2015 és 2019 között a magyar gazdaság négy százalék felett növekedett, ami duplája az euróövezet növekedésének ugyenebben az időszakban, és gyorsabb mint a visegrádi négyek átlaga. Ezt a növekedést nagyobb részben a termelékenység javulása okozta. Ha a versenyképességi és termelékenységi fókusz meg tud maradni a következő tíz évben, akkor az egy főre eső GDP-ben Magyarország 10 éven belül elérhetné az eurózóna jelenlegi szintjét – mondta Havas András, a McKinsey partnere az e heti G7 podcastban a McKinsey új tanulmányának legfontosabb következtéseiről.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A tanulmány szerint 20-25 helyi központú, tőzsdén jegyzet nagyvállalatra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország elérje a kimagasló felzárkózást mutató országok növekedési szintjét. A helyi nagyvállalatok kialakulása azért is nagyon fontos, mert a gazdaság termelékenységének növelése szempontjából elengedhetetlen a külföldi tőkebefektetés, de önmagában nem biztosítja a befektetések megfelelő szintjét. Ezért van szükség befektetésekre hazai forrásból is.

A tanulmány szerint a legnagyobb növekedési potenciál három iparágban van Magyarországon: 50 százalékban a feldolgozóipartól, az építőipartól és a kiskereskedelemtől függ majd a felzárkózás.

Ezek az iparágak jelentős súllyal bírnak a magyar nemzeti összterméken belül, és ezek mind olyan szektorok, ahol jelentős mozgástér lenne a termelékenység növekedésére a legtermelékenyebb V4-es országhoz, Csehországhoz, és persze Ausztriához vagy Németországhoz képest is. A termélekenységben lévő különbség ledolgozása lehet a 2020 utáni növekedés húzóereje. A tanulmány minden iparág esetén konkrét javaslatokat is tesz a fejlesztések irányára, amiből Havas több példát is megemlített a három iparágra fókuszálva.

Kövesd a G7 podcastot Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Magyarország felzárkózásához 20-25 tőzsdén jegyzett magyar nagyvállalatra lenne szükség first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A koronavírus járvány kétségtelen legnagyobb nyertese a technológiai szektor. Legalábbis azok az ismert tech-cégek, amelyeknek  részvényeivel tőzsdén kereskednek. Nem olyan egyértelmű azonban a helyzet, ha összességében a technológiai cégek, különösen a startupok helyzetét vizsgáljuk.

Az jól látható, hogy az amerikai tőzsdék sztárjai a big-tech cégek voltak: az Amazon, Alphabet (Google), Facebook vagy éppen az Apple papírok árazása meredeken felfelé indult. Ez nem is csoda, hiszen a kisbefektetők úgy látták, hogy a koronavírus járvány elhozta a digitalizáció aranykorát, így nem lehet rossz befektetés ezeknek a papírjait megvásárolni. 

Míg a legnagyobb cégek árazásánál egyre többször felmerül, hogy nem éppen egy újabb tech-buborékot fújnak a befektetők, térségünkben messze nincsen ilyen veszély. Sőt, sokkal inkább alulértékeltek a régiós technológiai cégek.

Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapító-ügyvezetője

Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban igazán jó lehetőség van startup cégek építésében – véli Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapító-ügyvezetője. Régiónkban sosem alakult ki a tech-cégek körüli buborékfújás, sokkal inkább a valós üzleti teljesítmény számít, nálunk nem igazán adna senki milliárd dollárokat olyan cégekért, amelyek nemhogy profitot, de sokszor még bevételt sem termelnek. Ez a konzervatív hozzáállás egyrészt nehezíti a világra szóló sikercégek létrejöttét, viszont sokkal kisebb a bukás esélye.

A hazai tech-cégek fejlődése szempontjából a koronavírus járvány új lehetőségeket is nyitott. Mivel a fogyasztókat közvetlen megcélzó startupok építése jóval költségesebb, és a nemzetközi brandépítés, marketing és reklám koordináció igen nehézkes egy kisebb piacú országból kiindulva, eddig is inkább az üzleti megoldások fejlesztésében voltak jobbak a hazai cégek. 

Hiába tűnik egységesnek az európai piac, a fogyasztóknak szóló termékeknél nagyon jelentősek az elvárásokban és nem ritkán a szabályozásban az eltérések. Az üzleti felhasználóknál már jóval kisebbek a különbségek, de azért itt is fontos a helyi szociális háló – a kapcsolatoknak nagy szerepe van az értékesítésben.

A koronavírus járvány kényszerűségből egyszerűsítette és rövidítette az üzleti megrendeléseket.

Ez pedig a régiós, így a magyar startupoknak is jó lehetőség: a cégek digitalizációs kényszere miatt sokkal nyitottabbá váltak más országokból is igénybe venni digitális megoldásokat – foglalta össze tapasztaltaikat Oszkó Péter.

Bár a laikus befektetőknek úgy tűnhet, hogy a karantén a Zoom és a Netflix aranykorát hozta el, az ilyen lakossági szolgáltatások iránt inkább csökkenni fog majd a kereslet, ha ez emberek személyesen is találkozhatnak majd hamarosan, ismét mehetnek moziba és szórakozni. Az üzleti világban nem volt ilyen látványos hatása a koronavírus járványnak, de sokkal mélyrehatóbbak és hosszabb távúak lesznek a változások.

És hogy miért jó hír ez a magyar tech startupoknak és befektetőknek? Nálunk olcsóbbak a bérek, és sosem alakult ki a túl bő források miatt pénzégetési kultúra. Nálunk 2-3 millió euróból lehet egy olyan céget létrehozni, ami 5 millió euró árbevételt ér el. Ugyanilyen eredményt nyugaton inkább 15 millió euróból szokták felépíteni. Régiónkban ez igen szép hozamot jelent a befektetőknek és az alapítóknak is, míg nyugaton egy ilyen cég veszteséget jelent.

Kihívás azonban, hogy honnan szerezzenek a kezdő, gyorsan fejlődő vállalkozások forrást? Hazai szemmel nézve úgy is tűnhet, hogy óriási forrásbőség jött el az uniós és állami pénzeknek köszönhetően. Ez azonban nemzetközi összehasonlításban már nem így tűnik. 2018-ban az egész régiónkba, a Baltikumtól a Balkánig rekord összegű, 1,8 milliárd eurós forrásbevonást tudott végrehajtani a kockázati-tőke iparág.  Mindez alig 2 százalékát tette ki az európai 97,3 milliárd dolláros befektetési összegnek.

Az állami és EU-s források aránya Magyarországon a teljes kockázati-tőke forrásoknak 80-90 százalékát tehetik ki, ami regionális szinten is magas. Ezeknek fontos szerepe van a technológiai szektor felépítésében, de nem tudják teljes mértékben kiváltani a piaci szereplőket. Az uniós források például a nemzetközi terjeszkedés finanszírozását nem igazán teszik lehetővé. 

Minél több sikeres hazai startupot építenek és adnak fel, annál több befektető, forrás és szakmai tapasztalat lesz a szektorban – erre pedig már itthon is akad szép számmal példa. Kevés azonban az olyan kockázati-tőkealap, amely piaci alapú befektetőtől tudott forrásokat bevonni. A startupok számára az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában adottság még a tőzsdei forrásbevonás, és ezt már a régiónkban is egyre több országban fedezik fel. Itthon azonban még nem igazán van erre példa.

Az OXO Technologies Holding ezért egy olyan megoldást keresett, amivel a startupok új forráshoz tudnak jutni, a befektetői kockázatokat viszont alacsonyan tudják tartani. Több olyan céget szeretnének egy portfólióba rendezve a Budapesti Értéktőzsdére bevezetni, amelyek jó eredményeket tudnak felmutatni. Ezzel a hazai intézményi- és kisbefektetők számára is megnyílhat a lehetőség a tech-befektetésekre. 

A cél pedig az lenne, hogy a példát követve a nyilvános piacokon is értékelhető üzleti eredményeket felmutató technológiai cégek önállóan is meg tudjanak majd a hazai tőzsdén jelenni, ehhez szeretnék az utat kitaposni – foglalta össze terveiket Oszkó Péter.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Zrt. támogatta.

The post Az üzleti digitalizáció nagy lehetőség a magyar technológiai startupoknak first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

2020 csupán egy rosszul összevágott előzetese volt a közeljövőnknek. Egy olyan trailer, ami után rosszul alszik az ember, de nem pontosan tudja, mire is számítson. A tehetetlenséggel vegyes depresszió és beletörődés azonban nem megoldás. Itt van újra az Ezután, Litkai Gergely podcastsorozata a G7-en.

A pandémia komolyan befolyásolta a hazai vállalatok életét. A digitalizáció hiányosságai, a szervezeti és menedzsment kihívások fokozottan nehezítették helyzetüket, ám jó döntésekkel és megfelelő pénzügyi alappal új lehetőségeket is nyitott ez az időszak. A tudatos jövőépítés lehetőségeit egy fiktív cég, a Laciplast Kft. esettanulmányában vettük végig, amelyik a fröccsöntés hazai Teslájaként próbál utat találni az összeomló ellátási láncok és piacok, valamint az üzletfolytonossági kihívások hálójában.

A KPMG két partnere, Taksz Ildikó és Kórász Tamás is úgy véli, hogy ez az időszak akár a piaci pozíciók erősítésére, akár a belső szervezeti és informatikai folyamatok átalakítására is remek lehetőség. A leállás, bevétel-visszaesés kikényszerítette a cég jövőjének újra gondolását, a működés átalakítását.

A személyes találkozások csökkenésével kiemelkedően fontos lett a digitális jelenlét. A tervezési időszakok — akár egy évnél is — rövidebbé válásával pedig egyre döntőbb az azonnal rendelkezésre álló és helytálló, belső információ.

Az ún. connected enterprise koncepció lényege, amikor az ügyfél kerül a vállalati gondolkodás középpontjába, ami a fenti átalakításoknak kulcsfontosságú szervezőereje lehet.

Emellett az innováció, az „early adopter” hozzáállás lehet az, ami lehetővé teszi, hogy a válságból győztesként kerüljünk ki. Az üzletfolytonosság és a változásállóság tekintetében a kulcsfolyamatok, a rendszerek és munkavállalók azonosítása az első, az automatizációval pedig a rendszerhatékonyság növelése. 

A vezetői szerepek radikális átalakulása megy végbe napjainkban. Fontos ebben a helyzetben a munkavállalók felhatalmazása, az önálló döntéshozatal támogatása.

Amennyiben vállalatunk jó formában van, akár befektetési célpont is lehet, hiszen mind a hazai, mind a globális tőke is keresi most a lehetőségeket. A Laciplast Kft. a nehéz körülmények között akár 2021 üstököse is lehet, ha a fentieket véghez tudja vinni.

The post Radikálisan átalakulnak a vezetői szerepek first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A kortárs a globális műkereskedelmi piac 15%-át adja, ami 15 év alatt 2000 százaléknál is nagyobb növekedést jelent. Ez a hatalmas boom a 2000-es évek közepéig igencsak hanyagolt kelet-közép-európai térséget is elérte. A magyar képzőművészek nemzetközi sikereit megalapozó munka azonban jóval korábban, a rendszerváltás után kezdődött és a ’90-es évek végén gyorsult fel igazán.

Ezt a politikai változások mellett társadalmi és gazdasági folyamatok is segítették: így történhetett, hogy még a XX. század második felében is jellemzően hímsoviniszta képzőművészeti kánon (amiben a nyugat-európai és észak-amerikai fehér férfiak domináltak) alapvetően alakult át. A művészeti világ kulcsszereplői (kurátorok, magazinok, múzeumok) nyitottá váltak más földrajzi térségek alkotóira és a női művészekre is.

A folyamat fontos állomása volt, hogy a 2000-es évek közepén meghatározó európai kortárs múzeumok, elsőként a londoni Tate, pár évre rá pedig a francia (állami) Pompidou is kelet-európai akvizíciós bizottságot alapított. Ezzel a nemzetközi térben mozgó legfontosabb kurátorok figyelme már a régiónkra is kiterjedt: az utóbbi 15 évben ez hozta el a nagy lehetőséget a legjelentősebb életművet felépítő magyar művészeknek, köztük talán a két legismertebbnek, Maurer Dórának és Nádler Istvánnak.

Ebben a 20-25 éve tartó művészeti építkezésben fontos szerep jutott egy műgyűjtő házaspárnak, Spengler Katalinnak és Somlói Zsoltnak, akiket a legfontosabb képzőművészeti toplista, a Műértő Power 50 évek óta a legbefolyásosabb magyar műgyűjtőkként tart számon.

“Nem akarunk ebből üzletet csinálni… Mi abban próbálunk építkezni, azt próbáljuk ehhez a területhez hozzáadni, amit a műgyűjtőknek kell. Az építőmunka akkor hoz eredményt, ha mindenki teszi a maga dolgát: a galerista, a múzeum, az aukciósház, a művész és a műgyűjtő összefogva, egymás útját nem keresztezve juthatnak csak előrébb.”

De hogy a műgyűjtés miért olyan, mint nagyszülőnek lenni? A G7 Beszélgetések a Holdonból kiderül.

The post A műgyűjtés olyan, mint nagyszülőnek lenni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az előrejelzések alapján úgy látszik, hogy a második negyedévre a fejlett piaci országok lakosságának hatvan százalékát be lehet oltani, ami a nyájimmunitást biztosítja. A feltörekvőknél a harmadik negyedév végére érhető el ez a szint, amit elősegít az, hogy a fejletteknél a második félévben már túlkapacitás keletkezik vakcinából. A feltörekvő országokban a lakosság részéről nagyobbnak látszik a hajlandóság az oltás beadatására, mint a fejlett országokban, ami viszont egy olyan kockázat, amit figyelembe kell venni – mondta Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója és portfóliómenedzsere a G7 podcast mai adásában.

Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója

A következő év második fele a gazdaságban már viszonylag normális időszak lehet. A befektetések keresésénél az olyan cégek között között érdemes szétnézni, amik a pandémia nyertesei, ezért hatalmas eredménynövekedés előtt álltak, de még nem szállt el az árfolyamuk. Vagy pedig olyanok között, amiknek most a mélyben van az árfolyamuk, de arra lehet számítani, hogy van elég forrásuk ahhoz, hogy 2022-től, az élet normalizálódását követően nyereségesen tudjanak működni.

Ez utóbbi kategóriába tartozik Boér szerint sok globális piacra termelő nyugat-európai iparvállalat, európai autógyártók, tőzsdei ingatlancégek, vagy olyan cégek, amik a járvány alatt online üzletágat tudnak kialakítani, és ezzel hoznak létre jelentős növekedési potenciált.

Az alacsony árfolyam azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a cég jó befektetési célpont. Ha valaminek leesett az árfolyama, és azt látjuk, hogy egy-két éven belül vissza tud menni a régi kerékvágásba az üzletmenet, az még nem garantálja azt, hogy azon pénzt is lehet keresni. Hiszen ha a két év alatt nagyon nagy veszteségeket szenved el a cég, és nem talál olyan szereplőt, aki hajlandó a működését megfinanszírozni, akkor kénytelen a részvényeseihez menni, és akár jelentős részvényhígítást is elszenvedni.

Így hiába normalizálódik az ügymenet két év múlva, ha annak a cégnek 10 százaléka helyett csak 5 százalékát fogom birtokolni, akkor gyakorlatilag csak a felére fog visszamenni az árfolyama, és így tartós veszteséget lehet elszenvedni. Ilyenek lehetnek majd a légitársaságok közül azok, amik nagy veszteségeket kényszerülnek elszenvedni, illetve az utazási irodáknál is lehet ilyen veszély

– mondta Boér.

A podcast megjelenését az OTP Alapkezelő támogatta.

The post Mennyire lesznek sikeresek a vakcinák? – a millió dolláros kérdés a részvénypiacokon first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A G7-Hold Beszélgetésekben most bemutatjuk Kolosi Tamást. Szociológus, üzletember. 1985-ben, nemzetközileg elismert társadalomtudósként létrehozta a Tárkit, majd 1994-től belevágott a könyvkiadásba, a Láng Holding (ma Líra Könyvkiadó) megalapításába.

A Líra Könykiadó legsikeresebb könyvkiadása Kertész Imre Sorstalansága volt, amit a Nobel-díjat követő években több mint 300 ezer példányban adtak el - ez egyedülálló siker a magyar könyvpiacon.

Azonban a mennyiség, azaz a példányszám, nem mindig esik egybe a minőséggel. Kolosi Tamás például azt is megvallotta Veiszer Alindának, hogy megpróbálta elolvasni a Harry Pottert, de nem sikerült neki, ugyanakkor a huszadik század legnagyobb irodalmi teljesítményének tartja J.K Rowling történetét. Hogy miért, ennek már társadalomtudományos háttere van. Az olvasás kutatásokból ugyanis kiderült, hogy a mai 45-50 évesek gyerekkorában éppen kimenet a divatból az olvasás, és ez az örökség érintette mai 20 és 30 közöttieket is, akiket a Roxfort Varázslóiskola hozott vissza az olvasás világába. Olyat tett, amire az államilag indított olvasásnépszerűsítő programok teljesen alkalmatlannak bizonyultak.

(A play gombra kattintva elindíthatja a podcastunkat, a cikk alján pedig a videót.)

Kolosi Tamás nem emiatt mondja, hogy az állam nélkül is kiválóan működőképes a könyvpiac, de a fenti példa is igazolja ezt az állítást. Az évi körülbelül 55 milliárdos piacon az összes állami pénz elenyésző, 1 milliárd forint körül mozog.

Ugyanakkor 2020 egyik nagy könyvpiaci híre volt, hogy a Matthias Corvinus Collegium bevásárolta magát a Libri Kiadócsoportba. Noha kisebbségi részesedést szerzett, ez a tavalyi fizetett osztalékok alapján akár 350- 400 millió forintos bevételt is jelenthet, igaz, 2020-ra kisebb osztalékot vár mindenki. Kolosi Tamás optimista, és úgy látja, ez nem az állami beavatkozás jele, pusztán üzleti tranzakció, ugyanakkor ő nem engedné be a cégeibe az államot.

A Magvető kiadó írói gárdája nem viselné el, hogy az állam befolyásolja a kiadójuk életet

– fogalmaz igen sarkosan, és még azt is hozzáteszi “nem szabad elfelejteni, hogy Spéder Zoltán a Bookline tulajdonosa is nagyon kormányközeli vállalkozó volt akkor, amikor a Bookline és a Libri összeálltak, tehát jóindulatú interpretációval az egyik kormányközeli tulajdonost most egy másik váltotta fel.”

Ugyanakkor nem a kormányzati beavatkozástól tart leginkább, hanem a könyvpiac tisztességtelen gyakorlatától, amely eleve belekalkulálja a könyvek árképzésébe a hamar bekövetkező leárazást- ezzel átejtve a vevőket is, de gyakorlatilag ártva a könyvpiac legtöbb szereplőjének. Kényszerből a Líra is követi ezt a gyakorlatot, de tisztességtelennek tartja ezt.

Kolosi Tamást szinte minden politikai oldal felkérte tanácsadónak, különböző időpontokban. Alapelve volt, hogy kizárólag a saját véleményére szerződik, fenntartja a kritika jogát. Ez persze nem tetszett mindenkinek.

Még rendszerváltás idején Németh Miklós tanácsadó testületében kapott szerepet, így jelen lehetett akkor, amikor a miniszterelnök bejelentette a szűk körnek, hogy megnyitja a határt a keletnémet turisták előtt. Kolosi Tamás szerint az akkori miniszterelnök rossz alakult kötött, mert nem merte feltenni azt a kérdést, amit ő megfogalmazott a testület ülésén, hogy “Mit kapunk érte cserébe?”. Kolosi szerint lehetett volna tárgyalni az adósságtörlesztés átütemezéséről vagy egyéb támogatásokról.

Később Orbán Viktor kérte fel tanácsadásra, együttműködésük 2006- ig tartott. Akkor a Fidesz kampány arra épült, hogy “rosszabbul élünk, mint négy éve”. Kolosi Tamás azonban a Tárki kutatásából is tudta, hogy ez nem igaz. 20-25 %-kal magasabb volt az életszínvonal akkoriban, mint négy évvel korábban, igaz, ennek a gazdasági alapja az eladósodás volt. Kritizálta tehát a szlogent, sosem hívták többet tanácsot adni.

Beszélne neki arról, hogy milyen nagy probléma, hogy a jelenlegi kormány az indulatokat nemhogy nem hűtötte az elmúlt 10 évben, de egyenesen beemelte az indulatok harcosságát a kormányzásba. Ugyanekkora problémának látja az elitcserére és az új klientúraépítésre való erőteljes törekvést. Szívesen elmondaná a miniszterelnöknek, ami a Tárki Társadalmi Riportjából is kiderül, hogy a magyarok szeretik az EU-t, kétharmaduk eurót is szeretne. Erre azonban jelenleg nincs lehetősége, így csak nekünk fogalmazza meg a tanácsait.

Diplomatikus ember, aki gyerekkorában megtanulta, hogyan fogalmazza meg a kritikáit. Az alábbi beszélgetésben arról is kérdezte Veiszer Alinda, kiadna-e Wass Albertet. A választ tanítani lehetne – de nem áruljuk el, hallgassák meg!

The post Kritizálta a szlogent, sosem hívták többé tanácsot adni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Nagyon sok pénz került a zöld forradalomba. Igaz, a költségek is estek az elmúlt 10 évben, így ma már simán jó üzlet is zöldnek lenni.

A G7 podcast vendége Ifj. Chikán Attila az Alteo Nyrt. vezérigazgatója. A tőzsdén is kereskedett Alteo energiatermeléssel, kereskedelemmel és energetikai szolgáltatásokkal foglalkozik, 2019-ben 25,6 milliárd forint árbevételt ért el.

A vezérigazgató szerint az elmúlt másfél évtizedben a napelem árak lementek a harmadára, míg az erőművek teljesítménye a háromszorosára ugrott. Ma már ott tartunk, hogy élettartam költségben ma már olcsóbb ez a technológia, mint akár a fosszilis energiahordózókkal való energiatermelés.

Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy vállalatvezető azt mondja, hogy neki nincs tennivalója a fenntarthatósággal – mondja Ifj. Chikán Attila, aki szerint az már más kérdés, hogy ebből mennyi az elhivatottság és mennyi az üzleti érdek, de lényeg a trend. Amihez az is kellett, hogy a cégek is rájöjjenek, hogy a világ a zöld fordulat felé indult el.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, iTunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

The post A zöld fordulat most történik first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Jelenleg nehéz megítélni, hogy a koronavírus-járvány és az annak nyomán kibontakozó gazdasági visszaesés kinek hogyan tépázza meg a vagyonát, de így is számíthatunk rá, hogy a 2021-es magyar gazdaglista első három helyezettje között új szereplőként meg fog jelenni Rahimkulov Ruszlan és Timur – mondta Jandó Zoltán, a G7 újságírója az e heti G7 podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Ruszlan és Timur édesapja, Megdet Rahimkulov a 2000-es évek közepén Csányi Sándort és Demján Sándort megelőzve az egyik ilyen rangsor elején volt. Arra a listára azonban nem állampolgárság, hanem lakhely alapján lehetett bekerülni, így az orosz állampolgár Rahimkulov hazaköltözése után lekerült róla. Üzleti érdekeltségei azonban megmaradtak, csak annyi változott, hogy ma már fiai, a – magyar állampolgársággal rendelkező – 43 éves Timur és 41 éves Ruszlan kezelik ezt a több mint 500 milliárd forintos vagyont, ami 2019 végén meghaladta Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttes vagyonát a G7 becslése alapján.

Ehhez képest a listákon nem voltak rajta, és az elmúlt években mindössze a fiatalabb testvér, Ruszlan hotelpiaci terjeszkedéséről jelent meg néhány cikk. Jandó Zoltán és Fabók Bálint, a G7 újságírói cikksorozatban írtak arról, hogy az egyik testvérhez, Ruszlan Rahimkulovhoz számos ponton kötődik nyolc előadó-művészeti szervezet, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően.

A cikksorozat másik része pedig ennek a hatalmas vagyonnak a kialakulásáról, a Rahimkulov család magyar gazdaságban betöltött szerepéről, az érdekeltségeikbe tartozó cégekről szól. Az e heti adásban az összes témát érintettük, hogy az se maradjon le, aki nem olvasta a cikksorozat egyes részeit, vagy egészét.

Kövesd a G7 podcastot Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post G7 podcast: A több mint 500 milliárdos vagyon, ami a magyar gazdaglista elejét is megváltoztathatja first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

2020 csupán egy rosszul összevágott előzetese volt a közeljövőnknek. Egy olyan trailer, ami után rosszul alszik az ember, de nem pontosan tudja, mire is számítson. A tehetetlenséggel vegyes depresszió és beletörődés azonban nem megoldás. Itt van újra az Ezután, Litkai Gergely podcastsorozata a G7-en.

A turizmust mint szektort sújtotta a legerősebben a pandémia.

Indra Dániel, a KPMG igazgatója szerint a legtöbb nagy turisztikai szervezet három prognózist állított fel (upside, downside, baseline) a válság első hullámát követően, és a legtöbb esetében a legnegatívabb előrejelzés is azt vetítette előre, hogy 2020 utolsó negyedévében elkezdhet növekedésnek indulni a nemzetközi turizmus, ami egyre kevésbé elképzelhető, illetve néhol már a belföldi, tartományok közötti átjárás is korlátozott, így a belföldi turizmus is visszaesik.

Október végén Európában 30 százalékos volt az átlagfoglaltság a szállodákban (ez Kínában már 69%), ami a folyamatosan Európa-szerte bevezetett lezárások eredményeként tovább csökkent, és számos szálloda újra bezárt. Kína szinte az egyetlen ország a világon, ahol a turizmus mutatói nyár végére majdnem elérték a vírus előtti értékeket.

A nyár ugyan némi enyhülést hozott, az erős belföldi turizmussal rendelkező európai országokban csökkentette leginkább a krízis hatásait. Idehaza a Balaton több pontján is kirakhattuk a ’Megtelt’ táblát, de augusztusban Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, valamint Görögország egyes területein is 50-75 százalék között mozgott a szállodák foglaltsága, Franciaország déli részén pedig elérte a 75-100 százalékot.

A dél-angliai tengerparti településeken például augusztusban az STR által kezelt szállodák foglaltsága 60-83 százalékos volt, miközben London (29 százalék) vagy az írországi Dublin (28 százalék) a korábbi évekhez képest minimális forgalmat generált.

Az egyértelműen látszott a foglaltsági adatokon a nyár folyamán, hogy a korábban népszerű, turisták tömegeit fogadó városok nagyon megsínylik a válságot, míg a kevésbé ismert, elvonulásra jobban alkalmas desztinációk nagyobb keresletet generáltak és áraikat is magasabban tudták tartani. A járványhelyzet egyik alapjelensége, hogy az előfoglalási idő jelentősen lerövidül, mert az emberek el akarják kerülni a hirtelen változó helyzetből adódó esetleges járattörlések, határzárak vagy karantén terheit.

A légitársaságok számos európai országban 50-70 százalékkal csökkentették kapacitásaikat. Ez hatványozottan igaz a globális business központokra (pl.: Szingapúr, Hongkong). A városi turizmus viszont nem működik légiközlekedés nélkül, így ezen célpontok turizmusa jórészt a járatok újraindulásától függ.

Indra Dániel szerint a jövő trendjei az erősödő vidéki és természetközeli turizmus, a digitalizáció és az érintésmentesség előretörése, a higiénia kulcsszereplővé emelkedése a szállodák esetében, illetve a látogatók online értékelései, amik a biztonságérzetet döntően növelhetik vagy csökkenthetik.

Új trend a digitális nomádok esetében a workaction, a nyaralóhelyeken működő home office, amit az országok speciális digitális munkavállalói vízumokkal támogatnak, a semmibe induló repülőjáratok, amik csak a repülés élményét adják vissza a lezárások alatt vagy a theater cleaning, a látványos takarítás, ami tisztaságmarketing részévé vált. A szállodák vegyes használata is egyre gyakoribb, hosszabb távú szobakiadókként vagy videókonferenciák helyszíneként működhetnek tovább.

Bárhogy is alakul a jövő, ebben a szektorban is kiemelt fontosságú lesz a gyors és rugalmas alkalmazkodás a folyamatosan változó környezetben.

(A cikk megjelenését támogatta a KPMG Hungária Kft.)

The post A szállodai szobákból albérletek lettek  first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A pandémia felgyorsította a digitális átállást a bankszektorban is, inkább a lehetőséget látom benne, mintsem a kihívást – mondja a G7 podcast következő adásában Csoknyai-Horváth Gabriella, az OTP Bank HR szakterületi vezetője.

A G7 podcast legújabb adásának témája a HR trendek és a digitalizáció kapcsolata.

A G7 podcast vendégei:

Majoros Gábor – az SAP SuccessFactors üzletágvezetője

Csoknyai-Horváth Gabriella – OTP Bank HR szakterületi vezető, tehetség bevonzás és karriermenedzsment terület

Majoros Gábor, az SAP SuccessFactors magyarországi üzletágvezetője szerint HR szempontból valóban kihívás a mostani helyzet, de azok a vállalatok mindenképp előnyben voltak, akik már a pandémia előtt megkezdték üzleti és HR folyamataik digitalizálását. „A világ legnagyobb felhőalapú HR megoldását, az SAP SuccessFactors-t 160 millió felhasználó használja világszerte, és nagy büszkeségünk, hogy magyarországi üzemeltetési központban, több száz fejlesztővel, innen Budapestről szolgáljuk ki mind a 7000 ügyfelet globálisan, köztük az OTP-t is, akik HR területen már évek óta élen járnak az innovációban” – tette hozzá Majoros Gábor. Mint elmondta, a HR digitális platformokra ültetése hasonlóan zajlik, mint bármilyen más üzleti területé. Ha a banki hasonlatnál maradunk, akkor az a cél, hogy a munkavállalóknak pont olyan kényelmes, felhasználóbarát és észrevétlenül a hétköznapokba épülő élmény lehessen a HR ügyeik intézése, mint a mobilbankolás az ügyfeleknek.

A SuccessFactors megoldás a HR teljes területét lefedi, egy kolléga beléptetésétől egészen a kilépésig. A rendszer a toborzást, az új kollégák beilleszkedését segítő megoldásoktól kezdve, a tanulási-fejlesztési folyamatokon, tréningek szervezésén, karrierutak menedzselésén át a teljesítményértékelésig, visszajelzési rendszerek kiépítéséig minden szakaszban a HR keze alá dolgozik mesterséges intelligenciával megtámogatott szoftverekkel. Majoros Gábor kiemelte, hogy a repetatív adminisztrációs folyamatokat azért fontos automatizálni, hogy a HR az igazi értéket jelentő feladatokkal foglalkozhasson: a munkavállalók lojalitásának erősítésén és a munkavállalói élmény fokozásán.

Csoknyai-Horváth Gabriella elmondta, hogy a SuccessFactors különböző moduljainak használata a HR területen már évek óta elkezdődött az OTP Banknál, illetve egyéb üzleti területeken is stratégiai kérdés a digitális transzformáció, amely évek óta zajlik. „A pandémiás helyzetet mi nem nyomásként éltük meg, inkább lehetőségként a digitális képességek erősítésére.” A HR és az egyéb rendszerek megfelelő digitalizáltsága sokat segített abban, hogy az OTP-nek sikerült mintegy 5000 munkatársat két hét alatt home office-ra átállítani még a vírus betörésekor, és az ügyfelek nagy része is gyorsan váltott a bankfióki ügyintézésről az online felületekre. Szinte órák alatt kellett megoldani a fizetési moratóriumra való átállást. Gyors reagálásra volt szükség a fióki és ügyfélszolgálati kollégák felkészítésében is.

Csoknyai-Horváth Gabriellától megtudtuk, hogy további digitális fejlesztéseket és bővítéseket tervez a HR területen az OTP Bank, ugyanakkor fontosnak tartja megtalálni az egyensúlyt, hogy mi az a tevékenység, amit gyorsan és pontosan át lehet ültetni digitális platformokra, ezzel növelve a  hatékonyságot, és mi az, amit továbbra is személyes kapcsolatokra alapozva kell működtetni a jövőben, hiszen az emberi kapcsolatok és a személyes jelenlét nagyon fontos a munkahelyen is. Véleménye szerint az irodákat a továbbiakban kevésbé munkaállomásként, mint inkább közösségi terekként fogjuk használni, a közös ötletelések fontos színhelyei lesznek majd.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, iTunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

A podcast elkészítését az SAP Hungary támogatta.

The post Lehet a HR digitális, az iroda pedig munkaállomás helyett közösségi tér first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.