Friderikusz Podcast

Amikor Jancsó Miklós filmrendező megnézte ezt a Dobnik Jánosról Dobnik Jánossal készült filmet, így jellemezte a "főhőst": „Gyilkos katona, bankrabló, börtönlakó, költő”. Telitalálatos volt a filmrendező leírása, ugyanis Maffia (ez volt Dobnik beceneve) a nyolcvanas években másfél évet töltött a francia idegenlégióban, ahol parancsra emberéleteket oltott ki, majd miután a légióból megszökött, négy társával kirabolt egy bankot Brüsszelben. Két rablótársával harmadik társa, azaz barátja végzett az osztozkodás során felmerült vitában, barátját pedig néhány hónap múlva egy kocsmai konfliktus nyomán Antwerpenben rendőrök lőtték le. A brüsszeli bankrablás után Dobnikot ugyan elkapták, ült is pár évet, de pár évvel később már a Magda Marinko-ügyben - lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés miatt - jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Sok időt azonban ezúttal sem kellett rács mögött töltenie, ugyanis szinte napra pontosan annyi szabadságvesztést kapott, mint amennyit előzetesben már kitöltött.

Hogyan támogathatja a munkánkat?

1963. augusztus 8-án követték el a nagy angliai vonatrablást. A tettesek 2 és félmillió fonttal távoztak a helyszínről, ami akkoriban tetemes vagyonnak számított. Az öt vonatrabló közül a legnagyobb hírnévre Ronald Biggs tett szert, ugyanis a mozdonyvezetőnek okozott sérülés miatt ő kapta a legsúlyosabb, 30 évnyi büntetést. Biggs-nek azonban 15 hónap raboskodása után sikerült megszöknie a börtönből, Párizsban új arcot szabatott magának, s előbb Ausztráliába, majd Brazíliába menekült, mivel a dél-amerikai országnak nem volt kiadatási egyezménye Nagy-Britanniával.

Hogyan támogathatja a munkánkat?

Nem kevés szervező munka előzte meg a világraszóló eseményt, azt, hogy 1997 szeptemberében egyszerre érkezett Budapestre, a Friderikusz Show meghívására a francia és az európai film két óriása, Alain Delon és Jean Paul Belmondo. A jelenlétüknek az adott külön nyomatékot, hogy azt megelőzően 27 éve nem álltak együtt egy színpadon. Éppen ezért a francia és az európai sajtó nagyon nagy számban képviseltette magát a show felvételén: 72 tévé- és rádiócsatorna, valamint újság fotósai, riporterei szorultak be a Magyar Televízió 8-as stúdiójába, ahol a beszélgetést rögzítették.

dr. Máté Gábor a Kanadában élő, magyar származású orvos, addiktológus, író és pszichoterapeuta, a függőségek és stresszbetegségek ismert kutatója. Szakmai véleménye szerint a rák, a szenvedélybetegségek, sőt majdnem minden krónikus betegség is visszavezethető a gyerekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására. Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeinktől és a lelkiállapotunktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is gyakran ezt támasztják alá.

Soros György magyar származású amerikai üzletember és filantróp, közgazdász, a reflexivitás közgazdasági elméletének kidolgozója, aki 1992-ben majdnem bedöntötte az angol jegybankot, de ugyancsak ő az, aki életében nem kevesebb, mint 32 milliárd dollárt, azaz 12 ezer milliárd forintot adományozott a nyílt, demokratikus társadalmak támogatására, és ő az a politikai harcos is, aki többek között olyanokkal vívott és vív folyamatos küzdelmet, mint Donald Trump és Orbán Viktor, továbbá a világ populista vezetői. Éppen ezért Magyarországon Sorost főellenségként ábrázolja a magyar hivatalos politika, amely megátalkodottan azt állítja róla, hogy az amerikai-magyar üzletember kifundált egy tervet a kereszténység Európában történő felszámolására, a muszlimok Afrikából történő hatalmas méretű bevándorlásának megszervezésével. Bárhogy legyen is, a támadások kereszttüzében Soros az emberi tudatlanság és félelem szimbólumává vált.

Kövessenek, kövessetek itt is:

26 éve, 1996-ban készült ez a közel 50 perces beszélgetés Orbán Viktorral, aki akkor már két éve túl volt egy jelentős, az 1994-es választási vereségen és még egyszer sem volt a hatalomban.

Hogyan támogathatja a munkánkat?

Kövessenek, kövessetek itt is:

Mathias Rust, egy 19 éves hamburgi srác 1987. május 28-án nevetség tárgyává tette az akkori világ egyik szuperhatalmát, amikor sportrepülőjével leszállt a moszkvai Vörös téren. Maga az eset a szovjeteket jelentősen sokkolta, hiszen légvédelmük egy hétköznapi sportgépet 900 kilométeren át hagyott szovjet területek felett mélyrepülésben zavartalanul repülni.

Kövessenek, kövessetek itt is:

Haumann Péter a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Prima Primissima- és Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 15 éve, 2007-ben készítette vele ezt az interjút Friderikusz Sándor, akkor, amikor már a visszavonulását fontolgatta, amikor már jó ideje elszenvedte a mellőzöttséget, miközben pályája első 20-30 évében szinte mindenhol őt lehetett látni és hallani. A beszélgetésben elpanaszolta, hogy egyes rendezők és kritikusok talán már ósdi színésznek tartják, de elsősorban nem is ez bántotta, hanem az, hogy nagyon átalakult a színházi élet, megszűnt a közös gondolkodás, ami azelőtt nagyon is jellemzője volt a színjátszásnak.

Hogyan támogathatja a munkánkat?

Kövessenek, kövessetek itt is:

Geszti Péter sokféle tehetséggel rendelkező alkotóember, aki az utóbbi időben mintha kissé elcsendesedett volna. A tavaszi hónapokat családjával együtt Magyarországtól távol töltötte, ami akár próba-emigrációnak is tűnhet. Hazatérésük után Geszti terjedelmes beszélgetésre vállalkozott, amelyből egy meglehetősen bölcs ember képe rajzolódik ki. A podcast-ban szó lesz arról, hogy el tudna-e képzelni egy új életet valahol nagyon másutt, mennyire passzol egy 60 év felé közelítő emberhez a könnyűzene és a showbusiness, hogy viseli a kritikákat és kitől hajlandó elfogadni azt (ha egyáltalán), mi módon szabadította meg depressziójától az egyik kislánya, mit adott hozzá és mit vett el tőle a házasság intézménye, ő maga milyen családmintát hozott és ezt hogyan sikerült tökéletesen átformálnia feleségének, valamint hogy mit csinál egy magára adó értelmiségi a Magyarországon kimerevedett viszonyok között.

Medgyessy Péter 2002. május 27. és 2004. szeptember 29. között volt Magyarország miniszterelnöke. Bár nem volt az MSZP tagja, a párt őt jelölte miniszterelnökének. Mivel 2002-ben az MSZP a választást a „Jóléti rendszerváltás programjával” nyerte meg, Medgyessy kormánya átlagosan 50%-kal emelte a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjasoknak pedig egyszeri 19.000 forintos pótlékot adott, méltányosságból emelték a legalacsonyabb nyugdíjakat és az egyetemi ösztöndíjakat is. Ezen intézkedések akkori árakon összesen 190 milliárd forintba kerültek. A közgazdászok utólag ennek az osztogató politikának a számlájára írták a gazdasági mutatók romlását és az euróövezethez csatlakozás elhalasztását.

Kövessenek, kövessetek itt is:

#FriderikuszPodcast #FriderikuszArchiv