A hangját talán minden rádióhallgató ismeri, bár mostani hivatása szerint nem

újságíró. Egyformán otthonosan érzi magát vasútállomáson, templomban,

stúdióban – és nem mellesleg a konyhában is. Életének nagy része annak a

kérdésnek a jegyében telt, hogy Miként járnak a vonatok. Most azonban

kiderül, mennyi mindenre tud még jellegzetes stílusában választ adni,

megmutatva egy kicsit saját életének váltóit is. Az Édesanyám főztje mai vendége Kavalecz Imre, a MÁV kommunikációs szakértője.

Fotók K. I. albumából

Gyertyaszentelő Boldogasszony a palacsinta ünnepe - Franciaországban. Mi magyarok pedig egész évben szeretjük, és csakúgy mint a bretonok, akiknek emblematikus tájételük, édesen és sósan is készítjük. Megszólal a hortobágyi csárda séfje: Juhász István, a Gundel étterem márka-nagykövete és nyugalmazott igazgatója: Kozma Kálmán, valamint egy vérbeli breton ínyenc: Almássy Ferenc újságíró.

A legtöbben a képernyőről ismerik. Főzött stúdiókban és a Kárpát-medence sok-sok településén. Ha leves, ha sült hús, ha sütemény, ha saláta - mindenre van ötlete, receptje, tanácsa. A fakanalat időnként felcseréli a klaviatúrával: szakácskönyv sül ki belőle –; és bizony a kerti szerszámok nyelét is megragadja. Vallja: ahhoz, hogy igazán finom étel legyen az asztal dísze, ismernünk kell kisebb és nagyobb családunkat, szűkebb és tágabb környezetünket; hagyományainkat és azt is, ami a jövőbe mutat. Az Édesanyám főztjében ma a Gasztroangyallal, vagyis Borbás Marcsival beszélgetek.

A képek forrása: egy.hu

Anya és lánya a közös munkáról, cukrásztitkokról és ihletett tortákról.

Ha maradt még a szilveszteri pezsgőből, akkor azzal is koccinthatunk egy olyan férfiú születésnapjára emlékezve, aki igen sokat tett ezért az úgynevezett ünnepi italért. A Törley család tagjai 1858. január 10-én üdvözölhették a legkisebb fiút, Józsefet, aki később gyáralapítóként írta be magát a történelembe. Hogy amikor e gyermekáldáskor áldomást ittak, mit töltöttek a pohárba, azt nem jegyezte fel a krónika; azt azonban igen, hogy a bor eme változatának miként ívelt fel az útja, s jutott el Magyarországra, és azt is, hogy közben milyen legendák szövődtek köré. A beszélgetőtárs: Török Róbert történész-muzeológus, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.

Képjegyzék: Hivatalos értesítés a cégalakulásról; Korabeli védjegybejegyzés; A pezsgőgyáros rezidenciája (Képeslap a Zempléni Múzeum gyűjteményéből); Részlet az Országos Iparegyesület arcképcsarnokából (1893)

Vendégünk Almássy Ferenc francia-magyar újságíró, a Visegrád Post főszerkesztője. Különleges gyemekkori ételekről, breton és korzikai gyökereiről mesél, és az eredeti ropogós belga sült krumpli titkát is elárulja.

(A képeken Almássy Ferenc ill a jellegzetes breton sütemény, a kouign-amann látható).

Az almás rétestől a zserbóig - érintve a krumplis pogácsát és Móra Ferencné süteményét. Ez a képzeletbeli kirándulás- számos más receptet útbaejtve- lehet nagyon is valóságos. Azaz bárkinél az asztalra kerülhet olyan finomság, amit Losonczi Zsuzsa leír. Szerinte nagyon fontos, hogy a konyhában nem kell mindennek azonnal és tökéletesre sikerülnie. A Mindszenten élő háziasszony úgy látja: tulajdonképpen bármely családanya összeállíthatna egy könyvet, legfeljebb egy olyan különleges indíttatás hiányzik, ami nála megvolt. Igen, mindenki képes létrehozni azokat az ízeket, amik a gyerekkor legszebb emlékeit idézik, a kibocsátó fészket, az otthont, amit már itthonként mi is igyekszünk megteremteni utódainknak. A gyógyszerésznő – szakmájából adódóan nem hisz a csodaszerekben - de a kipróbált, és ha szükséges személyreszabott receptekben annál inkább.

Kép: Terítéken a könyv (Nagy György András felvétele)