Gépész ( hangoskönyv )

Delfinszemmel nevetséges, de kétségkívül érdekes lényeknek bizonyulunk mi, emberek. Kardszárnyú főhősünk, többek között megállapítja, hogy nyeszlettek vagyunk, nem tudunk rendesen halat enni és közöttünk a legértelmesebb a Mesterséges Intelligencia. A bonyodalom a brit korona eltűnésével veszi kezdetét, és számos abszurd kalandot élhetünk át az új Európában, Egy kis kínai és mongóliai kitérő után a szereplőkkel együtt végigszáguldunk Rómán, Krakkón és Londonon. Itt dől el végül az Európai Unió sorsa is.

16.  Ázsia kontra Európa 

17.  Két óra múlva                    

18.  Delfin-magyar két jóbarát        

19.  Almaviva gróf közbeavatkozik     

20.  Kiegyenlítődés                   

21.  A varázstükör                    

22.  Trevis király                    

23.  Fikreta                          

24.  A lakodalom                      

25.  Az új elnök                     

Delfinszemmel nevetséges, de kétségkívül érdekes lényeknek bizonyulunk mi, emberek. Kardszárnyú főhősünk, 

többek között megállapítja, hogy nyeszlettek vagyunk, nem tudunk rendesen halat enni és közöttünk a legértelmesebb 

a Mesterséges Intelligencia. A bonyodalom a brit korona eltűnésével veszi kezdetét, és számos abszurd kalandot 

élhetünk át az új Európában, Egy kis kínai és mongóliai kitérő után a szereplőkkel együtt végigszáguldunk Rómán, 

Krakkón és Londonon. Itt dől el végül az Európai Unió sorsa is.

08.  Tárgyalás a delfinekkel 

09.  A Tudor restauráció terve 

10.  Rebekát reaktiválják 

11.  A Góbi sivatag és a világ legnagyobb pohara 

12.  Krakkó ősi városa 

13.  Jama Michalika 

14.  Batu Lenk herceg Zsámbékon 

15.  A trónörökös 

Delfinszemmel nevetséges, de kétségkívül érdekes lényeknek bizonyulunk mi, emberek. Kardszárnyú főhősünk, többek között megállapítja, hogy nyeszlettek vagyunk, nem tudunk rendesen halat enni és közöttünk a legértelmesebb  a Mesterséges Intelligencia. A bonyodalom a brit korona eltűnésével veszi kezdetét, és számos abszurd kalandot élhetünk át az új Európában, Egy kis kínai és mongóliai kitérő után a szereplőkkel együtt végigszáguldunk Rómán, Krakkón és Londonon. Itt dől el végül az Európai Unió sorsa is.

01.  A fedélzeten

02.  A bajnoknő

03.  A bajnoknő megváltoztatja a történelmet

04.  Trevis

05.  A korona sorsa és a delfinek

06.  Trevis foga sárgája

07.  Az új Róma 

A robotika három törényével, ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról 

alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító 

Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a 

primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már 

jóformán az emberiségre sincsen szükség.

A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot 

politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi 

történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, 

ami Asimov védjegyévé vált.A könyv első kiadása 1950.

A Kavics az égben 1949–ben íródott, és elször 1950–ben látott napvilágot. Akkoriban, mindössze négy

évvel Hirosima után (gondolom, az egész világgal egyetemben) alábecsültem az alacsony intenzitású

radioaktív sugárzás él szövetekre gyakorolt hatását. Akkor azt gondoltam, hogy elképzelhet az emberi élet

fönnmaradása egy általánosan radioaktívvá vált világon is.

Ma már nem ez a véleményem, de a könyvet nem változtathatom meg, hiszen a sugárfertzöttség egyben a

cselekmény egyik vezérfonala. Annyit kérek csupán az olvasótól, hogy tegye félre egy idre a jelenséggel

kapcsolatos fönntartásait, és a maga érdemei alapján olvassa élvezettel ezt a könyvet (föltéve, hogy

méltónak találja arra).

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve,

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.