A G7 és a Hold Alapkezelő közös év végi sorozatában olyan embereket mutatunk be, akikről azt gondoljuk, hogy az élet több területén is eredményesek, és sikereik nemzetközi mércével is jelentősek. A sorozat első részében Simor András volt jegybankelnökkel beszélget Veiszer Alinda. A felvételt a G7 podcast csatornája mellett videón is közzétesszük.

Simor András jegybankelnökként nem sejtette, hogy az egész MNB utáni pályafutására hatással lesz a megbízatása. Leköszönése után azonban rájött. „Pontosan tudtam, hogy külföldre kell mennem dolgozni, és ott is megpróbálták megakadályozni a kinevezésemet, és most is külföldre megyek dolgozni” – mondja a G7 podcastjában Veiszer Alindának. Ennek ellenére nem dühös, és kifejezetten szándékosan nem beszél a jelenlegi jegybank tevékenységéről.

A jegybankok szerepének változásáról azt mondja: „Alapvetően megváltozott a jegybanki filozófia. A világnak volt egy inflációs időszaka, ami létrehozta a független jegybanki koncepciót. Ugyanis a jegybank, ami kormányzati függésben van, nem tudja az állami költekezés következtében megugró inflációt kordában tartani. A 2010-es években azonban a magas infláció nem volt probléma, inkább az alacsony. De facto a jegybankok már nem függetlenek a kormányzatoktól.”

Noha az infláció hiánya Magyarországon nem probléma, Simor András ezt nem tartja egyértelmű sikernek. Úgy gondolja, hogy Magyarországon a forint árfolyamának gyengülése a fő oka az inflációnak, ami sok szempontból nem szerencsés, például a magyar pénz külföldön 30-40 százalékkal kevesebbet ér, mint 8-10 éve. A felvetésre, hogy a forint árfolyama jót tenne az exportnak, azt válaszolja, ezt az eredményt a számok nem igazolják.

Simor András önkritikusan mesél arról az időszakról, amikor jegybankelnökként hagyták elszaladni a devizahitelezést. Állítása szerint céljuk volt felhívni a figyelmet a rossz irányra, eszközük azonban nem volt hozzá, és nem voltak elég erősek ahhoz, hogy szembemenjenek a magyar bankrendszer lobbijával.

A volt jegybankelnök sokat mesél londoni kiküldetéséről. Egészen közelről nézhette végig Margaret Thatcher ténykedését, és azt állítja, a Vaslady gazdaságpolitikája az egyetlen lehetősége volt a brit gazdaságnak. Ebben az időszakban tanulta meg a kapitalizmust is. Például abból, hogy kollégái, az angol bankárok busás jutalmakat tettek zsebre ténykedésükért – ugyanazért a munkáért a magyaroknak nem járt jutalom, illetve ami járt, azt azonnal az államkasszának utalták.

Végül elmondja, hogy milyen volt kiszállni a jegybank verklijéből – elmondja, hogy mennyi idejébe telt újra olvasni tudni, és azt is, hogy mi mindenről maradt le a felfokozott munkatempó miatt.

The post Simor András: A jegybank után eszembe sem jutott, hogy Magyarországon próbáljak dolgozni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

2020 csupán egy rosszul összevágott előzetese volt a közeljövőnknek. Egy olyan trailer, ami után rosszul alszik az ember, de nem pontosan tudja, mire is számítson. A tehetetlenséggel vegyes depresszió és beletörődés azonban nem megoldás. Itt van újra az Ezután, Litkai Gergely podcastsorozata a G7-en.

Már a járvány első hullámakor is azt kutattam az Ezután podcastban, hogy mit és hogyan lehet másként csinálni. Tavasszal a barátaimat, ismerőseimet kerestem meg, most pedig a KPMG szegődött segítőtársamul, hogy ezeknek utánajárjak. A hagyományos médiaegyüttműködésekkel ellentétben a KPMG-vel majd egy évtizedre nyúlik vissza kapcsolatom, nagyon sok jó tanácsot adtak, és én is részt vehettem jó néhány projektjükben, barátságok születtek, és kézzelfogható eredmények jöttek létre ennek köszönhetően. Ezért is gondoltam hasznosnak, hogy megbeszéljük, mit gondolnak a pandémiától szenvedő vállalatok lehetőségeiről, vagy épp a napenergiáról és hálózati összefüggéseiről, vagy a turizmus jövőjéről.

Magyarországon évente 2000-2500 órát süt a nap, a napenergia hasznosításának ez az egyik alapvető meghatározója. Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorért felelős igazgatója szerint azonban a napenergia jelenleg inkább a nagybefektetők játszótere Magyarországon jelentős finanszírozási igénnyel. A befektetők komplex feladatrendszerrel találják magukat szembe a beruházási folyamat során, amely tartalmaz a beruházás előkészítésével kapcsolatos kérdéseket (például megvalósíthatóság), a hálózati csatlakozással és engedélyeztetéssel kapcsolatos nehézségeket (például a megfelelő hálózati csatlakozási pont megtalálása), valamint a beruházás végrehajtásához, illetve az üzemeltetéshez köthető kihívásokat (például kiegyenlítéssel kapcsolatos nehézségek).

A zöld finanszírozás nemzetközi alapját a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény és az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) adja, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A párizsi egyezményt aláíró országok maguk határozzák meg, hogy milyen hazai intézkedésekkel kívánják célkitűzéseiket elérni.

Nemrég az Európai Unió környezetvédelmi és klímaügyi miniszterei megvitatták és elfogadták az EU hosszú távú klímastratégiáját és annak fejlesztési lépéseit, amelyek a tervek szerint az EU klímasemlegességét eredményezik 2050-re. Az Országgyűlés egy új törvény megalkotásával tette egyértelművé Magyarország elkötelezettségét a zöld ügy mellett. Júniusban fogadták el a klímavédelmi törvényt, amely az EU törekvéseivel összhangban 2050-re irányozza elő a klímasemlegesség megvalósítását.

Az első zöld államkötvény kibocsátás 2020. június 2-án megtörtént, a tervezetthez képest kedvezőbb hozamok mellett. A kötvénytender kifejezetten sikeres volt, a felkínált másfél milliárd eurós keretet ötszörösen túljegyezte a piac, így a hozam is 50 bázisponttal, azaz fél százalékponttal alacsonyabb volt a hasonló kötvények hozamánál. A kötvényből az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megfelelő fejlesztéseket finanszíroz a magyar állam, amibe bevonja az illetékes minisztériumok döntéshozóit is, akik maguk teszik le az asztalra a szerintük központi támogatásra érdemes fejlesztések listáját, amelyekből egy kormányközi munkacsoport választja ki a legjobb javaslatokat.

Ami kifejezetten a zöld pénzügyeket érinti, a Magyar Nemzeti Bank mutatja meg, hogy jegybankként és bankfelügyeletként egyaránt kiemelt stratégiai célkitűzésnek tekinti a környezetvédelmet és a kiemelten a pénzügyek zöldítését. A 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programjában az MNB szimbolikus lépésekkel, hatósági reformokkal és direkt pénzügyi megoldásokkal operál.

Losonczy Géza szerint a solar beruházások esetében számos tényezőt érdemes vizsgálni, elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret, ami megóvhat az esetleges buktatóktól. Ilyen a megfelelő terület kiválasztása, ahol nemcsak a benapozottság, az építési előírások, de a közeli hálózati kapcsolat megléte is rendkívül fontos. A METÁR esetében a 30 százaléknyi érvénytelen pályázat is azt támasztja alá, hogy elengedhetetlen a speciális szakismeret és előzetes felkészültség.

Érdekes kérdés a tervezett körübelül 6 gigawattnyi beépített solar fejlesztés esetén, hogy mi lesz azzal az 1500-2000 órányi túlkínálatos időszakkal, illetve azzal a 6000 óra hiánnyal, ami a tárolás hiányában keletkezik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakossági napelem-beruházások megtérülése nagyban függ az átvételi ártól, amelyet viszont az határoz meg, hogy a szolgáltatók meddig vállalják a hálózatfejlesztés költségeit.

The post A napenergia a nagybefektetők játszótere Magyarországon first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Hosszú egyeztetéseket és vizsgalatokat követően lehetne elképzelhető, hogy a jogállamisági mechanizmus keretein belül uniós források kifizetését felfüggesszék, de ebben az esetben is csak a kormányzati kedvezményezettek részére érkező összegeket érintené a felfüggesztés, végleges elvonás pedig csak ezt követően merülhetne fel.

Én úgy gondolom –  ismerve az Európai Unió szokásos mechanizmusait -, hogy arra még Magyarország és Lengyelország esetében is alacsony az esély, hogy eljussunk egy olyan pontig, hogy a pénzeket véglegesen visszavonják – mondta Darvas Zsolt, akivel a G7 Podcast mai adásában az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról, a potenciális lengyel-magyar vétóról, valamint az ezekről szóló, csütörtökön kezdődő Európai Tanács csúcsértekezlet lehetséges kimeneteleiről beszélgettünk.

(A podcastot hétfőn vettük fel, a lengyel-magyar vétóról szóló részeket így ennek ismeretében érdemes hallgatni. Szerdán a Bloomberg arról írt, hogy Magyarország, Lengyelország és Németország kompromisszumot kötött, az alku részleteiről azonban hivatalosan megerősített információk egyelőre nem ismertek).

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Darvas Zsolt, az egyik vezető brüsszeli elemzőintézet, a Bruegel Intézet közgazdásza és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási csomaghoz hasonlóra még nem volt példa az EU történetében. A következő hétéves költségvetéshez kapcsolódó csomagban az is újdonság, hogy a tagállamok saját maguk terjeszthetnek fel olyan reformokat, beruházásokat, amikhez uniós forrásokat akarnak felhasználni.

Darvas számításai szerint 2018-as árakon nézve Magyarország várhatóan 7,5 milliárd eurót kapna a helyreállítási csomagból. Ennek a forrása uniós hitelfelvétel, ami egyrészt azért előnyös, mert olcsóbb finanszírozást biztosít a magyar államnak, mint amihez a piacon hozzáférne. A másik jelentős előnye, hogy mivel a források elosztása az egy főre eső jövedelemtől függ, ezért Magyarország az alapból arányaiban jóval több forráshoz jutna, mint más tagállamok. Nagyjából a GDP hat százalékát tenné ki a támogatási összeg, és ennek csak kisebb részét kell visszafizetni, mert a visszafizetést már a bruttó nemzeti össztermék alapján számítják.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Egyedülálló az EU történelmében a csomag, amelyről ma alkudozni kezdenek first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az SAP Hungary a közelmúltban szervezett egy online konferenciát, ahol azt járták körül az együttműködő partnerekkel, kormányzati és egészségügyi intézmények képviselőinek részvételével, hogy a pandémiás kihívások hogyan fogják felpörgetni az egészségügy digitalizációját, hogy nézhet ki az egészségügy a jövőben, és milyen innovatív megoldások működnek már jelenleg is Magyarországon.

A podcastot bármely podcastalkalmazáson vagy ide kattintva lehet meghallgatni:

A G7 podcast vendégei:

Dr. Vass Péter – az SAP Hungary egészségügyi és államigazgatási szektorvezetője

Mezei Rudolf –  az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója

Benes Edvárd – eRAd, BELUX ügyvezető igazgatója

Dr. Vass Péter szerint akár 5-8 éves fejlődést hozott a telemedicina és az egészségügy digitalizációja terén a Covid-járvány. Ezek az innovatív megoldások már rendelkezésre álltak a piacon, a pandémia azonban most ki is kényszerítette ezeknek az alkalmazását. Mint rámutatott: a járványt még nem számoltuk fel, tehát a motivációs tényező még tovább fogja ezt a folyamatot erősíteni, hogy alkalmazzunk minden olyan megoldást, ami a vírus legyőzésében és az egészségügyi stáb tehermentesítésében egyaránt segít. A digitális és telemedicina-megoldások abban segítenek, hogy minél több embert tudjon ellátni az egészségügyi rendszer, és minél jobb minőségben és hatékonyabban történjen az ellátás.

Mezei Rudolf szerint nemcsak a telemedicina-megoldások elérhetősége bővült, hanem az emberek ezek iránt tanúsított hozzáállása is nagy változáson esett át a járvány következtében. A beteggondozás, járvánnyal kapcsolatos adatgyűjtés, a kockázatelemzések terén is használhatóak ezek az új megoldások. A szakember szerint telemedicinás gyakorlatok már működnek jelenleg is egy-egy kórházban, de ennek országos szintű kiterjesztése lenne célszerű. Mint elmondta, a háziorvosokhoz kihelyezett és a betegek között kiosztott mérőeszközflottával a beteg-orvos találkozók minimalizálása érhető el, és a fekvőbetegosztály-kiürítések esetén a hazaküldött betegek monitorozása is megoldható ugyanezzel a módszerrel. A betegek otthoni monitorozásra alkalmas eszközökkel való ellátása – például pulzoximéterrel, spirométerrel – a gyógyult COVID-betegek hosszú távú szövődményeinek megelőzését teszi lehetővé. De nagy hasznát vehetnék a COVID-19 járványkórházakban az Omron izolációs körülményekre kialakított távmonitorozó platformjának is, amely valós időben továbbítja az adatokat egy nem izolált orvosi szobába az orvosok számára adatfeldolgozásra.

Benes Edvárd a teleradiológia ugrásszerű fejlődésére hívta fel a figyelmet. A mostani időszakban ők például azt tapasztalták, hogy mivel a radiológusok nincsenek közvetlen kapcsolatban a betegekkel, otthonról is el tudják látni a munkájukat. Ebben nagy segítség volt számukra a BELUX által fejlesztett beszédleíró szoftver a leletek elemzéséhez és adminisztrációjához; klinikák, megyei kórházak kérésére is telepítették szoftvereiket az orvosok otthoni gépeire.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, iTunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

A podcast elkészítését az SAP Hungary támogatta.

The post Akár 8 éves lemaradást is ledolgozhatott az egészségügy egy év alatt, és a járványnak még nem látszik a vége first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Magyarországon nem feltétlenül az teszi fogékonnyá az embereket a tudományszkepticizmus iránt, hogy ne lenne megfelelő minőségű a természettudományos oktatásunk, hanem inkább az, hogy nem tanít az oktatási rendszerünk a problémacentrikus gondolkodásra. Ez nem csak annak a felismerését jelenti, hogy mikor akarnak minket megtéveszteni, hanem annak a felismerését is, amikor magunkat tévesztjük meg azzal, hogy ragaszkodunk a prekoncepcióinkhoz. Hiába tanuljuk meg biológiából a növények latin nevét, ez a fajta a gondolkodásunk még nem feltétlenül javul – mondta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az MTA doktora, és a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője elmagyarázza, a tudomány nem demokratikus alapokon nyugszik, tehát nem az az igazság, amit többen annak gondolnak. A WHO viszont viszonylag demokratikusan működik, és ezért néha butaságokat mond, az egyik ilyen butaság volt, amit tavasszal a maszkviselésről kommunikáltak.

Sokszor a szakmán belülről is jönnek ki olyan kijelentések, amelyek magas labdát adnak a vírusszkeptikusoknak

– mondta erről.

A járvány miatt tavasszal széles néptömegek először szembesültek a tudomány működésének logikájával. Amikor még viszonylag kevés dolgot tudunk valamiről, akkor a szakemberek is egymással vitatkoznak, ez végül általában konszenzussal végződik. A covid esetében sok mindenről már az elején sem vitatkoztak, de vannak kérdések, amelyekről még mindig vita folyik. Az elején ezért volt háttérzaj.

Boldogkői szerint fontos, hogy a tudósok kommunikálják a tudományos álláspontot bizonyos kérdésekben.

Vannak ilyen törekvések, sok tudós foglalkozik ismeretterjesztéssel, de az ellenfél harsányabb és jobban szeretnének neki hinni. A tudomány üzenetei sokkal nehezebben mennek át a közbeszédbe, mint az egyszerű üzenetek, amelyek ráadásul komfortérzést adnak az embereknek, például azt, hogy menjünk mindenhova szabadon, és ne korlátozzuk magunkat

– mondta.

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post A vírusszkepticizmus ellen is segítene, ha az iskolában problémacentrikus gondolkodásra oktatnának first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A magyar zenei produkciók és a mögöttük álló infrastruktúra általában a nyár folyamán keresi meg azt a bevételt, amiből nemcsak foglalkoztatja a saját stábját, de félre is tud tenni új dalok vagy akár új klipek készítésére. Ennek a bevételnek idén a járvány miatt a lényegi része kiesett, ami azért is nagy érvágás a zeneiparnak, mert az őszi és téli klubszezon a nyárhoz képest egyébként is egy jóval kockázatosabb, a klubok és a zenekarok közös felelősségvállalásán alapuló üzleti modellben működik, ahol messze nem annyira garantált a bevétel, mint nyáron. A lezárások újabb köre ebben a helyzetben érte a zenekarokat és a zeneipart – mondta Bali Dávid, a Hungarian Oncoming Tunes (HOTS) könnyűzenei exportiroda stratégiai vezetője és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Programjának nemzetközi kapcsolatokért felelős megbízottja az eheti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Bali a zeneipar különféle szegmensei számára kiírt állami pályázatokról elmondta, hogy a pályázatok összege messze nem korrelál azzal az összeggel, ami idén iparági szinten kiesett, ráadásul az átdátumozott koncertek miatt bennálló pénzhez sem lehet most hozzányúlni. A járvány hatására a zenekarok között elindult egy digitális irányú gondolkodás, amire Bali szerint már régóta szükség lett volna. Ősszel elindult a Spotify magyar kurációja, így végre vannak helyi lejátszási listák, ami valószínűleg jó katalizátora lesz annak, hogy új hangokat ismerhessen meg a magyar közönség – ezt a közszolgálati rádió az elmúlt 5-10 évben teljesen leépítette. Mindez a digitális bevételek növekedésének trendjét vetítheti előre.

A magyar zeneipar egyik legnagyobb vesztesége lehet, ha a technikusok, színpadtechikával foglalkozók elhagyják a pályát. Bali szerint az elmúlt években a magyar zeneipar nemcsak azért erősödött, mert jobb szerzőink lettek, hanem mert elindult egy olyan generációváltás technikusi szinten is, ami hozzájárult a magyar élőzenei produkciók minőségének javulásához. Becslések szerint idén eddig a nagyjából 50 milliárd forintos forgalmú iparágból 40 milliárd forintnyi forgalom eshetett ki. A becslésekre mutogatva lehetett a közvéleményt a zenészek ellen hergelni, de a valóságban ennek a pénznek a megoszlása cseppalakú, ahol a csepp tetején koncentrálódnak a jövedelmek, és kevés jut azokhoz a háttéripari dolgozókhoz, akik szabadúszva, fellépésről-fellépésre élnek.

A lekötött koncertek miatt a klubok és a fesztiválok mozgástere újabb előadók lekötésére kicsi, ami az idősebb zenészeknek azért árt, mert nem tudják tartani a kapcsolatot a közönségükkel, a fiatalabbaknak pedig azért, mert nem tudnak belépni a piacra úgy, ahogy eddig. A fesztiválszervezők és klubüzemeltetők most mindent megtesznek, hogy mentsék a menthetőt, és tompítsák azt a puffanást, amit így is tompítanak már március óta. „Még az első hullám alatt csináltunk egy kérdőívet, amit hazai pályázók, szakmai szereplők részére tettünk elérhetővé, és már márciusban a válaszadók három százaléka elindította a csődeljárást. Ez borzalmas” – mondta Bali Dávid.

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Próbálja menteni a menthetőt a magyar zeneipar, de már elindultak a csődeljárások first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A G7 és a SAP Hungary Digitális COVID Körkép címmel online felmérést végzett a hazai cégvezetők és vállalati döntéshozók körében, amelyből kiderül, hogy minden ötödik cég 30 százaléknál nagyobb árbevétel-zuhanásra számít idén.

A G7 podcast vendégei Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója és Erdélyi Barna, a Waberer’s International Nyrt. vezérigazgatója.

Erdélyi Barna szerint május-júniusra az ellátási láncok többé-kevésbé visszaépültek, őszre pedig nagyjából helyreállt a termelés. Ennek ellenére az első hullámban a Waberer’s is a flottájának mintegy harmadát volt kénytelen időszakosan leállítani.

Európa egyik legnagyobb fuvarozó vállalatának vezérigazgatója elmondta, hogy a pandémia náluk is nagyot lendített a cég digitális átállásán, a háttérmunkát végző munkatársak otthoni munkavégzésének bevezetésén. A Covid-helyzet ugyanakkor felkészülten érte a vállalatot, mivel a digitális transzformáció már évek óta zajlik a Waberer’s-nél. A jelenlegi helyzetben a gyors reakciókészség alapja az volt, hogy vállalatirányítási rendszerüket már korábban átállították SAP-rendszerre, és logisztikai alapinfrastruktúrájuk is ezeken az alapokon nyugszik.

Pintér Szabolcs elmondta, hogy az SAP is érzi a világjárvány hatásait, de továbbra is erőteljes érdeklődést tapasztalnak a digitális átalakulást elősegítő üzleti megoldásaik iránt: a back-office és controlling alkalmazásokra, a vállalatirányítási rendszerekre, valamint a marketing automatizációra és ügyfélélmény menedzsmentre mutatkozik a legnagyobb igény a vállalatoknál. Az SAP Hungary ügyvezetője szerint ugyanakkor az is látszik, hogy a kereslet lassabban fog visszatérni a korábbi szintre, mint amire számítottak.

Erdélyi Barna szerint az egyébként szükséges állami támogatásoknak van egy olyan hatása is, ami késlelteti a szembesülést a pandémia által okozott károkkal. Szerinte a Covid egyébként is egy bizonytalan helyzetbe érkezett, és nem lehet megmondani, hogy mi a piac új normalizált volumene.

Pintér Szabolcs szerint egyfajta mérleget talán 2021 közepén lehet majd megvonni a koronavírus hatásairól.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, iTunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

A podcast elkészítését az SAP Hungary támogatta.

The post Az állami támogatások késleltethetik a szembesülést a pandémia által okozott valós károkkal first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A magyarországi lakáspolitikában jelenleg az a cél, hogy a lakosság hitelkitettsége a GDP-arányában egy bizonyos szintet elérjen. De valójában sokkal inkább annak kéne lennie a kérdésnek, hogy az egyes társadalmi csoportok esetében milyen lakhatási megoldás lehet célszerű: ez lehet hitel, de mivel ez nem mindenkinek jelent megoldást, alternatívákra is szükség van – mondta Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont kutatója az eheti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Pósfai Zsuzsanna doktori dolgozata többek között ezeket a problémákat és okaikat elemezte: ennek a kutatásnak a rövidített verziója a Periféria legújabb tanulmányaként is megjelent nemrég, amit ide kattintva lehet elolvasni.

Olyan időszakokban, mint a mostani, amikor pénzbőség van a piacon, nagyon sok befektetésre váró forrás jelenik meg motorként a lakáspiaci folyamatok mögött: ha ugyanis máshol alacsonyabb hozamokat lehet elérni, akkor a lakáspiaci befektetések mindig relatív biztonságosnak számítanak és emellett a hozamok sem rosszak.

Ha ilyen nyomás miatt lesz több pénz a lakáspiacon, akkor az a pénz társadalmi és földrajzi értelemben szelektív módon olyan szegmensekbe fog kerülni, ahol a legbiztonságosabban megtérül. Ezek ugyanakkor a piaci szempontból egyébként is legjobbnak számító szegmensek, így ez a folyamat megnehezíti a különféle lakáspiaci szegmensek közötti átjárhatóságot. Sokan kiszorulnak a hitelpiacról, más, nyugati országokban elterjedt intézmények, lakhatási formák pedig nem elterjedtek kelet-európai ingatlanpiacokon, így a tulajdonlás alternatívája nem megoldott a megfizethetőség keretein belül.

A válság után szigorítottak a hitelkihelyezési szabályokon, így a hitelezés most egy sokkal kevésbé kockázatos konstrukció, de sokkal szűkebb is a köre azoknak, akiknek elegendő önereje és elég magas jövedelme van, hogy hitelt kapjanak. Pósfai szerint jelenleg egyszerre két célt próbál elérni a kormányzat. Egyrészt, hogy nőjön a hitelkitettség, mert az pörgeti a gazdaságot, de közben azt is, hogy ne legyen olyan bedőlés, mint 2008-ban. Ezeket próbálják kiegyensúlyozni, de arról továbbra sincsen szó, hogy azoknak a lakhatása hogyan lesz megoldja, akik ebbe a keretrendszerbe nem férnek bele.

A gazdaságilag függő helyzetű országokban, mint amilyen Magyarország, az ingatlanpiaci finanszírozás sokkal volatilisabb, mint nyugaton: a fellendülés idején jobban kinyílnak, a gazdasági visszaesés idején pedig elzáródnak a pénzügyi csatornák. Mindez a lakáspiaci árakon kívül az építőipari kapacitásokra is hatással van, ami Magyarországon abban mutatkozott meg, hogy a 2014-es fellendülés után ebben az iparágban alig lehetett embert találni, mert a 2008 utáni pangásban annyian mentek el más EU-s országba dolgozni. Ennek az a következménye, hogy nem épül elegendő új lakás.

Pósfai szerint azonban az új lakások építése önmagában nem tud széles rétegek számára megfizethető lakhatást biztosítani, és ezért probléma, hogy nincsenek hosszú távon biztosított pénzügyi források, amelyek a nyugaton elterjedt piaci alapú vagy állami hátterű bérlakások létrejöttének előfeltételei lennének. Ezek az olyan háztartásoknak is lakhatási alternatívát tudnak biztosítani, amelyeknek nem elég magas, vagy nem elég kiszámítható a jövedelmük ahhoz, hogy lakáshitelt kapjanak.

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Lakáshitelbe tolják az embereket, pedig ez sokaknak nem jelent megoldást first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Trump választóit nem az a kérdés mozgatja meg, hogy korrupt-e, és részben pont az magyarázza a sikereit, hogy az establishment emiatt abban a hitben élt, hogy a republikánusok vagy utánuk majd Hillary Clinton meg tudja állítani. Ezért nem tettek elég energiát abba, hogy megakadályozzák a hatalomra kerülését. Van egy tábora, akit nem az érdekel, hogy üzletemberként mit alkotott, vagy hogy elnökként miket csinál, hanem az, hogy úgy érzik, hogy ő valóban képviseli őket egy olyan elittel szemben, ami csak saját magával van elfoglalva – mondta Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, akivel az eheti G7 Podcastban az amerikai választások eredményeit értékeltük.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Sebők szerint Trump klasszikus republikánus politikát vitt, de elmozdult a kizárólag üzleti érdekeket szem előtt tartó hagyományos republikánus gazdaságpolitikától, sőt már korábban sem képviselte teljes mértékben azt. A kampány során több kérdésben is szembehelyezkedett a piaci felfogással, például a krónikus betegek egészségbiztosításával kapcsolatban, vagy a gyógyszergyártókkal szembeni fellépésben és a gyógyszerek árának csökkentésében.

Mindenhol megnézte, hogy mi az, amivel a saját szavazótáborában népszerű lehet, és ebből próbált valami egyveleget összeállítani. Ezzel akár a demokraták hagyományos szavazótáborából is maga mellé tudott állítani választókat

– mondta erről.

Ha márciusban, a járvány előtt lett volna a választás, akkor a gazdaság dübörgése miatt Sebők szerint Trump simán nyert volna. A demokraták súlyos félreértése volt, hogy a választók elsősorban nem az alapján szavaznak, hogy milyen a bőrszínük, hanem az alapján, hogy az adott gazdasági helyzetben jól járnak-e. Számos közvélemény-kutatás pedig megerősítette, hogy sokan úgy érezték, hogy jobban élnek.

2016-ban Hillary Clintonnal szemben egy baloldali jelölt jobban teljesített volna Trumppal szemben Sebők szerint, de 2020-ban sokkal tisztább volt a képlet: Biden azért volt jó választás a demokraták részéről, mert tökéletes antitézise Trumpnak. Bident úgy építették meg, hogy ha Trump csinál valamit, akkor annak Biden az ellenkezőjét csinálja. Ha Trumppal szemben Bernie Sanders vagy Elizabeth Warren, a progresszív irány emblematikus figuráinak egyike indul, akkor az lett volna a kérdés, hogy a két populista közül melyik tud jobban teljesíteni, és ebben az esetben kijött volna az abból fakadó előny, hogy Trump a regnáló elnök.

Bidennek kifejezetten előnyös az, hogy az alsóházban korlátozottabb demokrata többség van, mert így kicsi a mozgástér arra, hogy a kongresszusi demokraták eltérjenek attól az iránytól, amiben az elnökkel megállapodnak. A felsőházban pedig nincs demokrata többség – bár ez januárban a georgiai megismételt szavazás után még változhat, de most inkább úgy néz ki, hogy kicsi rá az esély – és Bidennek valószínűleg ez a jobb, mert így nem kell a saját pártja baloldalának radikálisabb kezdeményezéseivel foglalkoznia. Emiatt komolyabb intézményi reformokra vagy a Green New Deal tető alá hozására nincs nagy esély.

Bidennek így azt csinálhatná, amiben tényleg a legjobb, tehát megpróbálhatna középutas megoldásokat találni, amiben nagy tapasztalata is van. „Bidennek van egy joviális nagypapás kiállása, amivel nem idegenít el sok embert, ez segítheti abban, hogy valamit elérjen, de a szenátusi republikánus többség azt vetíti elő, hogy csak elnöki rendeletekkel fog tudni kormányozni, így érdemi törvényhozásra, nagyobb reformokra nem lehet számítani” – mondta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét nagy politikai gépezet harca, ami a végletekig polarizálta a véleményeket: mi az amerikai választás tétje?Akár hetekig is eltarthat, mire kiderül a keddi amerikai elnökválasztás eredménye. Nem voltak jó évei az amerikai demokráciának, kérdés, hogy innen vissza lehet-e jönni. G7-podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA politikában itthon és az USA-ban sem azt figyeljük már, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondjaHogy lehet egy választónak ugyanarról a témáról két véleménye? Janky Béla magyarázza el az eheti G7 Podcastban.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.)

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Trump szavazóit nem a korrupció zavarja, hanem az, hogy az elit csak magával van elfoglalva first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A fenntarthatóság, a klímavédelem, a társadalmi felelősségvállalás nagyon komoly hívószóvá vált az elmúlt években – mondja a G7 podcast vendége, Kovács Domonkos, az Alteo M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettese.

Jelenleg rendkívüli tőkemennyiség áramlik az ezeket a hívószavakat jól használó cégek felé. Kovács Domonkos szerint azonban ez a hatalmas tőkekoncentráció és piaci siker nem analóg a 2000-es évek eleji dotcom lufival. Vagyis mivel a vállalati szférán túl most már a politika is egyre inkább a zöld projektek mellett áll, még a szabályozási kockázatok is jelentősen mérséklődnek, hiszen nagyon komoly, globális környezetvédelmi kihívásokkal állunk szemben.

Az Alteo legutóbbi kötvénykibocsátására utalva a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a 3,9 milliárd forintos jegyzés kifejezetten sikeresnek tekinthető. Ez az összeg pedig tökéletesen passzol a korábban megalkotott stratégiai tervükhöz.

Magyarország klímacéljait erősen befolyásolja a paksi atomerőmű bővítése, vagyis, ha Paks II. elkészül, az ország energiatermelésének túlnyomó része karbonsemleges lesz, és legalább harmadát megújulóenergia-termeléssel fogjuk előállítani. A vezérigazgató-helyettes szerint bár sok vita van az atomenergia kapcsán, az azonban biztos, hogy a használata szén-dioxidot valóban nem termel. Mindemellett azért 2030-ra az a cél, hogy a hazai energiakapacitási mixben összességében közel akkora súlya legyen a napenergiának és az egyéb megújulóknak, mint az atomnak.

A globális klímaválság kapcsán Kovács Domonkos hozzátette, hogy ha megnézzük az emberiség történelmét, akkor van okunk bizakodni, hiszen néha sajnos ugyan jelentős áldozatokkal, de eddig – köszönhetően a tudásunknak, a kreativitásunknak – mindig megoldottuk az előttünk tornyosuló problémákat.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

A podcast készítését az Alteo Nyrt. támogatta.

The post 2030-ra az a cél, hogy az energiamixben legalább akkora súlya legyen a napenergiának, mint az atomnak first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.