Az Én Kék Zónám

Egy hosszú párkapcsolatnak megvannak a maga buktató, különösen akkor, ha a kommunikáció akadozik, és már magunknak sem tudjuk megfogalmazni, mire is van valójában szükségünk. Ilyenkor születnek azok a viták, amelyeknek látszólag semmi értelmük, mert a mélyben egészen más feszül. És ha végül odáig jutunk, hogy érezzük: valami nincs rendben, de nem tudjuk kimondani vagy változtatni rajta, a testünk veszi át a szót és jelez helyettünk.

Dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati szakértő és tréner a Szeretetkert programban arra tanít, hogyan kommunikáljunk úgy, hogy a másik valóban azt hallja, amit mondani szeretnénk. Hogyan kezeljük a konfliktusokat úgy, hogy azok ne eltávolítsanak, hanem közelebb hozzanak egymáshoz, elősegítve a kölcsönös megértést, a szükségletek összehangolását, miközben megmarad a közelség, az intimitás és a szeretetteljes kapcsolódás.

Az epizódban Barbara és Katalin arról beszélgetnek, hogy egy kapcsolat csak akkor lehet igazán boldog, ha mi magunk is jól érezzük magunkat benne. Miközben arra vágyunk, hogy a másik feltétel nélkül elfogadjon, gyakran éppen mi szabunk feltételeket. Ha a párunk nem az elképzeléseink szerint viselkedik, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már nem is szeret igazán és megsértődünk, elzárkózunk. Pedig a változás kulcsa a kezünkben van: képesek vagyunk alakítani önmagunkat, a sorsunkat és a kapcsolatainkat is. Ha felismerjük és átírjuk a régi mintáinkat, felszabadulhatunk akár generációkon át cipelt terheink alól is.

00:00 Mik a leggyakoribb párkapcsolati konfliktusok

04:32 A magyarokra jellemző a problémák szőnyeg alá söprése

05:50 Ha baj van a kapcsolatunkban a test és a tudattalan is fellázad

06:43 Előadások a párkapcsolati dinamikákról

08:19 Egy kapcsolat fázisai

10:10 A Szeretetkert előadások szerkezete

11:17 Univerzális probléma, hogy nem tanuljuk meg kifejezni a szükségleteinket

13:12 A férfiak és a nők tényleg nem értik egymást?

15:51 A különböző generációk is máshogy kapcsolódnak

17:51 A generációk konfliktusai nem is különböznek olyan nagyon

19:26 Humorral könnyebb tükörbe nézni

21:28 Civilek is részt vehetnek a játékban

23:15 A ChatGPT-nek már most döbbenetes terápiás jelenléte van

25:36 A családunk is jelen van a párkapcsolatunkban

28:07 A mérgező kapcsolatok

29:55 A pszichológiai címkék sokakat mentesítenek a felelősségvállalás alól

31:15 A határhúzás megtanulása egy nagyon kemény feladat

35:35 Nem tanítják sehol a gyerekek elengedését a fészekből

39:24 Mik a következő évek nagy feladatai?

42:57 Idősebb korban újra ugyanazt kell megtanulnunk

44:06 Egy nő 80 évesen is nő

46:44 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Ma már nem a papok vállára kerül az emberek lelki terhe, hiszen sokan másutt keresnek meghallgatást és iránymutatást. A lelki élet iránti igény ugyan nem tűnt el, de ma már coachok, trénerek és pszichológusok segítik az embereket az önismeret és a hiteles élet felé vezető úton.

Hodász András melegként vállalta önmagát, és ezzel elhagyta a papi pályát. Világi emberként azonban továbbviszi mindazt, amit korábban papként is fontosnak tartott: ma párkapcsolati tréner és kommunikációs szakember. Őszintén beszél hitről, félelemről, önelfogadásról és arról a bátorságról, ami ahhoz kell, hogy valaki önazonosan éljen. A Papifrankó csatornán keresztül sok fiatal számára tette emberközelivé az egyházat, ma pedig abban segít másoknak, hogy megértsék önmagukat és szerethető, hiteles életet éljenek.

Az epizódban Barbara és András arról beszélgetnek, miért nehezebb egy meleg papnak megküzdenie a magánnyal, és mi vezetett ahhoz a döntéshez, hogy elhagyja a hivatását. Szó esik arról is, hogyan talált rá újra a szolgálat értelmére párkapcsolati tanácsadóként, mi az, ami a reverenda letétele után sem változott, és melyek azok a kihívások, amelyekkel ma is nap mint nap szembe kell néznie.

01:37 A bátorság mögött ott van a félelem a következményektől

03:21 Az emberek nagyon ügyesek az öntagadásban

04:35 A homoszexualitás felvállalása a civileknek is nehéz

06:11 A heteroszexuális papok könnyebben kapnak segítséget a szexuális vágyaik szublimálásához

08:06 Az egyházban is átalakult, hogy hol vannak a határok

11:49 Manapság miért választja valaki a papi pályát?

13:59 A család reakciójától való félelem nehezíti a coming out-ot

16:29 Kiktől jött a legtöbb bántás?

17:37 A 40 éves korosztály komoly lelki elakadásokban van

20:53 Mi ad hitelt egy ex-papnak párkapcsolati trénerként?

23:05 A férfiak egyre nyitottabban beszélnek az érzéseikről

23:53 A coach-ok és a pszichológusok átvették a papok szerepét?

26:04 A kommunikációs problémák a párkapcsolati krízisek melegágya

28:48 Megcsalás után menthető egy kapcsolat?

30:13 A segítői beszélgetések alatt fokozatosan alakul ki a bizalom

30:58 Az eltitkolt kapcsolatok minden résztvevőt bántanak

33:29 Nagyon sok meleg nem meri vállalni magát és ez elképesztő teher

36:44 Mi történt a papi reverenda letétele után?

38:51 Önmagad felvállalása egy folyamat, nem csak egy katartikus pillanat

43:12 A változáshoz hozzátartozik a veszteség, amit el kell gyászolni

45:16 Jó dolog várni a szexuális élettel a házasságig?

47:37 A cölibátusban nem a szex, hanem az intimitás hiánya és a magány nehéz

50:25 A homoszexualitás világi és egyházi értelemben is stigmatizált téma

52:59 Keresztényként célja-e az embernek keresnie a hosszú, boldog életet?

58:34 Vendég kérdése

https://www.kh.hu/nyugdijbiztositas?utm_source=kh-biztositas&utm_medium=content-en_kek_zonam&utm_campaign=nyugdijbiztositas-tactical-paid-MIN0882_KH_Bank_Longevity_Values_2025_10-11&utm_content=negotiated-display&utm_term=host_read_ad

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Az egészséges életmódról ma mindenki beszél – és közben mindenki mást mond. A közösségi médiát naponta új trendek, diéták és „csodamegoldások” árasztják el, miközben egyik ellentmondásos tanács követi a másikat. Egyik nap a fehérje a megváltás, másnap a szénhidrát az ellenség. Nem csoda, ha a végén úgy érezzük: minél többet olvasunk, annál kevesebbet értünk az egészből.

Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember és funkcionális táplálkozási szakreferens, akit sportolói múltja inspirált arra, hogy a tudatos étkezést a teljesítmény és az egészség kulcsának tekintse. Egyéni tanácsadásai során személyre szabott, fenntartható étrendeket alakít ki, miközben rendszeresen szerepel szakmai eseményeken, és aktív közösségi jelenlétével az a küldetése, hogy segítsen visszatalálni a táplálkozási gyökereinkhez, és eloszlassa az étkezéssel kapcsolatos tévhiteket.

Az epizódban Barbara és Anna gyakorlatiasan járja körül hogyan lehet tudatosabban étkezni egy olyan világban, ahol az egészségtrendek és az online információk gyakran félrevezetnek. Szóba kerül, miként formálja a közösségi média az étkezési szokásainkat, miért olyan csábítóak a divatdiéták, és milyen következményei lehetnek a fehérje-, szénhidrát- vagy kalóriamegvonásnak. A beszélgetés érinti a bélrendszer működését, a bolygóideg szerepét, valamint a mozgásszegény életmód hátrányait is.

00:00 Az Y, Z generáció egészségtudatosabb, mint a korábbi generációk

01:05 Tévhitek, amik a social médiában trendként terjednek

03:03 Milyen érvek szólnak a divat diéták mellett és ellen?

06:27 A fehérjedús reggeli ideális a napkezdéshez

08:30 Mennyi fehérjét kell fogyasztani?

10:39 A napi étkezésszám a napi aktivitástól is függ

12:10 A szénhidrát megvonás gyakran falási rohamkét üt vissza

13:43 A főétkezések mennyiségének csökkentése nassoláshoz vezethet

14:45 A nassolásról le lehet szokni?

16:31 Étkezési taposóaknák, amiket kerülni kell

17:51 Zéró kóla kontra cukros kóla

18:44 Az egészségtelen ételekkel tele a bolt és mi meg is vesszük ezeket

19:53 Az étrendkiegészítők szerepe az életünkben

23:21 Az sem mindegy milyen zöldségeket eszünk

26:58 Egy teljes generációt szoktattak rá a prebiotikumokra

30:30 A bolygóideg és a bélmikrobiom kapcsolata

32:50 A bolygóideg „edzése” otthon

35:45 A mozgásszegényéletmód az emésztést is lassítja, nehezíti

37:04 Az életmódváltáshoz türelem kell

39:47 Ez egészséges étkezés elég költségesnek tűnik, de valóban az?

42:04 Az alkohol megengedett?

43:05 Mi felelős a magyarok elhízásáért?

45:05 Az is fontos, hogy hogyan eszünk, de erre alig figyelünk

49:08 Vendég kérdése

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Az elmúlt tizenöt évben olyan technológiai forradalom zajlott le, amelynek tempóját még nem sikerült igazán lekövetnünk. Az okostelefonok mindennapjaink alapvető eszközeivé váltak, ma pedig már mesterséges intelligenciával írjuk az e-mailjeinket, sőt, sokszor a legmélyebb problémáinkat is vele „beszéljük meg”.

Sipka Bence pszichológus, a LifeTech Balance alapítója évek óta kutatja, hogyan hat ránk a digitális világ, és előadásaiban arra figyelmeztet, hogy nem a technológiai fejlődést kell megállítani, hanem meg kell tanulnunk tudatosabban viszonyulni hozzá. Szerinte ma az emberek rohannak a technológia után, ahelyett hogy az szolgálná őket. Éppen ezért kulcsfontosságú a megfelelő szabályozás és a helyes attitűd kialakítása: bár az okoseszközök látszólag összekötnek bennünket, valójában egyre magányosabbá válunk.

Az epizódban Barbara és Bence a generációs különbségek mélyüléséről, a férfiak és nők eltérő tartalomfogyasztási szokásairól, valamint arról beszélgetnek, hogyan vált a közösségi média az önértékelés és a társas megerősítés fő terepévé. Szó esik a digitális kommunikáció pszichológiai hatásairól is: miközben a csetelés sokszor őszintébbé teszi a párbeszédeket, közben fokozatosan gyengülnek a szociális készségeink.

00:00 Az okostelefon 15 év alatt életünk legfontosabb eszköze lett

02:15 A telefonunk a Maslow-piramis mindegyik szintjére valamilyen megoldást tud adni

04:00 A digitális környezet nagyon más, mint az evolúciós környezet

05:33 Az okoseszközök minden eddiginél nagyobb generációs szakadékot hoztak létre

08:29 A férfiak és a nők közötti tartalomfogyasztási különbségek

09:54 Ha nem vagy a social média felületeken, akkor nem is létezel?

11:20 A lájkoktól várjuk a megerősítést és ez személyes kapcsolataink rovására ment

13:19 A csetelés kevésbé intim, így mégis őszintébben beszélünk

15:49 A szociális készségek gyengülése figyelhető meg az online csetelés hatására

16:47 mentálisan az okoz nehézséget, hogy nem tudunk lépést tartani a technológia fejlődésével

19:12 A TikTok máshogy működik Európában és Amerikában

20:12 A vásárlói igények változása hozhat új irányt a technológiában

22:06 Mi történne, ha holnaptól betiltanák a közösségi média felületeket?

26:15 A közösségi média és a videójátékok hatása a fiatalokra

30:12 Az AI berobbant az életünkbe, amivel egy ú j világ nyílt meg

33:12 A mesterséges intelligáncia belépésével teljesen újra kell gondolnunk a társadalmi struktúrákat

36:50 Lehet globális szabályozása a technológia használatának?

38:19 Technikák a képernyőidő csökkentésére

41:59 A telefon a saját magunkkal töltött időt vette el tőlünk

44:10 A chatgpt lett a terapeutánk és a barátunk is, pedig csak magányosabbak leszünk tőle

49:29 A technológiának nem csak a hatékonynak, hanem a biztonságosnak is kell lennie

54:37 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Az emésztőrendszeri betegségek egyre gyakoribbak, elsősorban a modern életmód és a környezeti hatások miatt. Mindez jól mutatja, mennyire érzékenyen reagál emésztőrendszerünk a mindennapjainkra, és milyen nagy jelentősége van a tudatos megelőzésnek.

Prof. Dr. Czakó László a belgyógyászat, a gasztroenterológia és a diabetológia elismert szakembere szerint egyre kiemelten kell figyelni arra, hogy mit eszünk, jelentsen ez véltozatos ételeket, és kerülni kell az ultrafeldolgozott ételeke, és az sem mindegy hogyan kezeljük a streeszt, mert bizonyos emésztőrendszeri betegségek stressz és piszcho- szociális tokokra vezethetők vissza.

Az epizódban Barbara és László az emésztőrendszeri betegségek kialakulásának okairól és kezeléséről beszélgetnek. Szóba kerül a reflux, az irritábilis bél szindróma és a béláteresztő szindróma, amelyek ma már egyre több embert érintenek. Kiemelt téma a hasnyálmirigy- és a végbéldaganatok megelőzése, valamint a rostban gazdag étrend szerepe az egészség megőrzésében.

00:00 Intro

01:35 Az irritábilis bél szindróma pszicho-szociális eredetű

04:30 Már a fiatalok is nagyon egészségtelenül étkeznek

06:00 Miért nem szabályozzák ultrafeldolgozott élelmiszerek árusítását?

08:05 A refluxos betegek nagy része nem fordul orvoshoz

11:30 A refluxnál segít a diéta

12:08 A fekély-betegség kiváltó okai

13:00 A heliko baktériumok kezelése több hetes kúrákkal történik

15:45 A fájdalomcsillapítók szedése fokozhatja a fekély kialakulását

17:17 A GLP-1 készítményekről még nincsenek egyértelmű eredmények, hogy milyen hatással vannak a hasnyálmirigyre

19:00 A hasnyálmirigy daganatok korai diagnosztizálása nagyon ritka

22:27 Az alkoholfogyasztás súlyosan károsítja a májat

24:02 A májtisztításnak van bármilyen alapja?

25:06 A „méregtelenítő-böjtök” hatnak?

27:14 A bélmikrobiom vizsgálatok egyre jobban elterjednek

29:29 A rostbevitelt fokozatosan kell növelni

34:54 A szűztea nem gyógytea, hanem hashajtó

36:34 A vastagbélrák egyre több fiatalt érint

40:35 Az áteresztő bél szindróma bizonyos betegségek egyértelmű oka

42:57 A probiotikumok világa

45:43 Az epekő kialakulásának okai

49:01 Az elsőszámú tanács: Hogyan kerüld el az orvost?

51:07 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Már-már közhely, hogy az egészségügy valójában betegségügy. Oda már, akkor jár az ember, amikor nagy baj van, amikor az egészsége már addig romlott, hogy orvosi segítséget kell kérnie. Pedig a prevenció az igazi egészség ügy, és az igazán nagy feladat az egészség fenntartása és a betegségek megelőzése. Csakhogy az embereket nem érdekli annyira saját egészségük, amíg az veszélybe nem kerül.

Kóka János, a Direct24 alapítója is abban hisz, hogy tudatos odafigyeléssel és, ha kell életmódváltással rengeteget tehetünk a hosszú, egészséges életért. Tapasztalatból tudja: elkezdeni sokkal nehezebb, mint fenntartani, de megfelelő szakmai támogatással és hiteles információkkal át lehet lendülni a kezdeti nehézségeken, míg a test fokozatosan alkalmazkodik az új életvitelhez.

Az epizódban János és Barbara a prevenció jelentőségéről és eszközeiről beszélgetnek. Szó lesz arról, hogyan formálhatná át emberek millióinak életét egy társadalombiztosítás által támogatott aktivitásmérő karkötő, amely segíthetne az egészségtudatosság kialakításában is. Emellett Kóka János kifejti, miért gondolja úgy, hogy az egészségügyi reform kulcskérdései nem csupán pénzügyi, hanem sokszor szervezési problémák. A mesterséges intelligencia pedig fontos szerepet kaphat abban, hogy a magyar egészségügy hatékonyabban működésében.

00:00 Intro

01:35 Reális cél 10-15 egészséges évvel meghosszabbítani az emberek életét?

05:05 Aktív-karkötő mint betegségprevenciós eszköz

10:35 A mozgás és alvás vannak a lista elején?

12:39 Az életmódra fókuszáló prevenciós program

19:28 Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik

22:46 A GLP-1 készítmények használata nem fenntartható

24:41 Miért van az, hogy, amíg nincs baj, nem foglalkozunk az egészségünkkel?

29:33 Az egészségügy megreformálása nemcsak pénzkérdés

33:16 A longevity egyre jobban terjed a köztudatban

36:57 Az egészség nem luxus

39:27 Az életmódváltást elindítani vagy fenntartani nehezebb?

42:18 Az életmódváltás nem folyamatos lemondást jelent

45:13 Mennyi idő alatt kattan át az agy?

47:14 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Az evés- és testképzavarok kezelése gyakran diétákkal, kudarcos próbálkozásokkal tarkított folyamat, pedig a pszichológia sokszor az első valódi segítséget jelentheti. Az elhízás és a testkép-problémák hátterében gyakran gyermekkori lelki traumák vagy családi minták húzódnak. „Egyél még egy kicsit!”, „Ne sértsd meg, ha nem szedsz belőle!” – ezek a mondatok sokaknak ismerősen csengenek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne tanuljunk meg figyelni testünk jelzéseire.

Dr. Lukács Liza evészavarokkal és testsúlyproblémákkal foglalkozó szakpszichológus abban segít, hogy megértsük: a falási rohamok, a hirtelen elfogyasztott hatalmas adagok mindig üzenetet hordoznak a szervezetünktől. A problémák megoldásához nem elegendő önsegítő könyveket olvasni vagy elméleti ismereteket szerezni – szükség van szakember támogatására is, aki segít feltárni a komplex lelki okokat.

Az epizódban Barbara és Liza arról beszélgetnek, mi vezet az evészavarokhoz és a testképzavarokhoz, miért nem működnek a divatdiéták, valamint arról, hogyan segíthet a pszichológus abban, hogy megértsük saját magunkhoz és az étkezéshez fűződő kapcsolatunkat. Hiszen sokszor épp ez az, ami miatt nem tudjuk elfogadni vagy megszeretni önmagunkat és a testünket.

00:00 Intro

01:33 A 90-es évek óta nőtt meg az evéssel és testtel kapcsolatos szorongások aránya

03:31 A mai világban az élvezetek és a fogyasztás mindennél fontosabb

04:29 A fogyasztó injekciók ideiglenes megoldást jelentenek, ha nem változik meg az ételhez való viszony

07:43 A krónikus testsúly mögötti lelki folyamatok

13:32 Meg kell tanulni érezni a jóllakottság-érzést

14:01 Trauma húzódik az evészavarok hátterében?

16:47 Már kamaszkorban jelentkeznek az első testkép, evészavari tünetek

18:45 Fontos, hogy minél előbb meglegyen a diagnózis

20:36 A pszichológiai segítségnyújtásnak az első lépések között kellene szerepelnie

24:14 Az evésen keresztüli kommunikáció - Mit mond az evésnapló a terapeutának?

29:17 A nők hormonális változásai

34:52 A social média káros hatásai

37:27 Minimális túlsúllyal is sokan gondolják, hogy el vannak hízva

41:39 Évekig velünk tudnak maradni a téves képek magunkról

44:27 Nem elég megérteni az evészavart

49:57 Az evési mintákat meg lehet szakítani tudatosan?

52:26 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

A mesterséges intelligencia mára a mindennapjaink része, lassan a gondolkodásunkba is beépül, és egyre több feladatot bízunk rá. Az MI a robotikában is kulcsszerephez jut: ide tartoznak a szolgálatot teljesítő gépek, a humanoid rendszerek és az önvezető járművek is. A mai robotok már messze nem pusztán „gyári karok”, hanem tanulni képes, sokoldalú eszközök, amelyek egyre inkább belesimulnak hétköznapi életünkbe.

Forrai Benedek robotikai mérnök és kutató, a Mimic Robotics csapatában dolgozik, ahol olyan robotikai megoldásokat fejlesztenek, amelyek képesek emberi mozgásokat utánozni. Gyorsan alkalmazkodó robotkezeket hoznak létre, amelyek finom, precíz mozdulatokra is alkalmasak. A gépeket emberi videófelvételek és bemutatók alapján tanítják be, így képesek új, korábban nem látott feladatokat is végrehajtani mindössze minimális utánhangolással.

Az epizódban Barbara és Benedek a robotika jövőjéről beszélgetnek: miért jelentős a pontosabb, életszerűbb mozdulatok elsajátítása, hogyan működik a betanítás folyamata, és mindez milyen hatással lesz a jövőnkre.

00:00 Intro

01:17 Mikor váltják fel a robotok az embereket?

02:54 A 4. ipari forradalmat éljük éppen

04:21 A robotkutya stabilabb, mint a humanoid robot

05:56 A négylábú robotok betanítása algoritmussal működik

07:10 Mikor van szükség humanoid robotokra?

09:22 Hol van szükség a mobil robotokra?

13:29 Vannak nagy vizionáriusok a robotikában?

15:05 A robotikában a „könnyű” dolgokkal kell kezdeni

18:04 Hogyan tanulnak a robotok az emberektől az MI segítségével?

20:14 A robotok is tudnak „ficeregni”

21:01 A robotok instruálása több módon történhet

21:56 Jön a gépek öntudatra ébredése?

25:45 Az internetet és az okostelefonokat rázúdították ez emberekre

29:25 Jövőkép: Robotok a hétköznapjainkban

36:46 A repülő autók fantáziája

38:34 Robotok az otthonainkban

41:21 Kell-e az embert teljesen mértékben másolni a robotikában?

45:01Létezik valamilyen iparági szabályozás?

47:52 Svájc a robotika központja Európában

51:13 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

A rostdús ételek számtalan pozitív hatással bírnak: támogatják a bélmikrobiom egyensúlyát, ami kihat a hangulatodra, a vércukorszintedre és az energiaszintedre is. Mégis, a rostokról jóval kevesebbet hallunk, mint amennyire valójában nélkülözhetetlenek, pedig sokoldalú segítséget nyújtanak egészségünk megőrzésében.

Soltész Erzsébet dietetikus is felismerte, hogy ez a téma méltatlanul háttérbe szorul. Ezért kutatásaiban és munkájában a rostok jótékony hatásainak bemutatására, valamint széles körű népszerűsítésére fókuszál. Társszerzője A rost jó! című könyvnek, amelyben a hasznos receptek mellett mindenki elmélyedhet a rostok szerepében és fontosságában.

Az epizódban Erzsébet és Barbara körbejárják a rostkérdést: mit is nevezünk rostnak, mely ételekben található, és mennyit érdemes belőle fogyasztani? Szó lesz a tévhitekről is, és kiderül, miért fontos odafigyelni arra, hogy minden nap megfelelő mennyiségű, rostban gazdag étel kerüljön a tányérunkra.

00:00 A rostok témája el volt hanyagolva a szakirodalomban

01:30 Mi a rost?

02:24 Az ultrafeldolgozott ételekben kevés a rost

04:39 Mire jó a rost?

05:56 Honnan tudjuk, hogy az adott élelmiszerben mennyi a rost?

07:57 Egy jó rostosban gazdag napi ételei

10:27 A természetes és a hozzáadott rostok

12:13 Lehet a rostot túlfogyasztani?

13:42 A székrekedés csak egyik oka a rosthiány

14:25 A mikrobiom „gondozása”

16:00 Az vízben oldható és oldhatatlan rostok

18:49 A rost jó! könyv

20:29 A rost betegségekre és kialakulására gyakorolt hatása

22:06 A mikrobiom és a pszichés állapot összefügg

23:22 Egyre gyakoribb a puffadás, a reflux és a hisztamin rezisztencia

24:33 3 tipp a rosttudatos élet elkezdéséhez

28:20 Hozzá lehet szoktatni a szervezetünket bizonyos élelmiszerekhez

29:19 A rostkészítmények

30:38 4-8 hét után érezhető a rostban gazdag étkezés hatása

32:11 Tévhitek a rostokkal kapcsolatban

33:49 Példát kell mutatni a gyerekeknek

35:32 Mi az a prebiotikum?

36:51 Az édesítőszerek hatásai

39:47 Van olyan, hogy minden mentes sütemény?

41:38 Fogyasszunk minél változatosabb, természetes élelmiszereket!

43:51 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Manapság egyre többet járnak terápiára, kérnek segítséget elakadásaik megértésére és sémáik újraírására. A változás nem egyik napról a másikra történik, hanem apró és nagyobb felismerésekből, idővel épül fel. Legtöbbször nem könnyű ez a belső munka, állhatatosságot és kudarctűrést igényel, de reális út a minőségibb, egészségesebb, szerethetőbb élethez.

Herner Dorka pszichológus, coach szerint a terápiás munka egyik kulcsa, hogy valódi együttműködés jöjjön létre a kliens és a szakember között. A Gyerekes gondolatok, a Lélekmódváltás és a Kudarcos terápiák című könyvek szerzője hangsúlyozza: az én-határok meghúzása létkérdés, legyen szó párkapcsolatról, szülői szerepről vagy a munkáról.

Az epizódban Barbara és Dorka beszélget a kiégésről, az elmagányosodásról, a lélek edzésének fontosságáról és az énerő kialakításáról. Mert bár mindez fáradságos és nehéz munka, a mentális jóllét sem alakul ki egyik napról a másikra, ahogy a kockás hashoz is kitartó edzés és következetesség kell, úgy a lélek edzettsége is időt és türelmet kíván.

02:15 A lelki életmódváltásra is időt és energiát kell szánni

03:41 A saját sémáinkból nehéz kikeveredni

07:31 Nem minden terápia jár sikerrel

09:08 Minden belső kudarc növelheti az énerőt

11:44 Fontos, hogy olyan legyen a terapeuta, akivel megvan a kémia

13:36 Az önmarcangoló karakterek

16:51 A kis közösségek eltűnésével egyre több a magányos ember

20:48 A nőiség komplexitása

23:23 Sehol nem tanulunk a határok meghúzásának fontosságáról

28:00 A kiégés az ambícióval kezdődik

29:30 Az érzelmek tudatosítása

35:52 Hogyan tudjuk elfogadni saját gyengeségeinket és hibáinkat?

40:00 A maximalizmus mélyén szorongás van

41:26 Anyaként a saját igényeket is szem előtt kell tartani

43:40 A kiégés krízis veszélyes

45:08 Régen nem volt kapuzárási pánik

48:13 Három fontos gondolat

49:02 Vendég kérdése

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices