, és félretenni azokat a sokszor irreális elvárásainkat, amik gúzsba kötnek. Pedig egyebek mellett ez mind elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy ne fulladjanak kudarcba a próbálkozásaink. De mi kell még a sikeres párkereséshez? Miért ér minket annyi csalódás? Egyáltalán, mit keresünk a másikban? A Beszélnünk kell! podcast-sorozat e heti adásában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a a magányról és a párkeresésről beszélgetnek.

A szerelemnél nincs ősibb, pusztítóbb, éltetőbb, intimebb, emberibb és egyetemesebb érzés a világon. Elképesztően sok mítosz övezi, kezdve a gyerek- és felnőttmesék „boldogan éltek, amíg meg nem haltak" ígéretétől "Az Igazi" mítoszáig. A mesék azonban ott végződnek, ahol a közös élet a valóságban a kezdetét veszi. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és D. Tóth Kriszta a Beszélnünk kell! podcast-sorozat e heti adásában a szerelemről beszélgetnek: mítoszokról és valóságról, mámorról és hatalomról, vágyról és elvárásokról; no, meg arról, mi történik valójában azután, ahol a mesék véget érnek.

Egy mozaikcsaládba mindenki veszteséggel érkezik. "Innen szép nyerni," ahogy mondani szoktuk - de nem lehetetlen. A mozaik- vagy patchwork családok sokszereplős, bonyolult rendszeréről, lehetséges konfliktusforrásokról és megoldásokról beszélgetett Orvos-Tóth Noémi és D. Tóth Kriszta a Beszélnünk kell! podcast friss epizódjában. Hallgassátok:

A modern ember egyszerűen nem tud mit kezdeni a halállal. Eltartja magától, óvatoskodik, tapintatoskodik, menekül előle, túlkompenzál. Ezért aztán magányosan halunk meg és magányosan gyászolunk. Pedig a halál az élet természetes velejárója. A Beszélnünk kell! eheti adásában ennek a tabunak megyünk neki, a szokásosnál több személyes történettel... Ne féljetek tőle, hallgassátok:

A leválás mindenkinek fáj: a szülőnek és a gyereknek is. De elkerülni nem lehet - és nem is szabad. Mert, ha nem történik meg, a gyerek érzelmileg a szülővel fog maradni, akár a párjával szemben is... Ismerős? Nem vagy egyedül.

Annak ellenére, hogy a narcizmus orvosi diagnózisa csupán az emberek egy százalékát érinti, narcisztikus jegyek rengeteg emberben felfedezhetőek. Ezért tűnhet úgy, mintha a környezetünkben szinte mindenki erről beszélnek, és nincs olyan, aki – közvetve vagy közvetlenül – ne lenne érintett a jelenségben. De mi jellemzi a narcisztikus személyiségzavarral küzdő embert? Milyen típusai vannak? Milyen egy narcisztikussal kapcsolatban élni? És egyáltalán, hogyan válik valaki narcisztikussá?

D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! múlt heti adásában az agresszió, a harag és a szorongás természetéről, működéséről és hatásairól beszélgetett, most pedig azt járják körül, hogyan erősítette fel ezeket az érzéseket, és az emberek közötti feszültségeket a világjárvány, és ennek hatásai miként mutatkoznak meg a társas interakcióinkban az online és az offline térben.

Felfokozott érzelmi állapotban éljük a mindennapijainkat: a szorongás, a félelem és a harag átitatja a társadalmat. Erre a már eleve terhelt alaphelyzetre rakódott rá a pandémia, ami tovább erősítette a szorongásainkat, félelmeinket és valósággal elszabadította a haragot. Ez pedig nemcsak ránk, hanem a kapcsolatainkra és a közösségeinkre is hatással van.

Itt a Beszélnünk kell! podcast-sorozat legújabb epizódja Orvos-Tóth Noémivel és D. Tóth Krisztával az egyik legnagyobb taburól: a mérgező anyákról.