A magyar villamosenergia-rendszer remekül vizsgázott a járványhelyzet idején, az ellátásbiztonság nem került veszélybe, és a szektor jövőbeli beruházásokkal kapcsolatos terveit sem igazán érintette a fogyasztás átmeneti nagy visszaesése – hangzott el a G7 podcast eheti adásában.

A G7 podcast vendégei az Alteo Nyrt. vezetői, ifjabb Chikán Attila vezérigazgató és Luczay Péter termelés- és kockázatmenedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettese voltak. A tőzsdén is kereskedett Alteo energiatermeléssel, -kereskedelemmel és energetikai szolgáltatásokkal foglalkozik, 2019-ben 25,6 milliárd forint árbevételt ért el.

Ifjabb Chikán Attila és Luczay Péter a Sinergy Kft. akkumulátoros villamosenergia-tárolójának avatásán az Alteo zuglói erőművében 2018. augusztus 23-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Magyarország kis és nyitott gazdaság, ezért nem is lehet cél, hogy teljesen önellátó legyen energiából – mondta ifj. Chikán. Az pedig, hogy az energiamixben éppen mekkora az import aránya, az energiapolitikai, illetve az aktuális piaci kereslet-kínálat mentén kialakuló árak kérdése is, tette hozzá Luczay. Európai szinten az egységesedés felé halad a villamosenergia-piac, ami számos jelentős változást fog magával hozni.

A megújuló alapú villamosenergia-termelés esetében nem okozott kiegyenlítési problémákat a járványt követő fogyasztás-visszaesés. Az igazi kihívás itt Luczay szerint a megújulók minél pontosabb menetrendezése, amihez leginkább a jelenleginél pontosabb meteorológiai előrejelzésekre, illetve a kereskedelmi „lead-time”-ok csökkentésére lenne szükség.

Magyarországon jelenleg nem lehetséges villamos energiát készletezni, azaz nagyobb mennyiséget rövidebb-hosszabb ideig tárolni. A szivattyús tárolókhoz nem optimálisak a földrajzi adottságok, egyéb – az ultra-rövidtávú tároláson túlmutató – gazdaságosan megvalósítható és fenntartható készletezési megoldások pedig egyelőre nem ismertek.

Ezért is van szükség a rugalmas termelésre képes gázerőművekre, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosításához, így állítanak elő – a klasszikus „zsinór” villamosenergia-termelésnél – magasabb hozzáadott értéket, azaz a megújulók maximális kihasználhatóságához szükséges szabályozási energiát. Ifj. Chikán szerint ez a leosztás az, amiben Magyarországon a megújuló alapú villamosenergia-termelés a következő egy-két évtizedben gazdaságon működni tud.

Ebből a szempontból az Alteo vezetői szerint hazánkban jelenleg jó a helyzet, egyelőre van elegendő rugalmas erőművi kapacitás, ami minden helyzetben megfelelő szabályozási tartalékot tud adni a magyar villamosenergia-rendszer számára, így a megújuló alapú villamosenergia-termelés részére is.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

The post Ha a válságra számítunk, az már nem is válság, hanem jövőkép first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A járvány okozta válság kiteljesedésével gyorsan kiderült, hogy újra kell gondolni azokat az algoritmusokat és logikákat, amelyek alapján eddig működött a gazdaság – mondta a G7 podcastban Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Pintér Szabolcs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. MTI/Illyés Tibor

Pintér szerint középtávon valószínűleg változni fog például az eddig uralkodó felfogás a készletgazdálkodásnál – tehát hogy a cégek a lehető legkevesebb készlettel igyekeztek működni, hogy minimalizálják a költségeiket.

A munkafolyamatok automatizációja is tovább fog terjedni, ami Pintér szerint a vállalatoknak és a munkavállalóknak is kedvező fejlemény lehet. A digitalizáció az önkormányzatok és az állam munkáját is segítheti, hiszen a hivatalos szervek hatékony eszközökhöz jutnak, legyen szó kommunikációról, kontaktuskövetésről vagy adatgyűjtésről.

Az SAP működésénél úgy látja Pintér, hogy főleg a cloud-és adatszolgáltatások, illetve az online ügyfélélmény javítását szolgáló megoldások iránt élénkült a kereslet. Az SAP egyébként az év végéig ingyenessé tette a hozzáférést a világ legnagyobb üzleti hálózatához, az Ariba Discovery platformjához.

Az SAP és a G7 közösen végez kutatást a vállalatoknak a mostani gazdasági helyzetre adott válaszairól, a kérdőívet itt lehet kitölteni.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Azzal, hogy megállt a világ, tízéves technológiai ugrást hajtottunk végre first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Ha szeptembertől újraindulhatnánk, az még élhető forgatókönyv lenne – mondta Duca Andrea, a HD Group kommunikációs ügynökség ügyvezető igazgatója és a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (MaResz) rendezvényi tagozatának vezetője az Ezután adásában. A Dumaszínház és a G7 közös podcastját a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, vagy a G7 Beszélgetések podcast csatornára feliratkozva bármelyik podcast app-ban.

Az ügynökségvezető szerint a rendezvénypiac nem halt meg teljesen a járvány alatt sem: ajánlatkérések vannak, és aggódnak, hogy ősszel nem lesz helyszín, mert mindenki be akarja majd sűríteni a most elmaradó rendezvényeket. Ugyanakkor a működést nemcsak a bevétel átmeneti teljes kiesése nehezíti, hanem az üzleti környezet teljes bizonytalansága is, ami miatt folyamatosan újra kell tervezni.

Duca szerint Magyarországon a járvány alatti viselkedési irányelvek ugyan informálisak, de a rendezvények szabályozása szigorú, legyen szó az élelmiszer-biztonságról vagy a szervezésre vonatkozó előírásokról, tehát hogy biztosítva legyen az orvosi ügyelet vagy a menekítési útvonalak. Ez a szabályozás várhatóan csak erősödni fog. A szakember úgy látja, hogy lélektanilag sokat számíthat, ha a nyáron sikeresen elindul a belföldi turizmus, majd nyár végén a fesztiválok is.

Az Ezután a G7 és a Dumaszínház közös podcastja arról, hogy mi lesz, és mit csináljunk másként a koronavírus-járvány lezajlása után. Litkai Gergely tíz nagyon eltérő terület képviselőjével beszélget a jövőről. Az adások a G7 szokásos csatornáján jelennek majd meg, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Az Ezután korábbi adásai:

The post Ezután: Lélektanilag sokat számíthat, ha a nyáron elindulhat a belföldi turizmus és a fesztiválok first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Ez egy figyelmeztető jelzés mindenkinek, hogy nem biztos, hogy mindig ott lesz az Európai Központi Bank, hogy kimentsen mindenkit. Akár az 500 milliárdos Merkel-Macron újjáépítési alap tervezete is ennek a ráébredésnek lehet a része – mondta Darvas Zsolt a G7 Podcast mai adásában a német alkotmánybíróság sok mindent felforgató döntésének következményeiről. 

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Darvas Zsolt az egyik vezető brüsszeli thinktank, a Bruegel Intézet közgazdásza, akivel az euróválság hátterét beszéljük át. A koronavírus-válság egy régóta húzódó, megoldatlan válság közepébe érkezett meg Európában, az eurózónát 2012 óta lényegében az EKB ígérete tartja össze. A politikai helyzet azóta csak feszültebb lett.

Darvas szerint a dél-európai országok nemcsak az eurózóna szerkezeti adottságainak, hanem saját kormányaiknak is köszönhetik szorult helyzetüket. Az utóbbi évtizedekben például lett volna lehetőségük arra, hogy a vállalatok termelékenységének javulását és így a növekedést jobban segítő ösztönzőket alakítsanak ki a gazdaságpolitikájában. Ugyanakkor van alapja a németekkel szembeni kritikának is, miszerint túlságosan sokat takarítanak meg, és keveset ruháznak be.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Darvas Zsolt a nagy európai maszatolás végéről first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az élet és a színház közelségét mutatja, hogy a lezárásokkal a színház is felszámolódott – mondta Dömötör András a Dumaszínház és a G7 podcastja, az Ezután adásában. Ezt a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, vagy a G7 Beszélgetések podcast csatornára feliratkozva bármelyik podcast app-ban.

Dömötör András színész-rendező Máté Gábor osztályában végzett (Gál Kristóf, az operatív törzs szóvivőjének osztálytársaként). Rendezett Németországban, Ausztriában, Svájcban és számos alkalommal a Katona József színházban, idén állította színpadra Camus Pestisét.

Békeidőben még soha nem volt olyan, és Budapest világháborús ostroma idején is csak egy rövid ideig, hogy a fővárosban és az egész országban előadásszünet lett volna. Dömötör szerint technológiai megoldások pedig egyelőre nem alkalmasak arra, hogy visszaadják az igazi színházélményt.

Rengeteg produkció csúszik, és kérdés, hogy az átkerüljön-e majd másik évadba, ha egyáltalán lesz következő évad. Dömötör szerint a legtöbben őszre várnak az újraindulásig, de amíg nincs védőoltás, addig nem lehet arra számítani, hogy minden a régiben mehetne tovább. Az egy megtisztító élmény lesz, amikor majd újra együtt ül ezer ember egy teremben.

(Az Ezután a G7 és a Dumaszínház közös podcastja arról, hogy mi lesz, és mit csináljunk másként a koronavírus-járvány lezajlása után. Litkai Gergely tíz nagyon eltérő terület képviselőjével beszélget a jövőről. Az adások a G7 szokásos csatornáján jelennek majd meg, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.)

Az Ezután korábbi adásai:

The post Ezután: Mikor állhatnak újra lábra a színházak? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A prostitúció vagy a drogkereskedelem útjait is elvágta a karantén. Ha az alvilágnak, a szervezett bűnözésnek elfogy a pénze, akkor a bűnszervezetek erőszakosabbak lehetnek. Olaszországban a szervezett bűnözés rászállt azokra a vállalkozásokra, amelyek anyagilag ellehetetlenültek – mondja Dezső András, az Index újságírója a G7 és a Dumaszínház Ezután című podcastjában.

Főként azok a bűnözők tudnak élni ezzel a válsággal, akiknek pénzük van, ők a kiberbűnözés felé fordulhatnak hosszabb távon. A kisebbek térnyerése viszont már most látható. Angliában és az USA több államában is a hatóságok arra kérték az embereket, hogy a megszaporodó kisebb bűncselekményeket ne jelentsék vagy legfeljebb csak online.

Magyarországon a szervezett bűnözést ugyan már felszámolták, de szinte biztosra vehető, hogy az uzsora erősödni fog, főként vidéken. Nyugat-Európában több magyarországi bűnszervezet aktív, az ő visszatérésükre is számítani lehet. Vannak Angliában is ismertebb magyar bűnözők, Dezső szerint most nem lenne meglepő az ő visszatérésük sem. A magyar boltokból elfogytak az engedély nélkül vásárolható önvédelmi fegyverek, ami jelezheti, hogy többen attól tartanak, hogy elveszítik a megélhetésüket, és kénytelenek lesznek a törvényen kívül keresni a megoldást.

A legérdekesebb mégis azoknak az országoknak a helyzete, ahol a bűnszervezetek az állami erőszakszervezeteknél erősebbek vagy befolyásosabbak. Olaszországban a maffia hasonlít egy önkormányzathoz, a komoly bűnszervezetek mindig is vállalkozásként működtek. Ha sok a fertőzött, például Olaszországban, akkor pont olyan rosszul megy majd nekik a biznisz, mint egy péknek vagy más termelő vállalatnak.

Sok latin-amerikai országban is államként működnek a bűnszervezetek (pontosabban az állam működik nagyon gyengén, vagy helyenként alig létezik), így olyat is látunk, hogy ők figyelmeztetik kampányokkal a helyieket a maszkok viselésére és a távolságtartásra, hiszen a saját üzleteiket így védhetik a legjobban. Ezekben az országokban a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő állam tovább gyengül, a szegénység még többeket a törvényen kívüliség és a bűnözés felé terel, az egyébként is erőforrásszegény központi kormányzatok pedig az eddiginél is jobban háttérbe szorulnak.

(Az Ezután a G7 és a Dumaszínház közös podcastja arról, hogy mi lesz, és mit csináljunk másként a koronavírus-járvány lezajlása után. Litkai Gergely tíz nagyon eltérő terület képviselőjével beszélget a jövőről. Az adások a G7 szokásos csatornáján jelennek majd meg, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradókIndul a G7 és a Dumaszínház új podcastja, az Ezután. Litkai Gergely beszélget Feledy Botond külpolitikai szakértővel arról, hogy mit várhatunk a koronavírus utáni világban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Nem biztos, hogy jót tesz a környezetnek a home officeValóban jó a távmunka a környezetnek? Mit hasznosíthatunk a mostani tapasztalatokból? Sok más mellett ezekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: A tanároknak meg kell tanulnia, hogy nem kontrollálhatják mindig a tanulókatMár a járvány és a kényszerű távoktatás előtt is idejétmúlt szemlélet volt, hogy a tanárnak és a diáknak egy térben kell lennie, hogy oktatás történhessen. Moss László, az Eötvös gimnázium igazgatója az Ezután podcast vendége.

The post Ezután: Elfogytak az önvédelmi fegyverek a boltokból, erősödni fog az uzsora first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az utóbbi tíz évben a magyar állam a munkaintenzív, tudásszegény termelést végző nemzeti tőkét támogatta, és ebbe a fejlődési modellbe öntött rengeteg pénzt, miközben bebetonozta az ország szerepét mint a multinacionális cégek összeszerelő üzeme. Ezzel a stratégiával nem lehet nagy sikereket elérni, legfeljebb azt, hogy ebben a termelési struktúrában néhány ember gazdagabbá váljon. A multik és magyar gazdaság közötti szakadék viszont nem csökken – mondja Scheiring Gábor a G7 podcast mai adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A korábbi aktivista és politikus, most a milánói Bocconi Egyetemen kutató Scheiring könyve Egy demokrácia halála – Az autoriter kapitalizmus és a felhalmozó állam felemelkedése Magyarországon címmel jelent meg tavaly a Napvilág kiadónál, a szerző a Mérce.hu-n az utóbbi hetekben több cikkben foglalta össze a kutatás tapasztalatait.

Scheiring szerint a Fidesz felemelkedését az elit konszenzusának (illetve az emögötti hatalmi koalíciónak) a megváltozása és a korábbi baloldali szavazók 2010-es átállása tette lehetővé. Ennek köszönhetően lett Magyarország versenyállamból felhalmozó állam. Scheiring szerint fontos viszont, hogy a NER nem egy fejlesztő állam, hiszen ezek korábban sokat tettek éppen a tudásintenzív iparágak felvirágoztatásáért.

„A nemzeti tőkésosztály nem feleltethető meg egy az egyben Simicska Lajossal vagy Mészáros Lőrinccel és a hozzájuk hasonló oligarchákkal vagy politikai kapitalistákkal – de náluk fontosabb volt néhány másik csoport, amely 2010 előtt szintén jobbra tolódott”, mondta Scheiring. Köztük sokan olyan cégtulajdonosok voltak, akiket zavart, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányok szinte kizárólag a multinacionális cégeknek adtak támogatásokat, a magyar cégeknek viszont nem. Fontos volt a magyar és a budapesti iparkamara támogatása is. A tudásintenzív termelést végző magyar cégek körében viszont kevésbé volt népszerű a magyar kormánypárt.

Ezt bizonyos szempontból meg is hálálta a Fidesz, ami abból is látszik, hogy a nemzeti tőke jóval több támogatást kapott a kormánytól, mint a korábbi időszakban. Nem kizárólag az ismerten kormányhoz közeli oligarchákról van szó, „és a rendszer ezért is olyan stabil”, mondta Scheiring.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post Scheiring Gábor: A kormány sokat segített a nemzeti tőke egy részének, de a felzárkózáshoz ez kevés lesz first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Mit tanultunk a távoktatásból? Hogyan változott a hozzáállás? Írjanak-e a gyerekek is tantervet? Hogyan készítsük fel a jövő generációit olyan problémákra, amikkel még sosem találkoztunk? Mit mond nekünk egy több mint 160 esztendős iskola története? Többek között erről beszélget Litkai Gergely Moss Lászlóval, a Budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatójával. Moss 32 éve tanít magyart és történelmet, válogatott kosárlabdázó.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, emellett az adások a G7 szokásos csatornáján is megjelennek, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Moss szerint a távoktatásba való átállásnál látványossá vált, hogy a tanárok milyen mókuskerékben vannak: azt gondolták, hogy ha két hét lazítás van, akkor teljesen szétesik a tanév. Az átállás nagyjából ennyi ideig tartott, de erre szükség is volt.

A tanároknak el kell engednie a jövőben, hogy mindig kontrollálják a gyerekeket, mondta Moss. A hagyományos hozzáállás szerint tanárnak és diáknak jelen kell lennie egy térben, hogy megtörténhessen az oktatás, de ez már a járvány és a kényszerű távoktatás előtti időkben sem volt igaz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Nem biztos, hogy jót tesz a környezetnek a home officeValóban jó a távmunka a környezetnek? Mit hasznosíthatunk a mostani tapasztalatokból? Sok más mellett ezekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradókIndul a G7 és a Dumaszínház új podcastja, az Ezután. Litkai Gergely beszélget Feledy Botond külpolitikai szakértővel arról, hogy mit várhatunk a koronavírus utáni világban.

The post Ezután: A tanároknak meg kell tanulnia, hogy nem kontrollálhatják mindig a tanulókat first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Pillanatokon belül óriási adósságválság tört volna ki a világban, ha a nemzetközi intézmények nem sietnek nagyon gyorsan a fejlődő országok segítségére – mondta a G7 podcastban Sipos Sándor, a Világbank partnerségi tanácsadója. Sipos 1992 óta dolgozik a Világbankban, 2008 és 2013 között a brüsszeli irodát vezette uniós ügyekért felelős főmegbízottként, azóta a szociálpolitikai osztályon dolgozik.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Sipos szerint – ha kieső növekedést is beleszámoljuk – 7500 milliárd dollár gazdasági teljesítmény esik ki idén a világban a koronavírus-járvány miatt, ami nagyjából Latin-Amerika és az egész Közel-Kelet GDP-jével egyenlő. A legszegényebb országok különösen megszenvedik ezt: a hazautalások például az ötödével, 110 milliárd dollárral esnek vissza a Világbank szerint, ami összevethető összeg az OECD országok által évente a szegények országok hivatalos segélyezésére és kedvezményes hiteleire fordított pénzzel (160 milliárd dollár). De jelentősen visszaesnek a fejlődő világba irányuló beruházások, és a nyersanyag-exportáló országok is óriási bevételektől esnek el.

Ezek miatt a napi 2 dollár alatt keresők száma 46 millióra, a 3,2 dollár alatt élőké 160 millióra emelkedik a világon. Ez egyaránt 9 százalékos növekedés.

A G20 és a Párizsi Klub országait – lényegében a hitelezőket – Sipos beszámolója szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank győzte meg, hogy engedjék egy évre a szegényebb országok kétoldalú hitelei fizetésének felfüggesztését. Ez az adósságválság elhárítása mellett azért is fontos, mert az országok így még több pénzt hívhatnak le vészhelyzeti hitelként az IMF-től. A Világbank saját forrásait is beveti, illetve átcsoportosítja: rövid távon 14 milliárd dollárt, másfél éves időtávon még 160 milliárd dollárt mozgósítanak a válsághelyzet elhárítására. (Ezen felül a Világbank-csoporthoz tartozó IFC és MIGA is részt vesz a finanszírozásban további forrásokkal.) 

Sipos meglátása szerint a válságnak a súlyos helyzet elhárítása után akár kedvező hatása is lehet. Olyan országok kezdtek a szociális védőháló gyorsított kiépítésébe, amelyeknél ez eddig nagyon fejletlen volt. A Világbank összesítése szerint eddig 684 különböző szociálpolitikai program indult ezekben az országokban. Mivel a gazdaság a fejlődő országokban túlnyomó részt informális, ezért fontos, hogy a legtöbb, a járványra válaszul bevezetett szociális intézkedés tartalmaz készpénzfizetést. Ez hozzájárulhat a jövedelmek és a fogyasztás fenntartásához.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

The post A szegény országok gyorsított tempóban húzzák fel a szociális védőhálót a vírus miatt first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Mit hasznosíthatunk a klímavédelemben a mostani tapasztalatokból? Hogyan lenne érdemes visszaépíteni a gazdaságot? Valóban jó a távmunka a környezetnek? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával a G7 és a Dumaszínház podcastjában, az Ezutánban.

A beszélgetést az alábbi lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, emellett az adások a G7 szokásos csatornáján is megjelennek, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Bart István hangsúlyozta, a klímavédők nem egy ilyen átalakítást akartak; a klímavédelemnek az a célja, hogy megmaradjon az az élet, amit élünk, nem az, hogy megszűnjön. Ami a gazdasági intézkedéseket illeti, rövid távon az a fontos, hogy megmaradjanak a munkahelyek, hosszabb távon az állami támogatásokhoz ugyanakkor lehet zöld követelményeket társítani.

Egy zöld beruházásösztönző politikának idehaza mindenképpen része kell, hogy legyen az épületenergetika, egyrészt a szigetelés, másrészt a megújuló energiaforrások kihasználásának támogatásával. Ezáltal csökkenne a rengeteg ember egészségét károsító szállópor-kibocsátás, amelyet tovább mérsékelne, ha állami segítséggel felgyorsulna a közlekedés villamosítása.

Az épületenergetika már csak azért is fontos, mert a mostani körülmények között (fűtési, majd hamarosan hűtési igény) egyáltalán nem biztos, hogy az otthonról dolgozás jót tesz a környezetünknek, az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás még nőhet is – hívta fel a figyelmet Bart István.

A klímapolitikai szakértő bízik abban, hogy az üzleti repülőutak gyakorisága már soha nem tér vissza a járvány előtti szintre, amit az is segítene, ha megszűnne a nemzetközi légi közlekedés áfamentessége. A magyarországi turizmust sem biztos, hogy a korábbi szerkezetében vissza kell építeni, mert ugyan nekünk nemzetközi szinten nem jelentős az olaj- vagy az acéliparunk, de a „tinédzseritató ágazatnak” sem elhanyagolható az ökológiai lábnyoma, hiszen a bulituristák jellemzően repülővel jöttek az országba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradókIndul a G7 és a Dumaszínház új podcastja, az Ezután. Litkai Gergely beszélget Feledy Botond külpolitikai szakértővel arról, hogy mit várhatunk a koronavírus utáni világban.

The post Ezután: Nem biztos, hogy jót tesz a környezetnek a home office first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.