Friderikusz Podcast

Jó ideje háttérbe szorulni látszik a gondolkodás a világban, sokak szerint ez fogja Európa vesztét is okozni. A vak is látja, hogyan butítja az embert az indulat, amióta a demagógia nagyfogyasztója lett. Mitől vagyunk megbízható vevők a primitív politikai sugallatokra, mely szerint a világ fekete és fehér, és aki másképp gondolja, az sötét, elpusztítandó gazember, mivel csak egy igazság van: a miénk.

2007. május 1.-éről 2.-ára virradó éjszaka a Fiumei úti Sírkertben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első titkára és felesége sírját feltörték. A márvány fedőlapot elmozdították, leástak legalább két méter mélyre, levették a koporsóról a Kádárné Tamáska Mária hamvait tartalmazó, aranyból készült urnát. Nagy lyukat vágtak a fakoporsót rejtő fémkoporsóba, a fakoporsót feltörték, abból a 18 évvel azelőtt elhunyt Kádár János csontjait deréktől fölfelé, koponyástul kivették. A kiásott földet ott hagyták. Szakértők szerint legalább három ember kellett ehhez az akcióhoz, köztük olyan, aki már végzett exhumálást. A tetteseknek tudniuk kellett, mit találnak a sírban. Ugyanezen az éjszakán a Kádár-sírhoz közel eső Munkásmozgalmi Panteon falára felírták a Kárpátia nevű nemzetirock-együttes Neveket akarok hallani című számának refrénjét: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat.”

A kilencvenes években a szórakoztató tévéműsorok sorában speciálisnak számított a Friderikusz Talk Show, amelyben alkalmanként hol csak egy, hol meg több témát veséztek ki az érintettek, Friderikusz Sándor vezetésével. Bulvár és komolyabb témák váltották egymást, olyan kérdésekről, amelyek akkoriban sokakat érdekeltek. Ezért is volt olyan népszerű a tévénézők körében ez a műsortípus is, hogy egy-egy adását 5-5 és fél millióan követték.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke idén is megtartotta évértékelő beszédét, immáron a 25. alkalommal. Egy beszédben mindig árulkodó, amiről és akiről nincsen szó. Éppen ezért tartottuk érdekesnek, hogy közzétegyük Orbán Viktor 14 évvel ezelőtti évértékelőjét, pontosabban annak elemzését, amelyre 2007-ben Bauer Tamás közgazdászt és Gábor György filozófust kértük meg. Amennyiben hasonlóságokat és különbségeket egyaránt felfedeznek a két beszéd között, az nem lehet a véletlen műve.

Az elmúlt napokban lemondott Novák Katalin, köztársasági elnök és Varga Judit, volt igazságügyi miniszter, aki a tervek szerint a Fidesz listavezetője lett volna a június 9.-i európai parlamenti választásokon. Novák Katalin azért kényszerült lemondani, mert kegyelmet adott egy pedofil bűnöző segítőjének, Varga Judit pedig azért, mert igazságügyi miniszterként ellenjegyezte ezt a kegyelmi kérvényt. A kettős lemondás, valamint Varga Judit volt férjének a rendszer leleplezéséről szóló megszólalásai nyomán igazi közéleti botrány kerekedett, amely ezekben a napokban is tart, sok esetben túlmutatva már az ügy konkrétumain.

Kulka János Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki gyerekszínészként kezdte pályafutását a Szegedi Nemzeti Színházban. És bár eredetileg bölcsész akart lenne, az egyik osztálytársa biztatására a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahová rögtön fel is vették. Előbb Pécsen, majd Kaposváron volt színész, ezt követően került Budapestre. Szakmailag is nagyra tartott színpadi alakításai ellenére az első magyar televíziós szappanopera, a Szomszédok Mágenheim Ádámja révén lett országosan ismert. A népszerű tévésorozatban az első adástól kezdve 12 éven át szerepelt.

Medveczky Ilona táncművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki az 1960-as évek végén már igazi sztárnak számított a főváros nyüzsgő éjszakai életében. A férfiak szó szerint a lába előtt hevertek, miközben ő a Maxim Varieté, a Béke-kupola, az Éden bár, a Casanova bár, a Lido Casino és a Moulin Rouge színpadán kápráztatta el az éjszakák közönségét. Csak kevesen tudták róla, hogy nemesi származása ellenére nagy szegénységből, a kőbányai MÁV-telepről jutott a csúcsig, az országos ismertségig. Már táncművész-diplomával került a Pécsi Baletthez, de innen pár év után odébb ált és csatlakozott a könnyűzene világához. Aztán következtek életében a filmek, filmszerepek is: Egy magyar nábob, A veréb is madár, az Oroszlán ugrani készül - megannyi sikeres közönségfilm.

Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok magyar labdarúgó, hátvéd volt, aki edzőként háromszor nyert bajnokságot a Ferencvárossal. 1981-ben az év edzőjének választották, az 1995–1996-os idényben a BL csoportkörig jutott a zöld-fehérekkel.

Sólyom László jogtudós, egyetemi tanár, aki 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság elnöke volt, majd pedig 2005. és 2010.között a Magyar Köztársaság elnöke. Munkásságának köszönhető, hogy a magyar rendszerváltás utáni jogrend megerősödött. Az államfői posztról való távozása után tartózkodott a közélettől, nagyon ritkán szólalt meg politikai vagy közéleti kérdésekben, amit sokan nehezményeztek.

A kilencvenes években a szórakoztató Friderikusz Show ellensúlyozására találták ki a havonta egyszer jelentkező Friderikusz Talk Show-t, amelyben alkalmanként hol csak egy, hol meg több témát veséztek ki az érintettek, Friderikusz Sándor vezetésével. Bulvár és komolyabb témák váltották egymást, olyan kérdésekről, amelyek akkoriban sokakat foglalkoztattak. Ezért is volt olyan népszerű a tévénézők körében ez a műsortípus is, hogy egy-egy adását 5-5 és fél millióan követték.