Gépész ( hangoskönyv )

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Ez a könyv – fantasztikus regény. A távoli jövőben játszódik, tudományos kérdései azonban már a 

mai embert is foglalkoztatják. A tengerek legértelmesebb élőlényei, az ún. játékos delfinek már 

az ókorban is kitűntek azzal, hogy különösképpen vonzódnak az emberhez. A mai kutatás felfedezte azt is, 

hogy sajátos delfin-nyelven társalognak egymás között. Ettől más csak egyetlen lépés, hogy az emberi nyelvet 

és a delfin-beszédet oda és vissza lefordíthassuk. Ezzel foglalkozik Kazan professzor, a regény orosz származású tudósa, 

és a kutatás eredményeit használja fel páratlanul izgalmas tengeri utazása során a regény sok kalandot megért ifjú hőse.

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

„Milyen lenne, ha az ember nyakába szakadna a hallhatatlanság? Vajon egy számítógépes vírus, képes lehet a fizikai 

világban is pusztítani? Ha igen, milyen módon? Az elme győzedelmeskedhet a hit és a tudat fölött?” Szabó Róbert könyve, 

a Kibervér, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Agyat hasogató, undok, cinikus, ijesztő, sikolyos röhögés remegteti meg éjszakánként a 

Wreight-kastély falait és lakóit. Honnan, kitől, mitől és miért ez a kísérteties hang? 

Wreight kisasszony nem lelkesedik az ajándékba kapott zanzákért. No, de hová tűnt az 

egyik a vendégszobából? Mellesleg hol a titokzatos végrendelet? Kinőhet-e a levágott ujj? 

Hová lett a kertész? Hughes, a detektív előbb-utóbb mindegyik kérdésre megtalálja a választ. 

„Most, hogy itt vagyok a magyarok fővárosában, érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam, amelyeket

szeretnék veled is mielőbb megosztani. Utoljára gyermekkorunkban édesapánk olvasott esti mesét 

erről a tájról a családi tekercsek közül válogatva. Legutóbb 1241-ben jártak erre szépapáink 

szépapáinak a szépapáinak a szépapái. Emlékszem a te kedvenc részed az volt a 34. tekercsből, 

amikor eleink elrabolták a magyar nőket, és rabláncra fűzve hazavitték őket. Nekem meg

az a rész tetszett nagyon, amikor vitéz ősünk embereivel csúszkált a Duna jegén, és egy lapos 

kődarabot próbáltak a kijelölt pálya két végén felállított zsákmányolt vesszőkosárba juttatni 

saraboló kapával. Ezt a játékot ma jéghokinak hívják, és a világ nem is sejti, hogy mi

találtuk fel. Igaz, tavalyelőttig én sem tudtam, hogy ezt máshol is játsszák, de ez nem is 

annyira érdekes most. A magyarok fővárosát ma már nem Csömörnek hívják, és nem is ott van. 

ahol annakidején volt. Budapest - így hívják a fővárost - egy eléggé kiterjedt város. Ötmillió

ember lakja. Utcáit fű borítja, két oldalukon palotaszerű házakban élnek a magyarok. Úthálózatuk 

is van. de az a föld alatt található."

Részlet Batu Timur Lénk leveléből, amelyet Timur Batu Lénk nagyúrnak, édesbátyjának irt Új-Mongóliába.

A regény a híres komikus és kabarészínész, Kabos Gyula ötlete alapján született, így mi más is lehetne 

a témája, mint a kabaré világa. A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat ír, 

s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis 

vállalja a bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a nevét megváltoztatják, 

elsodorja egy forgószélszerű szerelem, művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja. 

S hogy sikerül-e Bányainak meghóditania a közönséget? A válasz kész kabaré.

01. Bevezetés egy előszóhoz      00:00:00

02. Előszó a bevezetéshez        00:07:22

03. Piroska és a bagdadi tolvaj  00:14:03 

04. A sorsjegy                   00:37:24

05. Hósötétke és a hét sörte     01:19:17

06. Dr. Halász és a szellem      01:50:01

07. Csali baba és a negyven napló  03:00:03

08. A pólyakalifa                03:28:49

09. Seherezádé ezer meséje egy éjszaka   04:22:39

10. Haladin és a csodavárás      04:34:02

11. Haladin és a csodavárás  ( folytatás )  05_19:15

12. Haladin és a csodavárás  ( folytatás )  06:19:24

13. Befejezés                     07:11:09

Korábbi és elpusztult expedíció nyomán, feljegyzéseik alapján expedíció indul Angliából 

a Déli-sarkra, hogy felkutassa a feltételezett széntelepeket és aranylelőhelyeket. Ezekre 

a kincsekre azonban másoknak is fáj a foguk, s a hajó legénységének nagy többsége azzal a 

céllal indul útnak, hogy megakadályozza az expedíció sikerét.

Hová vezet a legénység lázadása? Miért pusztulnak el oly sokan az expedícióból? Hogyan tud 

megmenekülni a jég fogságából a kapitány megmaradt embereivel? Van-e kedve, bátorsága a 

kudarc után újra próbálkozni?...

„Most, hogy itt vagyok a magyarok fővárosában, érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam, amelyeket

szeretnék veled is mielőbb megosztani. Utoljára gyermekkorunkban édesapánk olvasott esti mesét 

erről a tájról a családi tekercsek közül válogatva. Legutóbb 1241-ben jártak erre szépapáink 

szépapáinak a szépapáinak a szépapái. Emlékszem a te kedvenc részed az volt a 34. tekercsből, 

amikor eleink elrabolták a magyar nőket, és rabláncra fűzve hazavitték őket. Nekem meg

az a rész tetszett nagyon, amikor vitéz ősünk embereivel csúszkált a Duna jegén, és egy lapos 

kődarabot próbáltak a kijelölt pálya két végén felállított zsákmányolt vesszőkosárba juttatni 

saraboló kapával. Ezt a játékot ma jéghokinak hívják, és a világ nem is sejti, hogy mi

találtuk fel. Igaz, tavalyelőttig én sem tudtam, hogy ezt máshol is játsszák, de ez nem is 

annyira érdekes most. A magyarok fővárosát ma már nem Csömörnek hívják, és nem is ott van. 

ahol annakidején volt. Budapest - így hívják a fővárost - egy eléggé kiterjedt város. Ötmillió

ember lakja. Utcáit fű borítja, két oldalukon palotaszerű házakban élnek a magyarok. Úthálózatuk 

is van. de az a föld alatt található."

Részlet Batu Timur Lénk leveléből, amelyet Timur Batu Lénk nagyúrnak, édesbátyjának irt Új-Mongóliába.