Harmóniaszoba

A mai podcastben az transzteoretikus modell következő szakaszait mutatom be, az előkészület és a cselekvés és fenntartás szakaszának a gondolkodásmódját ismeretem. Többek között azt, hogy hogyan valósíthatjuk meg önmagunk és a probléma újraértékelését, hogyan válhatunk magabiztosabbá a változási döntéseinkkel kapcsolatban, s hogyan összpontosíthatunk a problémánk leküzdésének legalkalmasabb megoldására. S beszélek arról, hogy hogyan teremtsük elő azt az időt és érzelmi energiát, amelyre szükségünk van a gyógyulásunkhoz.

A változás transzteroretikus modelljének az a koncepciója, hogy a változást folyamatként érdemes felfogni, hiszen minden viselkedésváltozás szakaszokon megy keresztül, s az egyes szakaszok más és más pszichológiai jellemzőkkel bírnak, amelyet a viselkedésváltozást támogató programoknak figyelembe kell venniük a megfelelő hatás eléréséhez. A mai podcastben a fontolgatás előtti szakasz és a fontolgatás szakaszának gondolkodásmódját mutatom be, valamint azt, hogy milyen önpusztító hárításokat alkalmazunk, s a szándékos változás előmozdításának megvalósításához hogyan érdemes tudatosítani ezeket.

Az önbizalomhiányos kényszerevők szinte feladták azt a reményt, hogy valaha leadhatják a felesleges kilókat, és arra gondolnak, hogy talán az a sorsuk, hogy kövérek legyenek. Keményen kritizálják önmagukat súlyfeleslegük miatt. Negatív eredménnyel hasonlítgatják magukat másokhoz, s rettegnek attól, hogy megítélik, kritizálják, vagy kinevetik őket. A túlevés ezen típusának hátterében, az a hiedelem áll, hogy nem érdemlik meg azt a boldogságot és rendezettséget, amely életcéljuk beteljesítéséből eredne. Nem hisznek képességeikben sem, abban, hogy elérhetik céljaikat, úgyhogy meg sem próbálják. A szerző azt mutatja be, hogy az önbizalomhiányos kényszerevés ördögi körének megtörése hogyan valósítható meg, hogy válhatnak képessé arra, hogy a saját hajuknál fogva húzzák ki önmagukat az érzelmi mocsarukból.

A Yo-Yo diéta szindróma azt a jelenséget takarja, amikor újra és újra lefogyunk, és ismét visszahízunk. A szerző szerint a Yo-Yo diéta szindróma pszichológiai énképünkben és nem hibás anyagcserénkben gyökerezik, betegeit is arra ösztönzi, hogy ne a testükre, a súlyukra vagy az ételre koncentráljanak, mert a Yo-Yo diéta szindróma minden fizikai összefüggése visszavezethető pszichológiai gyökerekre. Ebben a podcastben azt szeretném bemutatni, hogy melyek ezek a pszichológiai s érzelmi gyökerek, és milyen gondolatok és technikák segítségével állítható meg ez a negatív ciklus.

Az aktív teremtés időszaka a nyári napfordulóval véget is ér, pontosan a ma napon zárul le. S mindent, amit a téli és a nyári napforduló között elindítottunk, azt mostantól már csak gondoznunk kell, elkezdődik a fenntartás időszaka, csak tovább kell vinni azt, amit eddig behoztunk a világunkba. Ebben a podcastben arról is gondolkodunk, hogy életünk fordulatai milyen személyiségformálódási folyamatokat indítottak el bennünk, s hogyan tudjuk fogadni a nem várt fordulatokat is az életünkben.

A természettel kapcsolatban lévő egyén a kert gondozási folyamatát is átélheti, s megfigyelheti azt a jelenséget, amikor egy élő termékeny növényt mennyire körbe tudnak fonni a gyomok, elvéve tőlük az életterületük nagy részét.  A relaxációs gondolatokat azért készítettem, hogy ráláthassunk, hogy a mi termékeny gondolataink, ötleteink mellett az önkorlátozó gondolatok is jelen vannak az elménkben, amelyek megakadályozzák a tevékenységeink sikerét, s tegyünk erőfeszítéseket az egyensúly visszaállítása érdekében.

A mese főszereplője folyamatos alárendelődés és teljesítménykényszer mintázatban él. A mese története az elakadást átélt egyének belső lelki világát és a változás, változtatás és továbblépés forgatókönyvét mutatja be, s azt, hogy mit kell tennünk, ha újra össze szeretnénk kapcsolódni valódi önmagunkkal. Ez az életválság mese arra tanít, hogy felismerjük és megnevezzük azt az élethelyzetet, amelyben vagyunk, s arra is, hogy hogyan kell választ keresnünk arra, hogy mitől véres a saját életfonalunk. S ha elkészítjük a számvetést a múltunkkal kapcsolatban, akkor esélyt adunk önmagunknak, a még kiaknázatlan vagy átmenetileg láthatatlan, hozzáférhetetetlen lehetőségeink felkutatására is.

Seth Godin szerint a legtöbb ember rosszkor mond le a céljairól, vagy azt adja fel, amit nem szabadna. A probléma a legtöbbször az, hogy a holtpontot nem tudjuk a magunk javára fordítani.  A podcastben azt mutatom be, hogy a szerző milyen megoldásokat javasol annak érdekében, hogy a holtpontjainkon képesek legyünk erőink átcsoportosítására, a probléma megoldását szolgáló stratégia létrehozására.

A szerző az autotelikus én fogalmát vezeti be annak a személynek a bemutatására, aki képes fenntartani belső harmóniáját. Aki könnyen átfordítja a potenciálisan fenyegető helyzeteit örömteli lehetőségekké, és ezért képes fenntartani a maga belső harmóniáját. A podcastben azt szeretném bemutatni, hogy az autotelikus én milyen folyamatok és milyen egyszerű szabályok mentén képes a zavart előidéző élményét áramlatélménnyé alakítani.

A szerző felfedezése az volt, hogy a boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik velünk, és nem kapcsolatos a szerencsével vagy a véletlennel sem. Nem a külső eseményektől függ, inkább, attól, hogyan értelmezzük azokat mi magunk. A boldogság valójában olyan állapot, amelyre fel kell készülni, és mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. El szeretnélek gondolkodtatni azon, hogy te mennyire tudod irányítani a belső élményeidet, s milyen belső folyamatok szükségesek ahhoz, hogy képessé válj az áramlat élmény megtapasztalásához.