Gépész ( hangoskönyv )

A ​szív dobbanását is megállító feszes, remekbe szabott történetek szerelemről, halálról, tisztességről. 

A válogatás címadó darabja Hemingway legismertebb, különös hangulatú novellája, amit maga az író is egyik 

legjobb írásának tartott. A könyvből nagy sikerű film is készült, Gregory Peckkel a főszerepben. Henry, 

a híres író – akiben magát a szerzőt sejthetjük – sebesülten fekszik Afrika elhagyatott vidékén. Csak 

felesége és helyi kísérője van vele, autójuk lerobbant, a segítség kétséges. A férfi lába már üszkösödik. 

Még néhány nap, és orvosi ellátás nélkül biztosan nem éli túl a kalandot. Míg a betegszállító repülőgépre 

várnak, a kétségbeesését whiskeybe fojtó író emlékezetében leperegnek életének legfontosabb eseményei. 

A halál közelségében megérti a leopárd titkát: miért is fekszik több ezer méter magasban, megfagyva a 

Kilimandzsáró tetején… A kötetben A bokszoló, és A fehér elefánt formájú hegyek mellett helyet kapott még 

egy másik briliáns afrikai novella, a Francis Macomber rövid boldogsága is. A hobbivadász Macomber háromszor 

hibázik. Először: elfut a megsebesített oroszlán elől. Másodszor: nem érti, miért nem szabad a sebzett oroszlánt 

pusztulni hagyni. Harmadszor: arra kéri kísérőjét, Wilsont, a hivatásos vadászt, hogy hallgasson gyávaságáról. 

Ezeket „egyszerűen nem teheti meg az ember”, gondolja Wilson. Másnap azonban fordulat következik, megvalósul 

Francis Macomber rövid boldogsága. Megtanulja a törvényt, habozás nélkül a sebesült kafferbivaly után megy a bozótba. 

A beteljesülés a halálát hozza, Macomber mégis elérte, amit elérhetett. Élete nagy pillanatában férfi volt. 

Hemingway-nek halála óta változatlan az értékelése: a 20. század egyik legnagyobb regényírója, és talán ő a 

legnagyobb novellistája

Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián – ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása – ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra – ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől – ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg – de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy – bár az igazságszolgáltatástól megmenekült – végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál – s vele együtt az ártatlanoknak is?

A film két fiatal New York-i történetét mutatja be, akiket Alabama államban perbe fognak 

egy gyilkosság miatt, amit nem követtek el. Komikus vonása a történetnek egyikük unokatestvére, 

Vincent Gambini, az újdonsült ügyvéd, akinek ez az első ügye. Sok humor származik a pimasz 

olasz-amerikai Vinny és menyasszonya Mona Lisa és a konzervatívabb déliek ellentétes vonásaiból.

London, 1920-as évek. Sokkoló gyilkosság szennyezi be egy csinos városi kúria plüsskárpitjait. 

Az áldozat egy idős asszony, az elképesztően gazdag Emily French. Minden bizonyíték Leonard Vole-ra, 

a fiatal kalandorra mutat, akit az asszony örökösévé tett, és aki cserébe könyörtelenül elvette az életét. 

Legalábbis az asszony házvezetőnője ezt állítja a bíróságon. Leonard azonban ragaszkodik ártatlanságához, 

és biztos benne, hogy felesége igazolja majd az alibijét.

A vád tanúja a krimikirálynő tizenkét izgalmas, hátborzongató detektívnovellájának gyűjteménye, amelyben

nem mindig a rosszfiúk húzzák a rövidebbet…

A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. 

A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az 

egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem 

ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben 

tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek 

múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg 

tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, 

vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.

A filmet rendezte: Sidney Lumet

   A cselekmény a 19. század közepének Angliájában játszódik. A fiatal

Paula  megtalálja

   meggyilkolt nagynénje, Alice Alquist holttestét. A rendőrség

sikertelenül nyomoz. Paula Olaszországba megy zenét

   tanulni, és csak tíz év múlva tér vissza Londonba. Újdonsült

férjével a nagynénitől örökölt házba költöznek.

   A házban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: tárgyak tűnnek el,

rejtélyes hangok hallatszanak, a gázvilágítás

   elhalványul. A férj megpróbálja elhitetni az asszonnyal, hogy ez

csak az ő képzelődése; ezzel az a célja, hogy

   feleségét őrületbe kergesse és ő maradjon egyedül a házban, ahol

ott rejtőzik a primadonna nagynéni értékes

   hagyatéka…

   Az1944 - ben készült film szinkron hangja.

   A filmet George Cukor rendezte

A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. 

A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért 

mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása 

utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s 

az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson 

ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, 

akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. 

De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el.

Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó 

ember kudarcának is szimbóluma.

A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. 

A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért 

mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása 

utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s 

az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson 

ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, 

akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. 

De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el.

Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó 

ember kudarcának is szimbóluma.

A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. 

A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért 

mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása 

utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s 

az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson 

ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, 

akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. 

De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el.

Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó 

ember kudarcának is szimbóluma.

A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. 

A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért 

mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása 

utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s 

az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson 

ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, 

akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. 

De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el.

Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó 

ember kudarcának is szimbóluma.