Gépész ( hangoskönyv )

Franciaország hírneve forog kockán ha nem sikerül a megegyezés.

Idegenlégió, intrika, árulás, harc, és mindez sajátos humorba öntve!

Kell ennél több egy kellemes, könnyed szórakozáshoz?

15000! Ennyi feliratkozó van jelenleg a yt csatornán!

Hogy itt a podcaston mennyien hallgatnak arra nincs adatom.

De nagyon köszönöm azoknak akikkel sikerült elérni ezt a szerintem nem kis számot!

KÖSZÖNÖM!!!!!!!!

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, értjük, ismerjük és valamennyire irányítjuk is az életünket.

A kételyeinket nagy gyakorlattal nyomjuk el, nagyvonalúan siklunk át létezésük fölött. Hiszen

ez a világ bizonyos értelemben valóban minden világok legjobbika. Pontosan úgy, ahogyan Leibniz

gondolta: nem önmagában és minden tekintetben tökéletes, hanem az összes elképzelhető, a fizikai

törvényszerűségek és történelmi-társadalmi tapasztalatok alapján lehetséges, működőképes, kauzális

és fenntartható világ közül a legjobb. Vagy legalábbis néhány ezredéven keresztül az volt. A változások

mellett − sokszor azok ellenére is − fönnmaradt az emberiség. Érezheti hát úgy, hogy bár számtalan veszély

leselkedik rá és rengeteg nehézséggel nézett már szembe, a pusztulást mégis mindig sikerül elkerülnie.

Mert az lehetetlen. Végtére is az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Pedig a lehetetlen

sokszor vált valósággá az emberi faj története során. A lapos Földből golyóbis lett, a csillagokból bolygók

és napok, a kacsacsőrű emlősről kiderült, hogy nem hamisítvány, az euklidészi geometria axiómáiról

pedig az, hogy nincsenek kőbe vésve − és így tovább. S bár lehetetlennek szeretnénk gondolni,

mégsem lehetünk bizonyosak abban sem, hogy az emberi faj idővel (ha lesz még rá ideje) nem változik

valami mássá; hogy a jövendő nem humán, hanem poszthumán jövendő lesz. Számunkra, emberek

számára ez lehetetlen. A poszthumánoknak azonban maga a valóság.

 A híres rock énekest különös álmok kínozzák. Segíthet rajta a regresszív hipnózis? 

   Mire jut a nyomozás egy 16. századi bűnügyben? Mi van a focipálya gyepe alatt? 

   Hogyan vegyünk be huszáros rohammal egy kisvárost? És hogy jönnek ide a boszorkányok?

   Ezekre kérdésekre keresi a választ Cabe Ferrant, a széltoló szakmunkát sosem hanyagoló 

   hóhányó és Beate Meisse, a könyvtáros vénkisasszony.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, értjük, ismerjük és valamennyire irányítjuk is az életünket.

A kételyeinket nagy gyakorlattal nyomjuk el, nagyvonalúan siklunk át létezésük fölött. Hiszen

ez a világ bizonyos értelemben valóban minden világok legjobbika. Pontosan úgy, ahogyan Leibniz

gondolta: nem önmagában és minden tekintetben tökéletes, hanem az összes elképzelhető, a fizikai

törvényszerűségek és történelmi-társadalmi tapasztalatok alapján lehetséges, működőképes, kauzális

és fenntartható világ közül a legjobb. Vagy legalábbis néhány ezredéven keresztül az volt. A változások

mellett − sokszor azok ellenére is − fönnmaradt az emberiség. Érezheti hát úgy, hogy bár számtalan veszély

leselkedik rá és rengeteg nehézséggel nézett már szembe, a pusztulást mégis mindig sikerül elkerülnie.

Mert az lehetetlen. Végtére is az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Pedig a lehetetlen

sokszor vált valósággá az emberi faj története során. A lapos Földből golyóbis lett, a csillagokból bolygók

és napok, a kacsacsőrű emlősről kiderült, hogy nem hamisítvány, az euklidészi geometria axiómáiról

pedig az, hogy nincsenek kőbe vésve − és így tovább. S bár lehetetlennek szeretnénk gondolni,

mégsem lehetünk bizonyosak abban sem, hogy az emberi faj idővel (ha lesz még rá ideje) nem változik

valami mássá; hogy a jövendő nem humán, hanem poszthumán jövendő lesz. Számunkra, emberek

számára ez lehetetlen. A poszthumánoknak azonban maga a valóság.

Az író ajánlása szerint ez egy tudománytalan, fantasztikus, ponyva!

Hoztak az istenek Westeroson, George R. R. Martin csodás, ámde komor világában – az egymással 

vetélkedõ királyok és királynõk, nemes hölgyek, harcias lovagok, az intrikák, cselszövés, 

árulás, kardok és a hősies helytállás birodalmában!

A Kóbor lovag eseményei

George R. R. Martin világsikerű regényciklusának,A Jég és Tűz dalának köteteiben ábrázoltak 

előtt mintegy száz évvel játszódnak, Jó Daeron király uralkodása idején, a birodalom aranykorában, 

a Targaryen-dinasztia hatalmának csúcsán.

A képregényből megtudhatjuk, miként találkozott Dunk, egy kóbor lovag fegyverhordozója Egérrel, a 

fiúval, aki jóval többnek bizonyult annál, mint aminek látszik, továbbá megismerhetjük az Ashford 

mezején megtartott hírhedt lovagi torna

eseményeit.

– Eretnekség! – fújtatta. Ülőmedencéjében hullámokat vetett a zavaros víz. 

– Megint egy? – feleltem unottan. – Mostanában valósággal burjánzanak. 

A nagykomtúr nem zavartatta magát a megjegyzésemtől. Mogorván helyzetet 

változtatott, újra felkavarva a vizet, mely átcsapott a medence szélén, és 

végigömlött a fogadóterem kőlapjain. A csizmám persze megint csuromvizes lett. 

Sztoikus nyugalommal tértem napirendre fölötte. A legócskább csizmámat viseltem, 

amim csak volt, tisztában lévén vele, hogy az ember sohasem úszhatja meg átázott 

láb nélkül, ha látogatást tesz Torgathon Nine-Klariis Thűnnál, a ka-Thán nép Vénjénél, 

aki egyúttal vessi érsek, a Négy Fogadalmak Legszentebb Atyja, a Jézus Krisztus Lovagjai 

egyházi rend főinkvizítora és XXI. Daryn őszentsége – az új-római pápa – titkos belső tanácsosa.

George R. R. Martin már A tűz és jég dala világrengető sikere előtt is komoly 

hírnévre tett szert, a fantasytől a science fictionön át a horrorig számos 

műfajban alkotott maradandót, pályafutását kezdettől fogva rangos díjak és z

ajos sikerek kísérik.

Az Álomdalok első kötete e csodálatosan sokszínű életmű első húsz évéből válogat. 

Különleges csemege ez Martin rajongóinak: bepillantást enged abba az írói életútba, 

amelynek során a képregényrajongó kölyökből többszörösen díjnyertes író lett.

Itt olvashatjuk legjobb fiatalkori műveit, Hugo-, Nebula- és Bram Stoker-díjas 

novelláit, valamint a később illusztrált gyerekkönyvként is megjelent A jégsárkány 

eredeti, csonkítatlan változatát. A legkülönbözőbb műfajú és stílusú írások szemkápráztató 

kavalkádját a szerző visszatekintései egészítik ki.

Az Álomdalok remekbe szabott írásaiban megtalálható minden, ami miatt olvasók tízmilliói 

rajonganak George R. R. Martin történeteiért.

Sajkodi magányomban határoztam el, hogy a saját szórakoztatásomra írok

egy regényt. Saját szórakoztatásnak azt nevezem, amikor írás közben az

ember nem a képzeletbeli olvasót látja, nem érdeklik az elvárások, és

eszébe sem jutnak azok, akik elzümmögik, mi a jó és mi a rossz. Írni

például nagyon jó. Csak úgy írni pedig a világon a legjobb, éppen olyan,

mint a céltalan csavargás. Vagyis kaland. A kaland pedig maga a szabadság.

Szabadok a hősök, és szabad a szerző is. Az én szabadságom végeredménye

a Fültől fülig című fürdőregény. Egy ideig játszottam a gondolattal, hogy

megírom a folytatását, de hősöm, Skrabek, a babonás bérgyilkos, lebeszélt

róla. Nem akarta, hogy a regényben kitörjön az első világháború. Rázta az

orrom előtt a borotváját, és arról győzködött, hogy békeidőben

nyugodtabban tud dolgozni. Az volt a munkája, hogy elvágja az ügyfelei

nyakát.

Megállítottam neki az időt.