
Sign up to save your podcasts
Or


Franciaország hírneve forog kockán ha nem sikerül a megegyezés.
Idegenlégió, intrika, árulás, harc, és mindez sajátos humorba öntve!
Kell ennél több egy kellemes, könnyed szórakozáshoz?
15000! Ennyi feliratkozó van jelenleg a yt csatornán!
Hogy itt a podcaston mennyien hallgatnak arra nincs adatom.
De nagyon köszönöm azoknak akikkel sikerült elérni ezt a szerintem nem kis számot!
KÖSZÖNÖM!!!!!!!!
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, értjük, ismerjük és valamennyire irányítjuk is az életünket.
A kételyeinket nagy gyakorlattal nyomjuk el, nagyvonalúan siklunk át létezésük fölött. Hiszen
ez a világ bizonyos értelemben valóban minden világok legjobbika. Pontosan úgy, ahogyan Leibniz
gondolta: nem önmagában és minden tekintetben tökéletes, hanem az összes elképzelhető, a fizikai
törvényszerűségek és történelmi-társadalmi tapasztalatok alapján lehetséges, működőképes, kauzális
és fenntartható világ közül a legjobb. Vagy legalábbis néhány ezredéven keresztül az volt. A változások
mellett − sokszor azok ellenére is − fönnmaradt az emberiség. Érezheti hát úgy, hogy bár számtalan veszély
leselkedik rá és rengeteg nehézséggel nézett már szembe, a pusztulást mégis mindig sikerül elkerülnie.
Mert az lehetetlen. Végtére is az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Pedig a lehetetlen
sokszor vált valósággá az emberi faj története során. A lapos Földből golyóbis lett, a csillagokból bolygók
és napok, a kacsacsőrű emlősről kiderült, hogy nem hamisítvány, az euklidészi geometria axiómáiról
pedig az, hogy nincsenek kőbe vésve − és így tovább. S bár lehetetlennek szeretnénk gondolni,
mégsem lehetünk bizonyosak abban sem, hogy az emberi faj idővel (ha lesz még rá ideje) nem változik
valami mássá; hogy a jövendő nem humán, hanem poszthumán jövendő lesz. Számunkra, emberek
számára ez lehetetlen. A poszthumánoknak azonban maga a valóság.
A híres rock énekest különös álmok kínozzák. Segíthet rajta a regresszív hipnózis?
Mire jut a nyomozás egy 16. századi bűnügyben? Mi van a focipálya gyepe alatt?
Hogyan vegyünk be huszáros rohammal egy kisvárost? És hogy jönnek ide a boszorkányok?
Ezekre kérdésekre keresi a választ Cabe Ferrant, a széltoló szakmunkát sosem hanyagoló
hóhányó és Beate Meisse, a könyvtáros vénkisasszony.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, értjük, ismerjük és valamennyire irányítjuk is az életünket.
A kételyeinket nagy gyakorlattal nyomjuk el, nagyvonalúan siklunk át létezésük fölött. Hiszen
ez a világ bizonyos értelemben valóban minden világok legjobbika. Pontosan úgy, ahogyan Leibniz
gondolta: nem önmagában és minden tekintetben tökéletes, hanem az összes elképzelhető, a fizikai
törvényszerűségek és történelmi-társadalmi tapasztalatok alapján lehetséges, működőképes, kauzális
és fenntartható világ közül a legjobb. Vagy legalábbis néhány ezredéven keresztül az volt. A változások
mellett − sokszor azok ellenére is − fönnmaradt az emberiség. Érezheti hát úgy, hogy bár számtalan veszély
leselkedik rá és rengeteg nehézséggel nézett már szembe, a pusztulást mégis mindig sikerül elkerülnie.
Mert az lehetetlen. Végtére is az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Pedig a lehetetlen
sokszor vált valósággá az emberi faj története során. A lapos Földből golyóbis lett, a csillagokból bolygók
és napok, a kacsacsőrű emlősről kiderült, hogy nem hamisítvány, az euklidészi geometria axiómáiról
pedig az, hogy nincsenek kőbe vésve − és így tovább. S bár lehetetlennek szeretnénk gondolni,
mégsem lehetünk bizonyosak abban sem, hogy az emberi faj idővel (ha lesz még rá ideje) nem változik
valami mássá; hogy a jövendő nem humán, hanem poszthumán jövendő lesz. Számunkra, emberek
számára ez lehetetlen. A poszthumánoknak azonban maga a valóság.
Az író ajánlása szerint ez egy tudománytalan, fantasztikus, ponyva!
Hoztak az istenek Westeroson, George R. R. Martin csodás, ámde komor világában – az egymással
vetélkedõ királyok és királynõk, nemes hölgyek, harcias lovagok, az intrikák, cselszövés,
árulás, kardok és a hősies helytállás birodalmában!
A Kóbor lovag eseményei
George R. R. Martin világsikerű regényciklusának,A Jég és Tűz dalának köteteiben ábrázoltak
előtt mintegy száz évvel játszódnak, Jó Daeron király uralkodása idején, a birodalom aranykorában,
a Targaryen-dinasztia hatalmának csúcsán.
A képregényből megtudhatjuk, miként találkozott Dunk, egy kóbor lovag fegyverhordozója Egérrel, a
fiúval, aki jóval többnek bizonyult annál, mint aminek látszik, továbbá megismerhetjük az Ashford
mezején megtartott hírhedt lovagi torna
eseményeit.
– Eretnekség! – fújtatta. Ülőmedencéjében hullámokat vetett a zavaros víz.
– Megint egy? – feleltem unottan. – Mostanában valósággal burjánzanak.
A nagykomtúr nem zavartatta magát a megjegyzésemtől. Mogorván helyzetet
változtatott, újra felkavarva a vizet, mely átcsapott a medence szélén, és
végigömlött a fogadóterem kőlapjain. A csizmám persze megint csuromvizes lett.
Sztoikus nyugalommal tértem napirendre fölötte. A legócskább csizmámat viseltem,
amim csak volt, tisztában lévén vele, hogy az ember sohasem úszhatja meg átázott
láb nélkül, ha látogatást tesz Torgathon Nine-Klariis Thűnnál, a ka-Thán nép Vénjénél,
aki egyúttal vessi érsek, a Négy Fogadalmak Legszentebb Atyja, a Jézus Krisztus Lovagjai
egyházi rend főinkvizítora és XXI. Daryn őszentsége – az új-római pápa – titkos belső tanácsosa.
George R. R. Martin már A tűz és jég dala világrengető sikere előtt is komoly
hírnévre tett szert, a fantasytől a science fictionön át a horrorig számos
műfajban alkotott maradandót, pályafutását kezdettől fogva rangos díjak és z
ajos sikerek kísérik.
Az Álomdalok első kötete e csodálatosan sokszínű életmű első húsz évéből válogat.
Különleges csemege ez Martin rajongóinak: bepillantást enged abba az írói életútba,
amelynek során a képregényrajongó kölyökből többszörösen díjnyertes író lett.
Itt olvashatjuk legjobb fiatalkori műveit, Hugo-, Nebula- és Bram Stoker-díjas
novelláit, valamint a később illusztrált gyerekkönyvként is megjelent A jégsárkány
eredeti, csonkítatlan változatát. A legkülönbözőbb műfajú és stílusú írások szemkápráztató
kavalkádját a szerző visszatekintései egészítik ki.
Az Álomdalok remekbe szabott írásaiban megtalálható minden, ami miatt olvasók tízmilliói
rajonganak George R. R. Martin történeteiért.
Sajkodi magányomban határoztam el, hogy a saját szórakoztatásomra írok
egy regényt. Saját szórakoztatásnak azt nevezem, amikor írás közben az
ember nem a képzeletbeli olvasót látja, nem érdeklik az elvárások, és
eszébe sem jutnak azok, akik elzümmögik, mi a jó és mi a rossz. Írni
például nagyon jó. Csak úgy írni pedig a világon a legjobb, éppen olyan,
mint a céltalan csavargás. Vagyis kaland. A kaland pedig maga a szabadság.
Szabadok a hősök, és szabad a szerző is. Az én szabadságom végeredménye
a Fültől fülig című fürdőregény. Egy ideig játszottam a gondolattal, hogy
megírom a folytatását, de hősöm, Skrabek, a babonás bérgyilkos, lebeszélt
róla. Nem akarta, hogy a regényben kitörjön az első világháború. Rázta az
orrom előtt a borotváját, és arról győzködött, hogy békeidőben
nyugodtabban tud dolgozni. Az volt a munkája, hogy elvágja az ügyfelei
nyakát.
Megállítottam neki az időt.
From the publisher's feed

49 Listeners

13 Listeners

9 Listeners

9 Listeners

7 Listeners

22 Listeners

15 Listeners

21 Listeners

4 Listeners

3 Listeners

2 Listeners

0 Listeners

1 Listeners

4 Listeners

4 Listeners