Az élet és a színház közelségét mutatja, hogy a lezárásokkal a színház is felszámolódott – mondta Dömötör András a Dumaszínház és a G7 podcastja, az Ezután adásában. Ezt a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, vagy a G7 Beszélgetések podcast csatornára feliratkozva bármelyik podcast app-ban.

Dömötör András színész-rendező Máté Gábor osztályában végzett (Gál Kristóf, az operatív törzs szóvivőjének osztálytársaként). Rendezett Németországban, Ausztriában, Svájcban és számos alkalommal a Katona József színházban, idén állította színpadra Camus Pestisét.

Békeidőben még soha nem volt olyan, és Budapest világháborús ostroma idején is csak egy rövid ideig, hogy a fővárosban és az egész országban előadásszünet lett volna. Dömötör szerint technológiai megoldások pedig egyelőre nem alkalmasak arra, hogy visszaadják az igazi színházélményt.

Rengeteg produkció csúszik, és kérdés, hogy az átkerüljön-e majd másik évadba, ha egyáltalán lesz következő évad. Dömötör szerint a legtöbben őszre várnak az újraindulásig, de amíg nincs védőoltás, addig nem lehet arra számítani, hogy minden a régiben mehetne tovább. Az egy megtisztító élmény lesz, amikor majd újra együtt ül ezer ember egy teremben.

(Az Ezután a G7 és a Dumaszínház közös podcastja arról, hogy mi lesz, és mit csináljunk másként a koronavírus-járvány lezajlása után. Litkai Gergely tíz nagyon eltérő terület képviselőjével beszélget a jövőről. Az adások a G7 szokásos csatornáján jelennek majd meg, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.)

Az Ezután korábbi adásai:

The post Ezután: Mikor állhatnak újra lábra a színházak? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A prostitúció vagy a drogkereskedelem útjait is elvágta a karantén. Ha az alvilágnak, a szervezett bűnözésnek elfogy a pénze, akkor a bűnszervezetek erőszakosabbak lehetnek. Olaszországban a szervezett bűnözés rászállt azokra a vállalkozásokra, amelyek anyagilag ellehetetlenültek – mondja Dezső András, az Index újságírója a G7 és a Dumaszínház Ezután című podcastjában.

Főként azok a bűnözők tudnak élni ezzel a válsággal, akiknek pénzük van, ők a kiberbűnözés felé fordulhatnak hosszabb távon. A kisebbek térnyerése viszont már most látható. Angliában és az USA több államában is a hatóságok arra kérték az embereket, hogy a megszaporodó kisebb bűncselekményeket ne jelentsék vagy legfeljebb csak online.

Magyarországon a szervezett bűnözést ugyan már felszámolták, de szinte biztosra vehető, hogy az uzsora erősödni fog, főként vidéken. Nyugat-Európában több magyarországi bűnszervezet aktív, az ő visszatérésükre is számítani lehet. Vannak Angliában is ismertebb magyar bűnözők, Dezső szerint most nem lenne meglepő az ő visszatérésük sem. A magyar boltokból elfogytak az engedély nélkül vásárolható önvédelmi fegyverek, ami jelezheti, hogy többen attól tartanak, hogy elveszítik a megélhetésüket, és kénytelenek lesznek a törvényen kívül keresni a megoldást.

A legérdekesebb mégis azoknak az országoknak a helyzete, ahol a bűnszervezetek az állami erőszakszervezeteknél erősebbek vagy befolyásosabbak. Olaszországban a maffia hasonlít egy önkormányzathoz, a komoly bűnszervezetek mindig is vállalkozásként működtek. Ha sok a fertőzött, például Olaszországban, akkor pont olyan rosszul megy majd nekik a biznisz, mint egy péknek vagy más termelő vállalatnak.

Sok latin-amerikai országban is államként működnek a bűnszervezetek (pontosabban az állam működik nagyon gyengén, vagy helyenként alig létezik), így olyat is látunk, hogy ők figyelmeztetik kampányokkal a helyieket a maszkok viselésére és a távolságtartásra, hiszen a saját üzleteiket így védhetik a legjobban. Ezekben az országokban a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő állam tovább gyengül, a szegénység még többeket a törvényen kívüliség és a bűnözés felé terel, az egyébként is erőforrásszegény központi kormányzatok pedig az eddiginél is jobban háttérbe szorulnak.

(Az Ezután a G7 és a Dumaszínház közös podcastja arról, hogy mi lesz, és mit csináljunk másként a koronavírus-járvány lezajlása után. Litkai Gergely tíz nagyon eltérő terület képviselőjével beszélget a jövőről. Az adások a G7 szokásos csatornáján jelennek majd meg, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradókIndul a G7 és a Dumaszínház új podcastja, az Ezután. Litkai Gergely beszélget Feledy Botond külpolitikai szakértővel arról, hogy mit várhatunk a koronavírus utáni világban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Nem biztos, hogy jót tesz a környezetnek a home officeValóban jó a távmunka a környezetnek? Mit hasznosíthatunk a mostani tapasztalatokból? Sok más mellett ezekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: A tanároknak meg kell tanulnia, hogy nem kontrollálhatják mindig a tanulókatMár a járvány és a kényszerű távoktatás előtt is idejétmúlt szemlélet volt, hogy a tanárnak és a diáknak egy térben kell lennie, hogy oktatás történhessen. Moss László, az Eötvös gimnázium igazgatója az Ezután podcast vendége.

The post Ezután: Elfogytak az önvédelmi fegyverek a boltokból, erősödni fog az uzsora first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az utóbbi tíz évben a magyar állam a munkaintenzív, tudásszegény termelést végző nemzeti tőkét támogatta, és ebbe a fejlődési modellbe öntött rengeteg pénzt, miközben bebetonozta az ország szerepét mint a multinacionális cégek összeszerelő üzeme. Ezzel a stratégiával nem lehet nagy sikereket elérni, legfeljebb azt, hogy ebben a termelési struktúrában néhány ember gazdagabbá váljon. A multik és magyar gazdaság közötti szakadék viszont nem csökken – mondja Scheiring Gábor a G7 podcast mai adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A korábbi aktivista és politikus, most a milánói Bocconi Egyetemen kutató Scheiring könyve Egy demokrácia halála – Az autoriter kapitalizmus és a felhalmozó állam felemelkedése Magyarországon címmel jelent meg tavaly a Napvilág kiadónál, a szerző a Mérce.hu-n az utóbbi hetekben több cikkben foglalta össze a kutatás tapasztalatait.

Scheiring szerint a Fidesz felemelkedését az elit konszenzusának (illetve az emögötti hatalmi koalíciónak) a megváltozása és a korábbi baloldali szavazók 2010-es átállása tette lehetővé. Ennek köszönhetően lett Magyarország versenyállamból felhalmozó állam. Scheiring szerint fontos viszont, hogy a NER nem egy fejlesztő állam, hiszen ezek korábban sokat tettek éppen a tudásintenzív iparágak felvirágoztatásáért.

„A nemzeti tőkésosztály nem feleltethető meg egy az egyben Simicska Lajossal vagy Mészáros Lőrinccel és a hozzájuk hasonló oligarchákkal vagy politikai kapitalistákkal – de náluk fontosabb volt néhány másik csoport, amely 2010 előtt szintén jobbra tolódott”, mondta Scheiring. Köztük sokan olyan cégtulajdonosok voltak, akiket zavart, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányok szinte kizárólag a multinacionális cégeknek adtak támogatásokat, a magyar cégeknek viszont nem. Fontos volt a magyar és a budapesti iparkamara támogatása is. A tudásintenzív termelést végző magyar cégek körében viszont kevésbé volt népszerű a magyar kormánypárt.

Ezt bizonyos szempontból meg is hálálta a Fidesz, ami abból is látszik, hogy a nemzeti tőke jóval több támogatást kapott a kormánytól, mint a korábbi időszakban. Nem kizárólag az ismerten kormányhoz közeli oligarchákról van szó, „és a rendszer ezért is olyan stabil”, mondta Scheiring.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Scheiring Gábor: A kormány sokat segített a nemzeti tőke egy részének, de a felzárkózáshoz ez kevés lesz first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Mit tanultunk a távoktatásból? Hogyan változott a hozzáállás? Írjanak-e a gyerekek is tantervet? Hogyan készítsük fel a jövő generációit olyan problémákra, amikkel még sosem találkoztunk? Mit mond nekünk egy több mint 160 esztendős iskola története? Többek között erről beszélget Litkai Gergely Moss Lászlóval, a Budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatójával. Moss 32 éve tanít magyart és történelmet, válogatott kosárlabdázó.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, emellett az adások a G7 szokásos csatornáján is megjelennek, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Moss szerint a távoktatásba való átállásnál látványossá vált, hogy a tanárok milyen mókuskerékben vannak: azt gondolták, hogy ha két hét lazítás van, akkor teljesen szétesik a tanév. Az átállás nagyjából ennyi ideig tartott, de erre szükség is volt.

A tanároknak el kell engednie a jövőben, hogy mindig kontrollálják a gyerekeket, mondta Moss. A hagyományos hozzáállás szerint tanárnak és diáknak jelen kell lennie egy térben, hogy megtörténhessen az oktatás, de ez már a járvány és a kényszerű távoktatás előtti időkben sem volt igaz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Nem biztos, hogy jót tesz a környezetnek a home officeValóban jó a távmunka a környezetnek? Mit hasznosíthatunk a mostani tapasztalatokból? Sok más mellett ezekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradókIndul a G7 és a Dumaszínház új podcastja, az Ezután. Litkai Gergely beszélget Feledy Botond külpolitikai szakértővel arról, hogy mit várhatunk a koronavírus utáni világban.

The post Ezután: A tanároknak meg kell tanulnia, hogy nem kontrollálhatják mindig a tanulókat first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Pillanatokon belül óriási adósságválság tört volna ki a világban, ha a nemzetközi intézmények nem sietnek nagyon gyorsan a fejlődő országok segítségére – mondta a G7 podcastban Sipos Sándor, a Világbank partnerségi tanácsadója. Sipos 1992 óta dolgozik a Világbankban, 2008 és 2013 között a brüsszeli irodát vezette uniós ügyekért felelős főmegbízottként, azóta a szociálpolitikai osztályon dolgozik.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Sipos szerint – ha kieső növekedést is beleszámoljuk – 7500 milliárd dollár gazdasági teljesítmény esik ki idén a világban a koronavírus-járvány miatt, ami nagyjából Latin-Amerika és az egész Közel-Kelet GDP-jével egyenlő. A legszegényebb országok különösen megszenvedik ezt: a hazautalások például az ötödével, 110 milliárd dollárral esnek vissza a Világbank szerint, ami összevethető összeg az OECD országok által évente a szegények országok hivatalos segélyezésére és kedvezményes hiteleire fordított pénzzel (160 milliárd dollár). De jelentősen visszaesnek a fejlődő világba irányuló beruházások, és a nyersanyag-exportáló országok is óriási bevételektől esnek el.

Ezek miatt a napi 2 dollár alatt keresők száma 46 millióra, a 3,2 dollár alatt élőké 160 millióra emelkedik a világon. Ez egyaránt 9 százalékos növekedés.

A G20 és a Párizsi Klub országait – lényegében a hitelezőket – Sipos beszámolója szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank győzte meg, hogy engedjék egy évre a szegényebb országok kétoldalú hitelei fizetésének felfüggesztését. Ez az adósságválság elhárítása mellett azért is fontos, mert az országok így még több pénzt hívhatnak le vészhelyzeti hitelként az IMF-től. A Világbank saját forrásait is beveti, illetve átcsoportosítja: rövid távon 14 milliárd dollárt, másfél éves időtávon még 160 milliárd dollárt mozgósítanak a válsághelyzet elhárítására. (Ezen felül a Világbank-csoporthoz tartozó IFC és MIGA is részt vesz a finanszírozásban további forrásokkal.) 

Sipos meglátása szerint a válságnak a súlyos helyzet elhárítása után akár kedvező hatása is lehet. Olyan országok kezdtek a szociális védőháló gyorsított kiépítésébe, amelyeknél ez eddig nagyon fejletlen volt. A Világbank összesítése szerint eddig 684 különböző szociálpolitikai program indult ezekben az országokban. Mivel a gazdaság a fejlődő országokban túlnyomó részt informális, ezért fontos, hogy a legtöbb, a járványra válaszul bevezetett szociális intézkedés tartalmaz készpénzfizetést. Ez hozzájárulhat a jövedelmek és a fogyasztás fenntartásához.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post A szegény országok gyorsított tempóban húzzák fel a szociális védőhálót a vírus miatt first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Mit hasznosíthatunk a klímavédelemben a mostani tapasztalatokból? Hogyan lenne érdemes visszaépíteni a gazdaságot? Valóban jó a távmunka a környezetnek? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával a G7 és a Dumaszínház podcastjában, az Ezutánban.

A beszélgetést az alábbi lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, emellett az adások a G7 szokásos csatornáján is megjelennek, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Bart István hangsúlyozta, a klímavédők nem egy ilyen átalakítást akartak; a klímavédelemnek az a célja, hogy megmaradjon az az élet, amit élünk, nem az, hogy megszűnjön. Ami a gazdasági intézkedéseket illeti, rövid távon az a fontos, hogy megmaradjanak a munkahelyek, hosszabb távon az állami támogatásokhoz ugyanakkor lehet zöld követelményeket társítani.

Egy zöld beruházásösztönző politikának idehaza mindenképpen része kell, hogy legyen az épületenergetika, egyrészt a szigetelés, másrészt a megújuló energiaforrások kihasználásának támogatásával. Ezáltal csökkenne a rengeteg ember egészségét károsító szállópor-kibocsátás, amelyet tovább mérsékelne, ha állami segítséggel felgyorsulna a közlekedés villamosítása.

Az épületenergetika már csak azért is fontos, mert a mostani körülmények között (fűtési, majd hamarosan hűtési igény) egyáltalán nem biztos, hogy az otthonról dolgozás jót tesz a környezetünknek, az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás még nőhet is – hívta fel a figyelmet Bart István.

A klímapolitikai szakértő bízik abban, hogy az üzleti repülőutak gyakorisága már soha nem tér vissza a járvány előtti szintre, amit az is segítene, ha megszűnne a nemzetközi légi közlekedés áfamentessége. A magyarországi turizmust sem biztos, hogy a korábbi szerkezetében vissza kell építeni, mert ugyan nekünk nemzetközi szinten nem jelentős az olaj- vagy az acéliparunk, de a „tinédzseritató ágazatnak” sem elhanyagolható az ökológiai lábnyoma, hiszen a bulituristák jellemzően repülővel jöttek az országba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradókIndul a G7 és a Dumaszínház új podcastja, az Ezután. Litkai Gergely beszélget Feledy Botond külpolitikai szakértővel arról, hogy mit várhatunk a koronavírus utáni világban.

The post Ezután: Nem biztos, hogy jót tesz a környezetnek a home office first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A következő másfél hónapban elképesztő gazdasági katasztrófasorozat jön, de ezt most nem fogják közvetíteni a híradók – mondta Feledy Botond külpolitikai szakértő a G7 és a Dumaszínház új podcastjában, az Ezutánban. Feledy szerint sok a kockázat a koronavírus-járvány utáni világ körül. Az egyenlőtlenség tovább fokozódhat, és a politikai polarizáció sem valószínű, hogy csökkenne. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni.

Az Ezután egy új podcast, amit a G7 és a Dumaszínház közösen indít arról, hogy mi lesz, és mit csináljunk másként a koronavírus-járvány lezajlása után. Litkai Gergely tíz nagyon eltérő terület képviselőjével beszélget a jövőről. Az adások a G7 szokásos csatornáján jelennek majd meg, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Az első részben a világ előtt álló válaszutakról beszélget Feledy Botonddal Litkai Gergely. Mi lesz a most létrejövő óriási egészségügyi adatbázisokkal, meg lehet-e védeni a magánszféra maradékát? Hogyan alakulnak át az ellátási láncok? Értékeljük-e majd azokat, akik fenntartják társadalmunkat, vagy kemény kapitalistaként amint megtehetjük, újra megfeledkezünk róluk? Polarizáció vagy mérséklődés várható a politikában? Szegregálódnak-e a gazdagok, középosztálybeli-e a vírus? Ilyen kérdésekre keresik a választ, olyan témákat is szóba hozva, mint a bifurkáció, az intermodális hálózatok, illetve Schumann és Adenauer.

Néhány név azok közül, akik még jönnek a sorozatban:

Dömötör András – színész, rendező

The post Ezután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradók first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A 20. század legmélyére kell leássunk, hogy a mindennapi életünket olyan alapvetően felforgató eseményt találjunk, mint ez a mostani járvány. A Harvard Business School saját professzorait kérdezte körbe az üzleti életben várható változásokról. (Fontosabb gondolataikat a G7-en is összefoglaltuk.) A kutatók és üzleti tanácsadók legfontosabb üzenete, hogy a járvány után egyáltalán nem úgy fogunk dolgozni, mint előtte.

A Harvard vezetés és menedzsment professzora, Amy Edmondson szerint a tömeges távmunka akkora változás, amire legutóbb a második világháborúban és utána volt példa, amikor nők tömegei kezdtek dolgozni.

Tényleg hasonlóan átfogó változások jöhetnek most is? Az utóbbi hetekben sok vállalatvezetővel beszélgettem arról, hogy szerintük miben változik az életünk és a munkánk, hogy mi marad velünk hosszabb távon is a mostani egészen kivételes helyzetből.

Hatékonyabbak leszünk? Össze tudjuk egyeztetni az otthoni munkát a családdal és a gyerekneveléssel (tanítással)? A kisgyerekes nők, a fogyatékkal élők a jövőben nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el részmunkaidőben, otthonról dolgozva, mint március előtt? A fenti podcastot a Hold Alapkezelő, az Alteo, a Telekom és a Supercharge vezetőinek válaszaiból tettem össze. 

Cikkünk (podcastunk) megjelenését az Alteo és a Supercharge támogatta. 

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Már soha nem fogunk úgy dolgozni, mint korábban? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az online kereskedők mellett a nagyobb raktárkészlettel rendelkező cégek vészelhetik át eredményesebben az előttünk álló periódust, mondja a GfK ügyvezető igazgatója.

Sztupár Andrea szerint most különösen hasznos lehet valós időben látni, hogyan reagálnak a fogyasztók a megváltozott körülményekre. A vállalkozásoknak további nagy segítség lehet, ha rálátnak a beszállítói láncra, azaz a disztribúcióra, tehát arra, hogy milyen állapotban vannak a nemzetközi beszerzési csatornák, milyen termékkategóriákban alakulhatnak ki tartósabb hiányok, hogy miből érdemes akár drágábban is raktározni, vagy, hogy mik egy adott termék részpiacának aktuális tendenciái.

A magyar GfK a hagyományos kiskereskedelemben és a háztartási elektronikai piacon is foglalkozik adatgyűjtéssel, illetve nemzetközi partnerhálózatán keresztül a globális folyamatokra is rálátása van.

Azt talán nem kell magyarázni, hogy a magyar kereskedőknek és beszállítóknak a hazai adatok alapos, összehasonlító elemzése versenyelőnyt jelent, az utóbbi hetekben azonban felértékelődött a disztribúcióra való rálátás is.

A gyárak leállásával, a nemzetközi áruforgalom akadozásával a helyi piacokon az tud jobban érvényesülni (például ügyesebben árazni, előre tervezni, alternatív beszerzési források után nézni), aki – kis túlzással – tudja, hogy mi történik Kínában és más ázsiai gyártóknál egy-két hetes vagy hónapos távon. A beszállítói láncok mielőbbi stabilizálódásán múlik, hogy az előttünk álló hónapokban is tudunk-e majd laptopot, mobiltelefont vagy kávéfőzőt venni hosszas várakozás nélkül, vagy egy-egy népszerűbb terméknél hiányra kell készülni.

Vannak termékkategóriák, ahol már a múlt hétre kiürültek a polcok. Az utóbbi hetekben több nagy forgalmazó is jelezte, hogy kifogytak a legnépszerűbb laptoptípusok, és egyelőre bizonytalan, hogy mikor érkezik az utánpótlás. A GfK heti felméréséből látjuk, hogy március közepén egyetlen hét alatt annyi laptopot vásároltunk, mint máskor egy hónap alatt.

Forrás: GfK

Érdekes megnézni, hogy még miből vettünk sokkal többet, illetve sokkal kevesebbet a megszokottnál. A heti adatokból látszik, hogy megugrott a kereslet a játékkonzolok, a hajnyírók és a hűtők iránt, ami azt tükrözi, hogy a szabadidő eltöltése mellett a külsőnk aggasztott minket a legjobban a járványhelyzet komolyra fordulásának első hetében.

Az, hogy a hordozható okoseszközök hirtelen nem voltak olyan érdekesek, ezért meredeken bezuhant irántuk a kereslet, viszonylag érthető egy házi karantén előtti periódusban, azt viszont elsőre meglepő volt látni, hogy kávékapszulából hirtelen miért fogyott olyan kevés. Ennek két magyarázata is lehet: az egyik, hogy elsősorban a munkahelyeinken iszunk kapszulás kávét, otthon a legtöbben a hagyományosabb megoldásokat választjuk. Második nekifutásra azonban jóval reálisabbnak tűnik, hogy más lehet a visszaesés mögött. A kapszulás gépek olcsók, a 100-120 forintos egy kávéra jutó költséget pedig azért rengeteg háztartás megengedheti magának. A jóval valószínűbb magyarázat ezért az, hogy az alábbi ábrán szereplő 12. hétre már mindenki feltöltötte az otthoni készletét az előző héten, így, ha nem ezt a hét napot néznénk, szinte biztos, hogy nem ez lenne az eredmény. 

Forrás:GfK

Egy másik, kicsit sem meglepő trend az online vásárlások megszaporodása. Tapasztalataink szerint az élelmiszerek házhoz szállításában a legszerencsésebbek is csak hetekre előre tudnak egy-egy időpontot foglalni maguknak, de más webáruházak vagy a nagy bútorboltok online felületein is szinte lehetetlen a vásárlás és az időpontfoglalás, túlterheltségre hivatkozva. A gond csak az, hogy az online kereslet gyors felfutása sem elég ahhoz, hogy a hagyományos üzletekből kieső forgalmat helyettesíteni tudja – mondja Sztupár Andrea.

A GfK európai adatai szerint az elektronikai kiskereskedelemben a hagyományos bolti értékesítés két százalékpontos visszaesését az online forgalom tíz százalékos bővülése csak annyira tudta ellensúlyozni, hogy a teljes forgalom a visszaesést elkerülve stagnálásközeli (+1%) eredményt mutasson. Ráadásul ezek az adatok az év első 11 hetét összesítik, a helyzet mára minden bizonnyal jelentősen leromlott.

Hogy mennyire, arra a GfK kínai leánycégének kutatásából következtethetünk. Ott a karantén legdurvább heteiben (tehát a január-februári periódusban) a hagyományos bolti kiskereskedelem közel hetven százalékkal esett vissza, és az online is csak stagnálni tudott.

Forrás:GfK

Ahogy fentebb már utaltunk rá, a GfK nemcsak a lokális kiskereskedelem adatait követi hétről-hétre, de rálátása van a nemzetközi disztribúciós folyamatokra is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a helyzet ezen a területen is válságos: az árak február végéig 20 százalékkal emelkedtek, az értékesítések visszaesésével párhuzamosan.

A két folyamat első ránézésre ellentmondásos, hisz nem logikus, hogy az elektronikai termékek visszaeső eladásai magasabb árakat eredményezzenek. A magyarázat az, hogy nem a kereslet, hanem a kínálat esett vissza. A kínai termelők kiesésével a globális áruforgalom bezuhant, az árak pedig ezzel párhuzamosan lőttek ki igen látványosan.

Forrás:GfK

És hogy milyen esélyekkel várhatjuk a piacok normalizálódását? Erre is jó példa lehet Kína, ahol két hónappal előttünk járnak a vírus elleni és a gazdasági válsággal vívott küzdelemben is.

Ott az első megbetegedések két lépésben a kereskedelem 80 százalékos (!) visszaesését eredményezték, de március közepére, a kijárási korlátozások feloldásával és az élet normalizálódásával párhuzamosan az eladások a korábbi szint 77 százalékáig kúsztak vissza. Ez alapján azt várhatjuk, hogy nálunk is hasonló vagy legalábbis nem sokban eltérő lesz a helyzet, a visszarendeződés látványos lesz, de a válság előtti pályára még jó darabig nem számíthatunk. 

A GfK kutatásairól, a kiskereskedelem és az ellátási láncok összefüggéseiről bővebben is kifaggattuk Sztupár Andreát. A beszélgetést az alábbi lejátszót elindítva hallgathatja meg.

The post GfK: az online elektronikai vásárlásaink nem helyettesítik a bolti eladásokat first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Egyes légitársaságok, sőt akár turisztikai cégek is jó befektetésnek bizonyulhatnak hosszú távon, már ha túlélik a most várható csődhullámot – mondta a G7 Podcastban Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető portfóliómenedzsere. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Hány vállalat kapja el a koronavírust? című cikk február 4-én jelent meg a G7-en Cser Tamástól, azóta a helyzet sokkal komolyabbra fordult. A legfontosabb feladat a mostani válsághelyzetben Cser szerint a járvány feltartóztatása, és ezzel egyidejűleg a masszív vállalati csődtömeg elkerülése. A vállalatokat nagyon nehéz feltámasztani, bár az is igaz, hogy lehetnek új belépők, vagy a korábbi erősebb szereplők is átvehetik a most bedőlő cégek piacát.

Az emberekben ugyanakkor van egy optimizmus és élni akarás, ezért amikor már látható jelei lesznek, hogy együtt tudunk élni a vírussal, viszonylag gyorsan visszatérhet a gazdasági élet a korábbi szint közelébe, mondta Cser.

Cser Tamás. Fotó: Hold Alapkezelő

Ma még nem kell félni az inflációtól, mert a keresleti sokk inkább a defláció irányában hat. A háborúban tapasztalt hiperinflációnak általában nem a kormányzati pénznyomtatás a fő oka, hanem az, hogy a termelőkapacitások jelentős részét leköti a hadi termelés, most viszont ez a hatás nincs meg. A most kiosztott hiteleket pedig a válság után vissza kell majd fizetni, ami megint csak a pénzbőséget csökkentő tétel lesz.

Cser szerint a régióból Horvátország, de a többi dél-európai is nagyon nagy vesztesei lesznek ennek a válságnak, mivel jobban kitettek . Van néhány olyan ágazat is, amely a többinél kevésbé érzékeli a visszaesést, ilyen például az otthon maradásból talán valamennyire profitáló távközlés és a kiskereskedelem. 

Cser tapasztalata szerint a részvénypiacok a százalékosan óriási visszaesés dacára normálisan működtek, nem fagytak le. Segített, hogy a piacok eleve nem voltak eufórikus hangulatban a részvényeknél. A vállalati kötvényeknél viszont már sokkal rosszabb volt a helyzet, ide sok spekulatív pénz áramlott. Ezt a helyzetet meg kell oldani, mert ha cégek nem tudnak kötvényt kibocsátani, akkor nehezen fogják túlélni ezt az időszakot.

A mostani visszaesés nagy részét 1-2 éven belül le fogja dolgozni a piac, és a vállalatok nyereségessége is nagyjából visszatérhet a korábbi szint közelébe. Ez nem jelenti azt, ne eshetnének tovább a részvények a következő hetekben, ezt senki nem tudja megmondani. De két-három év múlva ezek a mostani szintek már vonzónak fognak tűnni.

Mivel nem tudjuk a mostani piaci esés alját eltalálni, ezért a fokozatosság elvét érdemes tartani. Aki tud hosszabb távra tekinteni, annak lassan el kell kezdenie vásárolnia.

Önmagában egy 30 százalékos esés nem tesz egy eszközt vonzóvá. De a fundamentumok szempontjából az is fontos, hogy a részvények – legalábbis Európában – eleve nem egy magas szintről estek le, és most reálértelemben a 2009 óta elkönyvelt növekedésüket elvesztették

– mondta Cser, aki szerint a hosszú távon várható infláció miatt a kötvényeket érdemes kerülni.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.