Nagyon sok pénz került a zöld forradalomba. Igaz, a költségek is estek az elmúlt 10 évben, így ma már simán jó üzlet is zöldnek lenni.

A G7 podcast vendége Ifj. Chikán Attila az Alteo Nyrt. vezérigazgatója. A tőzsdén is kereskedett Alteo energiatermeléssel, kereskedelemmel és energetikai szolgáltatásokkal foglalkozik, 2019-ben 25,6 milliárd forint árbevételt ért el.

A vezérigazgató szerint az elmúlt másfél évtizedben a napelem árak lementek a harmadára, míg az erőművek teljesítménye a háromszorosára ugrott. Ma már ott tartunk, hogy élettartam költségben ma már olcsóbb ez a technológia, mint akár a fosszilis energiahordózókkal való energiatermelés.

Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy vállalatvezető azt mondja, hogy neki nincs tennivalója a fenntarthatósággal – mondja Ifj. Chikán Attila, aki szerint az már más kérdés, hogy ebből mennyi az elhivatottság és mennyi az üzleti érdek, de lényeg a trend. Amihez az is kellett, hogy a cégek is rájöjjenek, hogy a világ a zöld fordulat felé indult el.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, iTunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

The post A zöld fordulat most történik first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Jelenleg nehéz megítélni, hogy a koronavírus-járvány és az annak nyomán kibontakozó gazdasági visszaesés kinek hogyan tépázza meg a vagyonát, de így is számíthatunk rá, hogy a 2021-es magyar gazdaglista első három helyezettje között új szereplőként meg fog jelenni Rahimkulov Ruszlan és Timur – mondta Jandó Zoltán, a G7 újságírója az e heti G7 podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Ruszlan és Timur édesapja, Megdet Rahimkulov a 2000-es évek közepén Csányi Sándort és Demján Sándort megelőzve az egyik ilyen rangsor elején volt. Arra a listára azonban nem állampolgárság, hanem lakhely alapján lehetett bekerülni, így az orosz állampolgár Rahimkulov hazaköltözése után lekerült róla. Üzleti érdekeltségei azonban megmaradtak, csak annyi változott, hogy ma már fiai, a – magyar állampolgársággal rendelkező – 43 éves Timur és 41 éves Ruszlan kezelik ezt a több mint 500 milliárd forintos vagyont, ami 2019 végén meghaladta Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttes vagyonát a G7 becslése alapján.

Ehhez képest a listákon nem voltak rajta, és az elmúlt években mindössze a fiatalabb testvér, Ruszlan hotelpiaci terjeszkedéséről jelent meg néhány cikk. Jandó Zoltán és Fabók Bálint, a G7 újságírói cikksorozatban írtak arról, hogy az egyik testvérhez, Ruszlan Rahimkulovhoz számos ponton kötődik nyolc előadó-művészeti szervezet, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően.

A cikksorozat másik része pedig ennek a hatalmas vagyonnak a kialakulásáról, a Rahimkulov család magyar gazdaságban betöltött szerepéről, az érdekeltségeikbe tartozó cégekről szól. Az e heti adásban az összes témát érintettük, hogy az se maradjon le, aki nem olvasta a cikksorozat egyes részeit, vagy egészét.

Kövesd a G7 podcastot Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post G7 podcast: A több mint 500 milliárdos vagyon, ami a magyar gazdaglista elejét is megváltoztathatja first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

2020 csupán egy rosszul összevágott előzetese volt a közeljövőnknek. Egy olyan trailer, ami után rosszul alszik az ember, de nem pontosan tudja, mire is számítson. A tehetetlenséggel vegyes depresszió és beletörődés azonban nem megoldás. Itt van újra az Ezután, Litkai Gergely podcastsorozata a G7-en.

A turizmust mint szektort sújtotta a legerősebben a pandémia.

Indra Dániel, a KPMG igazgatója szerint a legtöbb nagy turisztikai szervezet három prognózist állított fel (upside, downside, baseline) a válság első hullámát követően, és a legtöbb esetében a legnegatívabb előrejelzés is azt vetítette előre, hogy 2020 utolsó negyedévében elkezdhet növekedésnek indulni a nemzetközi turizmus, ami egyre kevésbé elképzelhető, illetve néhol már a belföldi, tartományok közötti átjárás is korlátozott, így a belföldi turizmus is visszaesik.

Október végén Európában 30 százalékos volt az átlagfoglaltság a szállodákban (ez Kínában már 69%), ami a folyamatosan Európa-szerte bevezetett lezárások eredményeként tovább csökkent, és számos szálloda újra bezárt. Kína szinte az egyetlen ország a világon, ahol a turizmus mutatói nyár végére majdnem elérték a vírus előtti értékeket.

A nyár ugyan némi enyhülést hozott, az erős belföldi turizmussal rendelkező európai országokban csökkentette leginkább a krízis hatásait. Idehaza a Balaton több pontján is kirakhattuk a ’Megtelt’ táblát, de augusztusban Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, valamint Görögország egyes területein is 50-75 százalék között mozgott a szállodák foglaltsága, Franciaország déli részén pedig elérte a 75-100 százalékot.

A dél-angliai tengerparti településeken például augusztusban az STR által kezelt szállodák foglaltsága 60-83 százalékos volt, miközben London (29 százalék) vagy az írországi Dublin (28 százalék) a korábbi évekhez képest minimális forgalmat generált.

Az egyértelműen látszott a foglaltsági adatokon a nyár folyamán, hogy a korábban népszerű, turisták tömegeit fogadó városok nagyon megsínylik a válságot, míg a kevésbé ismert, elvonulásra jobban alkalmas desztinációk nagyobb keresletet generáltak és áraikat is magasabban tudták tartani. A járványhelyzet egyik alapjelensége, hogy az előfoglalási idő jelentősen lerövidül, mert az emberek el akarják kerülni a hirtelen változó helyzetből adódó esetleges járattörlések, határzárak vagy karantén terheit.

A légitársaságok számos európai országban 50-70 százalékkal csökkentették kapacitásaikat. Ez hatványozottan igaz a globális business központokra (pl.: Szingapúr, Hongkong). A városi turizmus viszont nem működik légiközlekedés nélkül, így ezen célpontok turizmusa jórészt a járatok újraindulásától függ.

Indra Dániel szerint a jövő trendjei az erősödő vidéki és természetközeli turizmus, a digitalizáció és az érintésmentesség előretörése, a higiénia kulcsszereplővé emelkedése a szállodák esetében, illetve a látogatók online értékelései, amik a biztonságérzetet döntően növelhetik vagy csökkenthetik.

Új trend a digitális nomádok esetében a workaction, a nyaralóhelyeken működő home office, amit az országok speciális digitális munkavállalói vízumokkal támogatnak, a semmibe induló repülőjáratok, amik csak a repülés élményét adják vissza a lezárások alatt vagy a theater cleaning, a látványos takarítás, ami tisztaságmarketing részévé vált. A szállodák vegyes használata is egyre gyakoribb, hosszabb távú szobakiadókként vagy videókonferenciák helyszíneként működhetnek tovább.

Bárhogy is alakul a jövő, ebben a szektorban is kiemelt fontosságú lesz a gyors és rugalmas alkalmazkodás a folyamatosan változó környezetben.

(A cikk megjelenését támogatta a KPMG Hungária Kft.)

The post A szállodai szobákból albérletek lettek  first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A pandémia felgyorsította a digitális átállást a bankszektorban is, inkább a lehetőséget látom benne, mintsem a kihívást – mondja a G7 podcast következő adásában Csoknyai-Horváth Gabriella, az OTP Bank HR szakterületi vezetője.

A G7 podcast legújabb adásának témája a HR trendek és a digitalizáció kapcsolata.

A G7 podcast vendégei:

Majoros Gábor – az SAP SuccessFactors üzletágvezetője

Csoknyai-Horváth Gabriella – OTP Bank HR szakterületi vezető, tehetség bevonzás és karriermenedzsment terület

Majoros Gábor, az SAP SuccessFactors magyarországi üzletágvezetője szerint HR szempontból valóban kihívás a mostani helyzet, de azok a vállalatok mindenképp előnyben voltak, akik már a pandémia előtt megkezdték üzleti és HR folyamataik digitalizálását. „A világ legnagyobb felhőalapú HR megoldását, az SAP SuccessFactors-t 160 millió felhasználó használja világszerte, és nagy büszkeségünk, hogy magyarországi üzemeltetési központban, több száz fejlesztővel, innen Budapestről szolgáljuk ki mind a 7000 ügyfelet globálisan, köztük az OTP-t is, akik HR területen már évek óta élen járnak az innovációban” – tette hozzá Majoros Gábor. Mint elmondta, a HR digitális platformokra ültetése hasonlóan zajlik, mint bármilyen más üzleti területé. Ha a banki hasonlatnál maradunk, akkor az a cél, hogy a munkavállalóknak pont olyan kényelmes, felhasználóbarát és észrevétlenül a hétköznapokba épülő élmény lehessen a HR ügyeik intézése, mint a mobilbankolás az ügyfeleknek.

A SuccessFactors megoldás a HR teljes területét lefedi, egy kolléga beléptetésétől egészen a kilépésig. A rendszer a toborzást, az új kollégák beilleszkedését segítő megoldásoktól kezdve, a tanulási-fejlesztési folyamatokon, tréningek szervezésén, karrierutak menedzselésén át a teljesítményértékelésig, visszajelzési rendszerek kiépítéséig minden szakaszban a HR keze alá dolgozik mesterséges intelligenciával megtámogatott szoftverekkel. Majoros Gábor kiemelte, hogy a repetatív adminisztrációs folyamatokat azért fontos automatizálni, hogy a HR az igazi értéket jelentő feladatokkal foglalkozhasson: a munkavállalók lojalitásának erősítésén és a munkavállalói élmény fokozásán.

Csoknyai-Horváth Gabriella elmondta, hogy a SuccessFactors különböző moduljainak használata a HR területen már évek óta elkezdődött az OTP Banknál, illetve egyéb üzleti területeken is stratégiai kérdés a digitális transzformáció, amely évek óta zajlik. „A pandémiás helyzetet mi nem nyomásként éltük meg, inkább lehetőségként a digitális képességek erősítésére.” A HR és az egyéb rendszerek megfelelő digitalizáltsága sokat segített abban, hogy az OTP-nek sikerült mintegy 5000 munkatársat két hét alatt home office-ra átállítani még a vírus betörésekor, és az ügyfelek nagy része is gyorsan váltott a bankfióki ügyintézésről az online felületekre. Szinte órák alatt kellett megoldani a fizetési moratóriumra való átállást. Gyors reagálásra volt szükség a fióki és ügyfélszolgálati kollégák felkészítésében is.

Csoknyai-Horváth Gabriellától megtudtuk, hogy további digitális fejlesztéseket és bővítéseket tervez a HR területen az OTP Bank, ugyanakkor fontosnak tartja megtalálni az egyensúlyt, hogy mi az a tevékenység, amit gyorsan és pontosan át lehet ültetni digitális platformokra, ezzel növelve a  hatékonyságot, és mi az, amit továbbra is személyes kapcsolatokra alapozva kell működtetni a jövőben, hiszen az emberi kapcsolatok és a személyes jelenlét nagyon fontos a munkahelyen is. Véleménye szerint az irodákat a továbbiakban kevésbé munkaállomásként, mint inkább közösségi terekként fogjuk használni, a közös ötletelések fontos színhelyei lesznek majd.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, iTunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

A podcast elkészítését az SAP Hungary támogatta.

The post Lehet a HR digitális, az iroda pedig munkaállomás helyett közösségi tér first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A G7 és a Hold Alapkezelő közös év végi sorozatában olyan embereket mutatunk be, akikről azt gondoljuk, hogy az élet több területén is eredményesek, és sikereik nemzetközi mércével is jelentősek. A sorozat első részében Simor András volt jegybankelnökkel beszélget Veiszer Alinda. A felvételt a G7 podcast csatornája mellett videón is közzétesszük.

Simor András jegybankelnökként nem sejtette, hogy az egész MNB utáni pályafutására hatással lesz a megbízatása. Leköszönése után azonban rájött. „Pontosan tudtam, hogy külföldre kell mennem dolgozni, és ott is megpróbálták megakadályozni a kinevezésemet, és most is külföldre megyek dolgozni” – mondja a G7 podcastjában Veiszer Alindának. Ennek ellenére nem dühös, és kifejezetten szándékosan nem beszél a jelenlegi jegybank tevékenységéről.

A jegybankok szerepének változásáról azt mondja: „Alapvetően megváltozott a jegybanki filozófia. A világnak volt egy inflációs időszaka, ami létrehozta a független jegybanki koncepciót. Ugyanis a jegybank, ami kormányzati függésben van, nem tudja az állami költekezés következtében megugró inflációt kordában tartani. A 2010-es években azonban a magas infláció nem volt probléma, inkább az alacsony. De facto a jegybankok már nem függetlenek a kormányzatoktól.”

Noha az infláció hiánya Magyarországon nem probléma, Simor András ezt nem tartja egyértelmű sikernek. Úgy gondolja, hogy Magyarországon a forint árfolyamának gyengülése a fő oka az inflációnak, ami sok szempontból nem szerencsés, például a magyar pénz külföldön 30-40 százalékkal kevesebbet ér, mint 8-10 éve. A felvetésre, hogy a forint árfolyama jót tenne az exportnak, azt válaszolja, ezt az eredményt a számok nem igazolják.

Simor András önkritikusan mesél arról az időszakról, amikor jegybankelnökként hagyták elszaladni a devizahitelezést. Állítása szerint céljuk volt felhívni a figyelmet a rossz irányra, eszközük azonban nem volt hozzá, és nem voltak elég erősek ahhoz, hogy szembemenjenek a magyar bankrendszer lobbijával.

A volt jegybankelnök sokat mesél londoni kiküldetéséről. Egészen közelről nézhette végig Margaret Thatcher ténykedését, és azt állítja, a Vaslady gazdaságpolitikája az egyetlen lehetősége volt a brit gazdaságnak. Ebben az időszakban tanulta meg a kapitalizmust is. Például abból, hogy kollégái, az angol bankárok busás jutalmakat tettek zsebre ténykedésükért – ugyanazért a munkáért a magyaroknak nem járt jutalom, illetve ami járt, azt azonnal az államkasszának utalták.

Végül elmondja, hogy milyen volt kiszállni a jegybank verklijéből – elmondja, hogy mennyi idejébe telt újra olvasni tudni, és azt is, hogy mi mindenről maradt le a felfokozott munkatempó miatt.

The post Simor András: A jegybank után eszembe sem jutott, hogy Magyarországon próbáljak dolgozni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

2020 csupán egy rosszul összevágott előzetese volt a közeljövőnknek. Egy olyan trailer, ami után rosszul alszik az ember, de nem pontosan tudja, mire is számítson. A tehetetlenséggel vegyes depresszió és beletörődés azonban nem megoldás. Itt van újra az Ezután, Litkai Gergely podcastsorozata a G7-en.

Már a járvány első hullámakor is azt kutattam az Ezután podcastban, hogy mit és hogyan lehet másként csinálni. Tavasszal a barátaimat, ismerőseimet kerestem meg, most pedig a KPMG szegődött segítőtársamul, hogy ezeknek utánajárjak. A hagyományos médiaegyüttműködésekkel ellentétben a KPMG-vel majd egy évtizedre nyúlik vissza kapcsolatom, nagyon sok jó tanácsot adtak, és én is részt vehettem jó néhány projektjükben, barátságok születtek, és kézzelfogható eredmények jöttek létre ennek köszönhetően. Ezért is gondoltam hasznosnak, hogy megbeszéljük, mit gondolnak a pandémiától szenvedő vállalatok lehetőségeiről, vagy épp a napenergiáról és hálózati összefüggéseiről, vagy a turizmus jövőjéről.

Magyarországon évente 2000-2500 órát süt a nap, a napenergia hasznosításának ez az egyik alapvető meghatározója. Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorért felelős igazgatója szerint azonban a napenergia jelenleg inkább a nagybefektetők játszótere Magyarországon jelentős finanszírozási igénnyel. A befektetők komplex feladatrendszerrel találják magukat szembe a beruházási folyamat során, amely tartalmaz a beruházás előkészítésével kapcsolatos kérdéseket (például megvalósíthatóság), a hálózati csatlakozással és engedélyeztetéssel kapcsolatos nehézségeket (például a megfelelő hálózati csatlakozási pont megtalálása), valamint a beruházás végrehajtásához, illetve az üzemeltetéshez köthető kihívásokat (például kiegyenlítéssel kapcsolatos nehézségek).

A zöld finanszírozás nemzetközi alapját a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény és az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) adja, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A párizsi egyezményt aláíró országok maguk határozzák meg, hogy milyen hazai intézkedésekkel kívánják célkitűzéseiket elérni.

Nemrég az Európai Unió környezetvédelmi és klímaügyi miniszterei megvitatták és elfogadták az EU hosszú távú klímastratégiáját és annak fejlesztési lépéseit, amelyek a tervek szerint az EU klímasemlegességét eredményezik 2050-re. Az Országgyűlés egy új törvény megalkotásával tette egyértelművé Magyarország elkötelezettségét a zöld ügy mellett. Júniusban fogadták el a klímavédelmi törvényt, amely az EU törekvéseivel összhangban 2050-re irányozza elő a klímasemlegesség megvalósítását.

Az első zöld államkötvény kibocsátás 2020. június 2-án megtörtént, a tervezetthez képest kedvezőbb hozamok mellett. A kötvénytender kifejezetten sikeres volt, a felkínált másfél milliárd eurós keretet ötszörösen túljegyezte a piac, így a hozam is 50 bázisponttal, azaz fél százalékponttal alacsonyabb volt a hasonló kötvények hozamánál. A kötvényből az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megfelelő fejlesztéseket finanszíroz a magyar állam, amibe bevonja az illetékes minisztériumok döntéshozóit is, akik maguk teszik le az asztalra a szerintük központi támogatásra érdemes fejlesztések listáját, amelyekből egy kormányközi munkacsoport választja ki a legjobb javaslatokat.

Ami kifejezetten a zöld pénzügyeket érinti, a Magyar Nemzeti Bank mutatja meg, hogy jegybankként és bankfelügyeletként egyaránt kiemelt stratégiai célkitűzésnek tekinti a környezetvédelmet és a kiemelten a pénzügyek zöldítését. A 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programjában az MNB szimbolikus lépésekkel, hatósági reformokkal és direkt pénzügyi megoldásokkal operál.

Losonczy Géza szerint a solar beruházások esetében számos tényezőt érdemes vizsgálni, elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret, ami megóvhat az esetleges buktatóktól. Ilyen a megfelelő terület kiválasztása, ahol nemcsak a benapozottság, az építési előírások, de a közeli hálózati kapcsolat megléte is rendkívül fontos. A METÁR esetében a 30 százaléknyi érvénytelen pályázat is azt támasztja alá, hogy elengedhetetlen a speciális szakismeret és előzetes felkészültség.

Érdekes kérdés a tervezett körübelül 6 gigawattnyi beépített solar fejlesztés esetén, hogy mi lesz azzal az 1500-2000 órányi túlkínálatos időszakkal, illetve azzal a 6000 óra hiánnyal, ami a tárolás hiányában keletkezik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakossági napelem-beruházások megtérülése nagyban függ az átvételi ártól, amelyet viszont az határoz meg, hogy a szolgáltatók meddig vállalják a hálózatfejlesztés költségeit.

The post A napenergia a nagybefektetők játszótere Magyarországon first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Hosszú egyeztetéseket és vizsgalatokat követően lehetne elképzelhető, hogy a jogállamisági mechanizmus keretein belül uniós források kifizetését felfüggesszék, de ebben az esetben is csak a kormányzati kedvezményezettek részére érkező összegeket érintené a felfüggesztés, végleges elvonás pedig csak ezt követően merülhetne fel.

Én úgy gondolom –  ismerve az Európai Unió szokásos mechanizmusait -, hogy arra még Magyarország és Lengyelország esetében is alacsony az esély, hogy eljussunk egy olyan pontig, hogy a pénzeket véglegesen visszavonják – mondta Darvas Zsolt, akivel a G7 Podcast mai adásában az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról, a potenciális lengyel-magyar vétóról, valamint az ezekről szóló, csütörtökön kezdődő Európai Tanács csúcsértekezlet lehetséges kimeneteleiről beszélgettünk.

(A podcastot hétfőn vettük fel, a lengyel-magyar vétóról szóló részeket így ennek ismeretében érdemes hallgatni. Szerdán a Bloomberg arról írt, hogy Magyarország, Lengyelország és Németország kompromisszumot kötött, az alku részleteiről azonban hivatalosan megerősített információk egyelőre nem ismertek).

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Darvas Zsolt, az egyik vezető brüsszeli elemzőintézet, a Bruegel Intézet közgazdásza és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási csomaghoz hasonlóra még nem volt példa az EU történetében. A következő hétéves költségvetéshez kapcsolódó csomagban az is újdonság, hogy a tagállamok saját maguk terjeszthetnek fel olyan reformokat, beruházásokat, amikhez uniós forrásokat akarnak felhasználni.

Darvas számításai szerint 2018-as árakon nézve Magyarország várhatóan 7,5 milliárd eurót kapna a helyreállítási csomagból. Ennek a forrása uniós hitelfelvétel, ami egyrészt azért előnyös, mert olcsóbb finanszírozást biztosít a magyar államnak, mint amihez a piacon hozzáférne. A másik jelentős előnye, hogy mivel a források elosztása az egy főre eső jövedelemtől függ, ezért Magyarország az alapból arányaiban jóval több forráshoz jutna, mint más tagállamok. Nagyjából a GDP hat százalékát tenné ki a támogatási összeg, és ennek csak kisebb részét kell visszafizetni, mert a visszafizetést már a bruttó nemzeti össztermék alapján számítják.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Egyedülálló az EU történelmében a csomag, amelyről ma alkudozni kezdenek first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az SAP Hungary a közelmúltban szervezett egy online konferenciát, ahol azt járták körül az együttműködő partnerekkel, kormányzati és egészségügyi intézmények képviselőinek részvételével, hogy a pandémiás kihívások hogyan fogják felpörgetni az egészségügy digitalizációját, hogy nézhet ki az egészségügy a jövőben, és milyen innovatív megoldások működnek már jelenleg is Magyarországon.

A podcastot bármely podcastalkalmazáson vagy ide kattintva lehet meghallgatni:

A G7 podcast vendégei:

Dr. Vass Péter – az SAP Hungary egészségügyi és államigazgatási szektorvezetője

Mezei Rudolf –  az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója

Benes Edvárd – eRAd, BELUX ügyvezető igazgatója

Dr. Vass Péter szerint akár 5-8 éves fejlődést hozott a telemedicina és az egészségügy digitalizációja terén a Covid-járvány. Ezek az innovatív megoldások már rendelkezésre álltak a piacon, a pandémia azonban most ki is kényszerítette ezeknek az alkalmazását. Mint rámutatott: a járványt még nem számoltuk fel, tehát a motivációs tényező még tovább fogja ezt a folyamatot erősíteni, hogy alkalmazzunk minden olyan megoldást, ami a vírus legyőzésében és az egészségügyi stáb tehermentesítésében egyaránt segít. A digitális és telemedicina-megoldások abban segítenek, hogy minél több embert tudjon ellátni az egészségügyi rendszer, és minél jobb minőségben és hatékonyabban történjen az ellátás.

Mezei Rudolf szerint nemcsak a telemedicina-megoldások elérhetősége bővült, hanem az emberek ezek iránt tanúsított hozzáállása is nagy változáson esett át a járvány következtében. A beteggondozás, járvánnyal kapcsolatos adatgyűjtés, a kockázatelemzések terén is használhatóak ezek az új megoldások. A szakember szerint telemedicinás gyakorlatok már működnek jelenleg is egy-egy kórházban, de ennek országos szintű kiterjesztése lenne célszerű. Mint elmondta, a háziorvosokhoz kihelyezett és a betegek között kiosztott mérőeszközflottával a beteg-orvos találkozók minimalizálása érhető el, és a fekvőbetegosztály-kiürítések esetén a hazaküldött betegek monitorozása is megoldható ugyanezzel a módszerrel. A betegek otthoni monitorozásra alkalmas eszközökkel való ellátása – például pulzoximéterrel, spirométerrel – a gyógyult COVID-betegek hosszú távú szövődményeinek megelőzését teszi lehetővé. De nagy hasznát vehetnék a COVID-19 járványkórházakban az Omron izolációs körülményekre kialakított távmonitorozó platformjának is, amely valós időben továbbítja az adatokat egy nem izolált orvosi szobába az orvosok számára adatfeldolgozásra.

Benes Edvárd a teleradiológia ugrásszerű fejlődésére hívta fel a figyelmet. A mostani időszakban ők például azt tapasztalták, hogy mivel a radiológusok nincsenek közvetlen kapcsolatban a betegekkel, otthonról is el tudják látni a munkájukat. Ebben nagy segítség volt számukra a BELUX által fejlesztett beszédleíró szoftver a leletek elemzéséhez és adminisztrációjához; klinikák, megyei kórházak kérésére is telepítették szoftvereiket az orvosok otthoni gépeire.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, iTunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon.

A podcast elkészítését az SAP Hungary támogatta.

The post Akár 8 éves lemaradást is ledolgozhatott az egészségügy egy év alatt, és a járványnak még nem látszik a vége first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Magyarországon nem feltétlenül az teszi fogékonnyá az embereket a tudományszkepticizmus iránt, hogy ne lenne megfelelő minőségű a természettudományos oktatásunk, hanem inkább az, hogy nem tanít az oktatási rendszerünk a problémacentrikus gondolkodásra. Ez nem csak annak a felismerését jelenti, hogy mikor akarnak minket megtéveszteni, hanem annak a felismerését is, amikor magunkat tévesztjük meg azzal, hogy ragaszkodunk a prekoncepcióinkhoz. Hiába tanuljuk meg biológiából a növények latin nevét, ez a fajta a gondolkodásunk még nem feltétlenül javul – mondta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az MTA doktora, és a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője elmagyarázza, a tudomány nem demokratikus alapokon nyugszik, tehát nem az az igazság, amit többen annak gondolnak. A WHO viszont viszonylag demokratikusan működik, és ezért néha butaságokat mond, az egyik ilyen butaság volt, amit tavasszal a maszkviselésről kommunikáltak.

Sokszor a szakmán belülről is jönnek ki olyan kijelentések, amelyek magas labdát adnak a vírusszkeptikusoknak

– mondta erről.

A járvány miatt tavasszal széles néptömegek először szembesültek a tudomány működésének logikájával. Amikor még viszonylag kevés dolgot tudunk valamiről, akkor a szakemberek is egymással vitatkoznak, ez végül általában konszenzussal végződik. A covid esetében sok mindenről már az elején sem vitatkoztak, de vannak kérdések, amelyekről még mindig vita folyik. Az elején ezért volt háttérzaj.

Boldogkői szerint fontos, hogy a tudósok kommunikálják a tudományos álláspontot bizonyos kérdésekben.

Vannak ilyen törekvések, sok tudós foglalkozik ismeretterjesztéssel, de az ellenfél harsányabb és jobban szeretnének neki hinni. A tudomány üzenetei sokkal nehezebben mennek át a közbeszédbe, mint az egyszerű üzenetek, amelyek ráadásul komfortérzést adnak az embereknek, például azt, hogy menjünk mindenhova szabadon, és ne korlátozzuk magunkat

– mondta.

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post A vírusszkepticizmus ellen is segítene, ha az iskolában problémacentrikus gondolkodásra oktatnának first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A magyar zenei produkciók és a mögöttük álló infrastruktúra általában a nyár folyamán keresi meg azt a bevételt, amiből nemcsak foglalkoztatja a saját stábját, de félre is tud tenni új dalok vagy akár új klipek készítésére. Ennek a bevételnek idén a járvány miatt a lényegi része kiesett, ami azért is nagy érvágás a zeneiparnak, mert az őszi és téli klubszezon a nyárhoz képest egyébként is egy jóval kockázatosabb, a klubok és a zenekarok közös felelősségvállalásán alapuló üzleti modellben működik, ahol messze nem annyira garantált a bevétel, mint nyáron. A lezárások újabb köre ebben a helyzetben érte a zenekarokat és a zeneipart – mondta Bali Dávid, a Hungarian Oncoming Tunes (HOTS) könnyűzenei exportiroda stratégiai vezetője és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Programjának nemzetközi kapcsolatokért felelős megbízottja az eheti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Bali a zeneipar különféle szegmensei számára kiírt állami pályázatokról elmondta, hogy a pályázatok összege messze nem korrelál azzal az összeggel, ami idén iparági szinten kiesett, ráadásul az átdátumozott koncertek miatt bennálló pénzhez sem lehet most hozzányúlni. A járvány hatására a zenekarok között elindult egy digitális irányú gondolkodás, amire Bali szerint már régóta szükség lett volna. Ősszel elindult a Spotify magyar kurációja, így végre vannak helyi lejátszási listák, ami valószínűleg jó katalizátora lesz annak, hogy új hangokat ismerhessen meg a magyar közönség – ezt a közszolgálati rádió az elmúlt 5-10 évben teljesen leépítette. Mindez a digitális bevételek növekedésének trendjét vetítheti előre.

A magyar zeneipar egyik legnagyobb vesztesége lehet, ha a technikusok, színpadtechikával foglalkozók elhagyják a pályát. Bali szerint az elmúlt években a magyar zeneipar nemcsak azért erősödött, mert jobb szerzőink lettek, hanem mert elindult egy olyan generációváltás technikusi szinten is, ami hozzájárult a magyar élőzenei produkciók minőségének javulásához. Becslések szerint idén eddig a nagyjából 50 milliárd forintos forgalmú iparágból 40 milliárd forintnyi forgalom eshetett ki. A becslésekre mutogatva lehetett a közvéleményt a zenészek ellen hergelni, de a valóságban ennek a pénznek a megoszlása cseppalakú, ahol a csepp tetején koncentrálódnak a jövedelmek, és kevés jut azokhoz a háttéripari dolgozókhoz, akik szabadúszva, fellépésről-fellépésre élnek.

A lekötött koncertek miatt a klubok és a fesztiválok mozgástere újabb előadók lekötésére kicsi, ami az idősebb zenészeknek azért árt, mert nem tudják tartani a kapcsolatot a közönségükkel, a fiatalabbaknak pedig azért, mert nem tudnak belépni a piacra úgy, ahogy eddig. A fesztiválszervezők és klubüzemeltetők most mindent megtesznek, hogy mentsék a menthetőt, és tompítsák azt a puffanást, amit így is tompítanak már március óta. „Még az első hullám alatt csináltunk egy kérdőívet, amit hazai pályázók, szakmai szereplők részére tettünk elérhetővé, és már márciusban a válaszadók három százaléka elindította a csődeljárást. Ez borzalmas” – mondta Bali Dávid.

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Próbálja menteni a menthetőt a magyar zeneipar, de már elindultak a csődeljárások first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.