Magyarország a társadalomkutatók felmérései alapján Európa egyik legmegosztottabb országa: ebben nagyon hasonlít az Egyesült Államokra, amely – bár erre vonatkozóan nincsenek akkurátusan összevethető statisztikák – még Magyarországnál is megosztottabb.

A politikai viselkedés kutatói körében arról is konszenzus van, hogy világszerte erősödik a politikai polarizáció. Alapvetően az értelmiség és az elitek gerjesztik a törzsi háborút, de nekik a teljes közvéleményt befolyásoló hatásuk van, miközben a választó sokkal racionálisabban áll a politikához. Mindennek az a fura helyzet a következménye, hogy az embereknek ugyanarról a kérdésről több véleményük is van egyszerre: az hogy melyiket osztják meg, attól függ, hogy az adott kérdésben aktuálpolitikai kontextusban, vagy anélkül kérdezik őket – mondja Janky Béla a G7 podcast mai adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Janky Bélával, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docensével többek között az új Társadalmi Riportban nemrég megjelent tanulmányáról beszélgettünk, amiben a 2015 és 2018 közötti politikai kampányok hatását vizsgálták ellenzéki és kormánypárti szavazók körében.

“Létezik Kovács Lajosnak egy magánvéleménye, amikor elfeledkezik arról, hogy ő kormánypárti vagy ellenzéki szavazó, és létezik egy olyan véleménye, ami ahhoz tartozik, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szavazó” – mondta Janky a kutatás eredményeit összefoglalva.

Janky szerint nem önmagában a buborékosodás okozza a polarizációt, mert az is látszik, hogy a magyar választópolgárok találkoznak nekik nem tetsző véleményekkel és érvekkel is. Ennek ellenére az intenzív kormányzati kommunikáció hatására egy idő után mindkét oldal immunissá válik az ellenoldali érvekre.

A nyugati országok polarizációjában és a populista pártok felemelkedésében jelentős szerepe lehet annak is, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt az egyenlőtlenség, nem függetlenül attól, hogy a képzettség egyre értékesebbé vált a munkaerőpiacon. A volt ipari munkásság helyzete romlott, az értelmiségiek helyzete javult, mert jobban fizető állásokban dolgoznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét nagy politikai gépezet harca, ami a végletekig polarizálta a véleményeket: mi az amerikai választás tétje?Akár hetekig is eltarthat, mire kiderül a keddi amerikai elnökválasztás eredménye. Nem voltak jó évei az amerikai demokráciának, kérdés, hogy innen vissza lehet-e jönni. G7-podcast!

Emiatt a gazdasági és az identitáskérdések összefonódásának érdekes elegye határozza meg a politikai folyamatokat. A magasan képzett, magas gazdasági státuszú csoportok viselkedési normáikban is elkülönülnek a lemaradó csoportoktól. Például megmutatják, hogy tanult emberként nem félnek a társadalom egyre szembetűnőbbé váló sokféleségétől, ezért aztán nem rasszisták, vagy például elfogadják a szexuális kisebbségeket. A politikai viselkedés kutatói szerint ez a romló gazdasági és társadalmi státuszuk miatt frusztrált, alacsonyabban képzett rétegek részéről kulturális visszavágást vált ki: a társadalmi rend maradék őrzőinek szerepében hangsúlyozzák az emancipációs folyamatok erkölcsi veszélyeit.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.)

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post A politikában itthon és az USA-ban sem azt figyeljük már, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondja first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az lenne igazán meglepő, ha Trumpot újraválasztanák, de az elnöknek még mindig van reális esélye a győzelemre – mondta Pap Iván, a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési igazgatója a G7 podcast mai adásában. Ez a választás más lesz, mint amit az utóbbi évtizedekben megszokhattunk, mert ha szoros lesz az eredmény, akkor akár hetekig is eltarthat, mire győztest hirdetnek.

Mint Pap kifejti, most a csatatér államok két csoportjában zajlik a győzelemért: a középnyugati államokban (Michigan, Wisconsin és Pennsylvania), illetve délien (Florida, Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Texas).

Ma éjjel a déli csoportot érdemes figyelni, a floridai eredmények magyar idő szerint éjjel három körül kezdenek majd érkezni. Ezek az államok mind a hibahatáron vannak a közvélemény-kutatások szerint, de Trumpnak mindet meg kell nyernie, ha győzni szeretne. Ha végső soron Trump győzne, az nagy eséllyel nem fog kiderülni ma éjjel, hiszen neki szinte biztosan szüksége lenne ehhez Pennsylvania államra, ott viszont ma este biztosan nem lesz végleges eredmény.

Pap szerint most különösen fontos, hogy ki lesz az amerikai elnök, mert az USA szerepét a világban újra kell definiálni.

Nemrég volt egy másik podcastunk is a témában:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét nagy politikai gépezet harca, ami a végletekig polarizálta a véleményeket: mi az amerikai választás tétje?Akár hetekig is eltarthat, mire kiderül a keddi amerikai elnökválasztás eredménye. Nem voltak jó évei az amerikai demokráciának, kérdés, hogy innen vissza lehet-e jönni. G7-podcast!

És megjelent több cikkünk is az amerikai politikai legújabb csavarjairól:

The post Ezt az amerikai választást úgy kell nézni, hogy ha szoros lesz, akkor reggelre sem lesz eredmény first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Egy szélsőségesen megosztott társadalom választ új elnököt jövő kedden az Amerikai Egyesült Államokban, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy akár hetekig nem derül ki, hogy a demokrata Joe Biden vagy a republikánus Donald Trump lesz-e a győztes.

Ebben az esetben lehet igazán nagy jelentősége annak, hogy az utóbbi hetekben rekordgyorsasággal választották meg főbírónak Amy Coney Barrettet. A levélszavazatok miatt ugyanis a szokásosnál jóval bonyolultabb választási procedúrára számíthatunk, és szoros eredmény esetén elképzelhető olyan kimenetel, amiben a legfelsőbb bíróságé lesz a döntés, amin ráadásul óriási a nyomás Donald Trump részéről, aki hónapok óta arról beszél, hogy demokraták választási csalásra készülnek.

Barrett megválasztása az egyik legfrissebb példája az amerikai politika íratlan demokratikus normáinak felrúgására, amiben bővelkedett Donald Trump elnökségének elmúlt négy éve. Ráadásul mindez egyúttal a Trump mögött álló ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadalát is jelentette.

Nagy kérdés lesz, hogy a most sokkal esélyesebbnek tűnő Joe Biden megválasztása esetén a demokraták milyen mértékben próbálkoznának valamilyen módon korlátozni az abortusz szigorításával és Obama egészségügyi reformjainak visszacsinálásával szemezgető konzervatív bírói többséget, vagy hogy képesek lesznek-e a demográfiai folyamatok miatt nekik kedvező demokráciareformokat véghez vinni.

A témában az elmúlt hetekben több cikket is író Kasnyik Mártonnal többek között arról beszélgettünk, hogy mi várható a jövő keddi elnökválasztáson, milyen demográfiai és politikai trendek határozták meg a választási kampányt, illetve hogy szélesebb kontextusban mi a helyzet az elmúlt években nem kifejezetten jó bőrben lévő amerikai demokráciával.

Az adást a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.)

Korábbi vendégeink:

The post Két nagy politikai gépezet harca, ami a végletekig polarizálta a véleményeket: mi az amerikai választás tétje? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A Társadalmi Riport 1990 óta jelenik meg kétévente, így idén van a tanulmánykötet 30. születésnapja. A jövő héten jelenik meg a kiadvány 2020-as száma, amivel kiemelten fogunk foglalkozni a G7-en. A tanulmánykötet egyes fejezeteit összesen hat cikkben dolgozzuk majd fel, ezek a jövő héttől kezdve fognak megjelenni. A legérdekesebb részleteket Tóth István Györggyel, a Tárki vezérigazgatójával és a kötet egyik szerkesztőjével beszéltük át.

Hiába tematizálja a közéletet egyre inkább a klímaváltozás, a magyar lakosság kevesebb mint 10 százaléka gondolja azt, hogy ez az egyik legfontosabb társadalmi probléma ma Magyarországon. A magyar társadalom különböző csoportjai nagyon eltérően viszonyulnak a környezetvédelemhez, viszont Tóth István György szerint a környezettel kapcsolatos érzékenység egy tanulási folyamat, amiben Magyarország is halad előre. Érdekes módon a kötet egyik tanulmánya alapján a fenntarthatósági intézményrendszerünk az EU élmezőnyében van, ezért is szomorú, hogy az elmúlt évtizedet a környezetet kizsákmányoló gazdasági növekedés jellemezte.

A kötetből az is kiderül, hogy a magyarok hasonlóan osztják fel a különféle életszakaszokat, mint a nyugat-európaiak, tehát például nálunk is kitolódott a fiatal felnőtt kor, és a házassághoz való hozzáállásuk is a nyugati attitűdhöz közeledett. Az egyik tanulmány szerint a magyar munkaerő képzettsége és kompetenciája sok szempontból felülmúlja az OECD-átlagot – például, hogy a középkorosztály és az idősebb nők matematikai tudása a tagállamok átlaga fölött alakul Magyarországon.

Tóth István szerint az eredmények hallatán akár hátra is dőlhetnénk, csakhogy „nagyon nagyok a belső különbségek Magyarországon belül, bizonyos csoportoknak lényegesen átlag felett, másoké pedig lényegesen átlag alatt vannak a képességei”, a családi háttér nagyon sokat számít, és az aktív kori képzések intézményrendszere sincs jó állapotban Magyarországon egy olyan korszakban, amikor folyamatos tanulás szükséges a munkaerőpiacon.

Az egyenlőtlenségekre a magyar családszerkezet is egyre nagyobb hatással van: főleg az, hogy a magyarok európai átlag feletti arányban házasodnak össze velük hasonló társadalmi helyzetűekkel. A hajléktalanság előfordulása, a hajléktalan emberek száma nagyságrendelileg nem változott Magyarországon a rendszerváltás óta, viszont azokban a tényezőkben nagy változások voltak, amik a hajléktalansághoz vezethetnek.

A kötet egy fejezete a Társadalmi Riport hagyományaihoz képest rendhagyó módon nem egy hosszabb távú társadalmi trenddel, hanem egy aktualitással, a járvánnyal foglalkozik. Ebből kiderül, hogy tavasszal a magyar lakosság úgy vélte, hogy a korlátozó intézkedésekből származó gazdasági károk nagyobbak, mint az előnyök. Ennek egy generációs vetülete is van, ugyanis a járvány egészségügyileg az idősebbeket, gazdaságilag viszont a fiatalabbakat érinti jobban. A 2000-es évek közepén iskolából kikerülő generáció már a második válságot éli át a munkaerőpiacon, ami Tóth István György szerint az ő helyzetüket, életesélyeiket hosszú távon is meghatározza majd.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar elit kezdi körbefalazni magát, és ezt a közpolitika is segítiA mai G7 podcastban a ma megjelenő Társadalmi Riport 2018-ról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet társszerkesztőjével egyebek mellett a magyar társadalom egyik furcsaságáról.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Nem véletlenül gondolták a szakértők a 2014-es választások előtt a rezsicsökkentésről, hogy szélsőséges esetben ellátási problémákat okozhat az állami energiacégnek a gázárak mesterség lenyomása. Több nem várt világpiaci hatás következtében viszont az a fura helyzet alakult ki, hogy az a rendszer kezdett profitot termelni, amelyet – a politikai szólamok szintjén legalábbis – ennek a megakadályozásra hoztak létre.

A pluszpénzt 2018-ban a téli rezsicsökkentés formájában egyszeri összegben kiutalták a lakosságnak, hosszabb távon ugyanakkor még a várhatóan nyomott világpiaci ár mellett sem várható általános rezsicsökkentés. De mennyi pluszpénz van most a rendszerben és hogy alakult az elmúlt időszakban a piaci gázár a lakossági árakhoz képest? Most mennyivel fizetünk többet a rezsiért, mint ami a piaci árból következne? És mi várható a gázár alakulásában a következő években? – többek között erről is beszélt Jandó Zoltán, aki témában írt cikksorozatáért kiérdemelte az augusztusi Minőségi Újságírás Díjat.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post G7 Podcast: gázárak, rezsicsökkentés, és egy nem várt világpiaci fordulat first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A közbeszédben és a médiában is gyakran felmerülő toposz, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom. A jól hangzó állítás azonban sajnos nem teljesen igaz. Hazánk legnagyobb előnye, hogy a szénhidrogén-kutatások miatt nagyon alaposan feltárt, így nagyon kis kockázat mellett lehet geotermikus energiaberuházásokat végrehajtani – mondta Tóth Anikó Nóra, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanára, a University of Colorado Boulder vendégprofesszora.

Hazánk valóban éllovasnak számít a termálvizek fűtési felhasználásában, és még növekedésre is képes. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint 2010-ben még 233, 2018-ban már több mint tízszer ennyi, 2743 terajoule energiát állítottunk elő fűtéshez geotermikus forrásból. Ám összességében a geotermia nagyon kis szerepet tölt be, a teljes energiatermelésünknek még egy százalékát sem adja ez a megújuló energiaforrás.

Magyarországon egyébként – a közhiedelemmel ellentétben – nem kimagaslóan jók a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei: Új-Zélandon, Izlandon vagy más olyan országokban, amelyek törésvonalak mellett fekszenek, az sem ritka, hogy száraz gőz tör fel, amit egyszerűen csak egy turbinára kell vezetni, és így olcsón és zölden lehet áramot termelni.

Hazánkban a geotermikus alapú áramtermelésnek nem ennyire jók a lehetőségei, egyelőre még csak a Turán épült, 3 megawatt névleges teljesítményű erőmű működik. Kizárólag áramtermelésre nem igazán hatékony erőműveket építeni, ha viszont kombináljuk közvetlen hőhasznosítással, például egy (táv)fűtési rendszerrel és mezőgazdasági igényekkel (üvegházak), akkor már megtérülő beruházás lehet.

A befektetők azonban még nem nagyon fedezték fel a lehetőségeket, ez motiválta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Geotermikus Budapest nevű kiadványának elkészítését. Ebben olyan lehetőségeket vázolnak, amelyek kisebb beruházással is megvalósíthatók.

A termálfürdők egyelőre jobb híján a Dunába engedett meleg vizét nemzetközi példák alapján sok mindenre lehetne még használni. Svájcban például veszélyes útszakaszok jégmentesítését végzik ezzel – mivel sok fővárosi híd mellett van termálfürdő, ezt felhasználva a hidakat – a korrodáló sózás helyett – környezetbarát módon, kvázi ingyen lehetne fűteni. A frankfurti reptérnél is használják ezt a megoldást, az elfolyó víz hőtartalmát hasznosítva.

A geotermikus energia hasznosításában egyre inkább az egyedi lakóházak és a lakóparkok földhőszivattyús fűtési és hűtési rendszerei kaphatnak jelentős szerepet, és ebben bőven lenne mit tanulni más országoktól. Németországban sokkal kevésbé kedvezőek a geotermikus adottságok, mégis gyorsan sikerült a hőszivattyús rendszereket elterjeszteni.

A geotermikus energia kapcsán mindenki Izlandra gondol elsősorban, pedig máshol is vannak jó példák: Kenya teljes villamosenergia-előállításának kétharmadát a geotermikus erőművek adják. Ez ráadásul tovább nőhet, a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint a gyors gazdasági növekedés előtt álló ország továbbra is a zöldenergiára fog építeni, a geotermia mellet főként vízre. A megújulók aránya pedig a 2018-as 83 százalék után még tovább nő majd.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Gáz helyett geotermikus energiával fűteni nemcsak zöldebb, hanem olcsóbb is lenne first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A magyar villamosenergia-rendszer remekül vizsgázott a járványhelyzet idején, az ellátásbiztonság nem került veszélybe, és a szektor jövőbeli beruházásokkal kapcsolatos terveit sem igazán érintette a fogyasztás átmeneti nagy visszaesése – hangzott el a G7 podcast eheti adásában.

A G7 podcast vendégei az Alteo Nyrt. vezetői, ifjabb Chikán Attila vezérigazgató és Luczay Péter termelés- és kockázatmenedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettese voltak. A tőzsdén is kereskedett Alteo energiatermeléssel, -kereskedelemmel és energetikai szolgáltatásokkal foglalkozik, 2019-ben 25,6 milliárd forint árbevételt ért el.

Ifjabb Chikán Attila és Luczay Péter a Sinergy Kft. akkumulátoros villamosenergia-tárolójának avatásán az Alteo zuglói erőművében 2018. augusztus 23-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Magyarország kis és nyitott gazdaság, ezért nem is lehet cél, hogy teljesen önellátó legyen energiából – mondta ifj. Chikán. Az pedig, hogy az energiamixben éppen mekkora az import aránya, az energiapolitikai, illetve az aktuális piaci kereslet-kínálat mentén kialakuló árak kérdése is, tette hozzá Luczay. Európai szinten az egységesedés felé halad a villamosenergia-piac, ami számos jelentős változást fog magával hozni.

A megújuló alapú villamosenergia-termelés esetében nem okozott kiegyenlítési problémákat a járványt követő fogyasztás-visszaesés. Az igazi kihívás itt Luczay szerint a megújulók minél pontosabb menetrendezése, amihez leginkább a jelenleginél pontosabb meteorológiai előrejelzésekre, illetve a kereskedelmi „lead-time”-ok csökkentésére lenne szükség.

Magyarországon jelenleg nem lehetséges villamos energiát készletezni, azaz nagyobb mennyiséget rövidebb-hosszabb ideig tárolni. A szivattyús tárolókhoz nem optimálisak a földrajzi adottságok, egyéb – az ultra-rövidtávú tároláson túlmutató – gazdaságosan megvalósítható és fenntartható készletezési megoldások pedig egyelőre nem ismertek.

Ezért is van szükség a rugalmas termelésre képes gázerőművekre, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosításához, így állítanak elő – a klasszikus „zsinór” villamosenergia-termelésnél – magasabb hozzáadott értéket, azaz a megújulók maximális kihasználhatóságához szükséges szabályozási energiát. Ifj. Chikán szerint ez a leosztás az, amiben Magyarországon a megújuló alapú villamosenergia-termelés a következő egy-két évtizedben gazdaságon működni tud.

Ebből a szempontból az Alteo vezetői szerint hazánkban jelenleg jó a helyzet, egyelőre van elegendő rugalmas erőművi kapacitás, ami minden helyzetben megfelelő szabályozási tartalékot tud adni a magyar villamosenergia-rendszer számára, így a megújuló alapú villamosenergia-termelés részére is.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

The post Ha a válságra számítunk, az már nem is válság, hanem jövőkép first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A járvány okozta válság kiteljesedésével gyorsan kiderült, hogy újra kell gondolni azokat az algoritmusokat és logikákat, amelyek alapján eddig működött a gazdaság – mondta a G7 podcastban Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Pintér Szabolcs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. MTI/Illyés Tibor

Pintér szerint középtávon valószínűleg változni fog például az eddig uralkodó felfogás a készletgazdálkodásnál – tehát hogy a cégek a lehető legkevesebb készlettel igyekeztek működni, hogy minimalizálják a költségeiket.

A munkafolyamatok automatizációja is tovább fog terjedni, ami Pintér szerint a vállalatoknak és a munkavállalóknak is kedvező fejlemény lehet. A digitalizáció az önkormányzatok és az állam munkáját is segítheti, hiszen a hivatalos szervek hatékony eszközökhöz jutnak, legyen szó kommunikációról, kontaktuskövetésről vagy adatgyűjtésről.

Az SAP működésénél úgy látja Pintér, hogy főleg a cloud-és adatszolgáltatások, illetve az online ügyfélélmény javítását szolgáló megoldások iránt élénkült a kereslet. Az SAP egyébként az év végéig ingyenessé tette a hozzáférést a világ legnagyobb üzleti hálózatához, az Ariba Discovery platformjához.

Az SAP és a G7 közösen végez kutatást a vállalatoknak a mostani gazdasági helyzetre adott válaszairól, a kérdőívet itt lehet kitölteni.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Azzal, hogy megállt a világ, tízéves technológiai ugrást hajtottunk végre first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Ha szeptembertől újraindulhatnánk, az még élhető forgatókönyv lenne – mondta Duca Andrea, a HD Group kommunikációs ügynökség ügyvezető igazgatója és a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (MaResz) rendezvényi tagozatának vezetője az Ezután adásában. A Dumaszínház és a G7 közös podcastját a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, vagy a G7 Beszélgetések podcast csatornára feliratkozva bármelyik podcast app-ban.

Az ügynökségvezető szerint a rendezvénypiac nem halt meg teljesen a járvány alatt sem: ajánlatkérések vannak, és aggódnak, hogy ősszel nem lesz helyszín, mert mindenki be akarja majd sűríteni a most elmaradó rendezvényeket. Ugyanakkor a működést nemcsak a bevétel átmeneti teljes kiesése nehezíti, hanem az üzleti környezet teljes bizonytalansága is, ami miatt folyamatosan újra kell tervezni.

Duca szerint Magyarországon a járvány alatti viselkedési irányelvek ugyan informálisak, de a rendezvények szabályozása szigorú, legyen szó az élelmiszer-biztonságról vagy a szervezésre vonatkozó előírásokról, tehát hogy biztosítva legyen az orvosi ügyelet vagy a menekítési útvonalak. Ez a szabályozás várhatóan csak erősödni fog. A szakember úgy látja, hogy lélektanilag sokat számíthat, ha a nyáron sikeresen elindul a belföldi turizmus, majd nyár végén a fesztiválok is.

Az Ezután a G7 és a Dumaszínház közös podcastja arról, hogy mi lesz, és mit csináljunk másként a koronavírus-járvány lezajlása után. Litkai Gergely tíz nagyon eltérő terület képviselőjével beszélget a jövőről. Az adások a G7 szokásos csatornáján jelennek majd meg, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Az Ezután korábbi adásai:

The post Ezután: Lélektanilag sokat számíthat, ha a nyáron elindulhat a belföldi turizmus és a fesztiválok first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Ez egy figyelmeztető jelzés mindenkinek, hogy nem biztos, hogy mindig ott lesz az Európai Központi Bank, hogy kimentsen mindenkit. Akár az 500 milliárdos Merkel-Macron újjáépítési alap tervezete is ennek a ráébredésnek lehet a része – mondta Darvas Zsolt a G7 Podcast mai adásában a német alkotmánybíróság sok mindent felforgató döntésének következményeiről. 

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Darvas Zsolt az egyik vezető brüsszeli thinktank, a Bruegel Intézet közgazdásza, akivel az euróválság hátterét beszéljük át. A koronavírus-válság egy régóta húzódó, megoldatlan válság közepébe érkezett meg Európában, az eurózónát 2012 óta lényegében az EKB ígérete tartja össze. A politikai helyzet azóta csak feszültebb lett.

Darvas szerint a dél-európai országok nemcsak az eurózóna szerkezeti adottságainak, hanem saját kormányaiknak is köszönhetik szorult helyzetüket. Az utóbbi évtizedekben például lett volna lehetőségük arra, hogy a vállalatok termelékenységének javulását és így a növekedést jobban segítő ösztönzőket alakítsanak ki a gazdaságpolitikájában. Ugyanakkor van alapja a németekkel szembeni kritikának is, miszerint túlságosan sokat takarítanak meg, és keveset ruháznak be.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Darvas Zsolt a nagy európai maszatolás végéről first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.