Ha a távolabbi jövőben lesznek még borszerető generációk, akik néha visszatekintenek mai jelenünkbe, bizonyosan úgy fognak Bacsó Andrásra emlékezni, mint a rendszerváltás utáni Tokaj egyik ősatyjára, akinek igen sokat köszönhet a borvidék, s akinek oroszlánrésze volt abban, hogy Tokaj neve újra fényesen csengjen a világban.

Bacsó András innen származik, a borvidék szülötte, tanulmányai után a korabeli Borkombináthoz került, ahol a létrán a vezérségig vitte. Ő személyesen hajthatta végre a gigantikus állami vállalat nagyrészének privatizálását, válogatott, jó kezekbe adva a megfelelő területeket. Végül maga is átigazolt az akkor alakuló, spanyol tulajdonba került Tokaj Oremus-hoz, ahol a tulajdonosok tőkéjével, de saját elképzelése szerint építette fel azt a csodapincészetet, ami ma Hegyalja egyik legmeghatározóbb birtoka. 27 év után 2021-ben nyugdíjba vonult, de otthagyta maga helyett András fiát főborásznak. Álvarez úr, a tulajdonos így köszönte meg Bacsó Andrásnak a munkáját: „Köszönöm neki, hogy a birtokot ilyen magas szintre emelte, és visszaadta az itt születő boroknak azt a rangot és ismertséget, amely hajdan a tokaji borokat övezte.”

A magyar borásztársadalom elitje 2016-ban a Borászok Borásza díjjal jutalmazta, ami a legmagasabb hazai szakmai elismerés, visszavonulásakor pedig a spanyol király az Izabella rend keresztjét adományozta neki.

Persze a nyugdíj nála nem azt jelenti, hogy otthon a kiskertben kapálgat, hanem két társsal új pincét hozott létre – megint saját ízlése szerint –, és szőlészkedik, borászkodik, immáron a Máriássy birtok színeiben.

Ifj. Bacsó András pedig az Oremusnál szó szerint átvette a stafétát atyjától a borászatban.

Tartsanak velünk, szabadítsuk ki a szellemet a palackból.

Műsorvezető: Dr. Csizmadia András

Szerkesztő: Királyhegyi Zsuzsanna