kávézó a világ végén

a koronavírus-járvány idején úgy döntött, néhány hétre kivonja magát a forgalomból és visszavonul gyermekkora egyik meghatározó helyszínére, a Tisza-tavon található apró kunyhóba. aztán a hetekből hónapok lettek, az eleinte ügyetlenkedő "pesti srácból" pedig nagyszakállú, önellátó remete vált, aki környezetével tökéletes harmóniában élte lassan hömpölygő, gyönyörű napjait. mindebből egy csodálatos film készült, a 'Jóreménység szigete', ami először a mozikban, most pedig a Netflixen mutatja meg számos nézőjének, hogy milyen kevés is elég a boldogsághoz, és hogy ha megfelelő tisztelettel fordulunk felé, a természet ezernyi kinccsel ajándékoz meg minket.

Ljasuk Dimitryvel ember és természet kapcsolatáról, a filmek fontosságáról és a Tisza-tó jövőjéről beszélgettünk.

akit manapság magyarországon érdekel a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a civil kurázsi ügye, biztosan hallott már a 10 millió fa szervezetről, melyet 2019-ben egy kétségbeesett facebook poszttal hívott életre Bojár Iván András építészet kritikus, újságíró. a szervezet célkitűzését a nevében pontosan definiáló szervezet néhány hónap alatt meghatározó, több ezer taggal bíró, országos civil szervezetté nőtte ki magát.

Márk az alapítóval a szervezet sikerének titkáról, a környezetvédelem hazai és nemzetközi helyzetéről, korunk társadalmi válságáról és a fák szerepéről beszélget.

Míg Pőcze Balázzsal, a raketa.hu munkatársával a patinás tudományos magazin, a Popular Science megszünése kapcsán, a tudományba vetett hit hanyatlásáról és a társadalmi közmegegyezés kríziséről társalog.

málta 316 km2-es területén élő kb. 516 ezer lakosával terület szerint a világ tizedik legkisebb országa és az ötödik legsűrűbben lakott önálló ország. méretéből és sziget mivoltából kifolyólag is kiszolgáltatott ország. élelmét és energiaigényét is külső forrásokból kell fedeznie ennek a fél budapest méretű országnak. a kis szigetnek azonban nagy tervei vannak; a partjait körülvevő tengeri talapzatán hatalmas szél- nap- és hullámenergia farmokat kíván létrehozni, amivel akár teljes energia igényét is ki tudná elégíteni. de málta sok egyéb területen is szeretné behozni a fenntarthatóság terén a lemaradását.

erről és a sziget kínálta lehetőségekről beszélgetünk, Hangya Edinával a Máltai Idegenforgalmi Hivatal képviselet vezetőjével.

míg rakéta-rovatunkban az idei Fekete-péntek sötét titkairól és az akciók fokozta túlfogyasztás veszélyéről beszélgetünk, valamint bemutatunk egy olyan ígéretes start upot, ami használt elektromos autók aksijaiban tárolja a megtermelt zöldenergiát, ezzel évekkel meghosszabítva azok használhatóságát.

előszeretettel ismételgetett kifejezés a "körforgásos gazdaság" de a lobogtatást leszámítva elég kevés cég törekszik arra, hogy ezt tényleg meg is valósítsa - sőt profitot is csináljon belőle! Juhász András cége a Bibo CleanEco nyugodtan hátradőlhetne, mert már így is sokkal többet tettek a fenntarthatóságért, mint a legtöbb vállalkozás; megújuló energiával álítanak elő környezetbarát tisztitószereket, amelyeket növényi alapú, komposztálható csomagolásban árusítanak. Ők azonban nem elégszenek meg ennyivel, egy olyan "komposzt-körön" dolgoznak, amelynek segítségével akár 24 óra alatt bármilyen szerves hulladékból olyan anyagot állítanak elő, ami nem egyszerűen ártalmatlan a környezetre, hanem kifejezetten hasznos növényi tápként szolgál majd.

a hidrogénre sokan a klíma semlegesség ezüst pisztolygolyójaként tekintenek, hiszen a planéta második legbőségesebben előforduló eleme, rendkívül nagy fűtőértékkel bír, miközben égési végterméke csupán vízgőz. nem véletlen, hogy az autóipartól, a megújuló szektoron át a nehéziparig mindenki teljes sebességgel dolgozik a hidrogénnel kapcsolatos fejlesztéseken. ám van egy kis bökkenő, ez a rendkívül illékony gáz, nem nagyon fordul elő tisztán a természetben, előállítása viszont - jelenleg - elég költséges és/vagy környezetszennyező, így könnyen többe kerülhet a hús, mint a leves.

érdemes-e a jövőnket a hidrogénre alapozni vagy ez is csak egy lesz a kecsegtető, de soha meg nem valósuló lehetőségek közül?

erről beszélgetük Bohner Zsolttal, a Messer Hungarogáz Kft ügyvezetőjével és Széles Botonddal, a Bosch rendszerfejlesztési mérnökével.

Új időszámítás veszi kezdetét a világvégi kávézóban, ugyanis csatlakozik a csapathoz pőcze balázs újságíró is, aki mostantól a raketa.hu menő jövő híreit híreit fogja hétről hétre kiszemlézni, hogy Márkkal és Marvinnal a műsor első félórájában jól kivesézzék azokat. Ennek apropóján a debütáló műsort teljes egészében balázs híreinek szentelték.

Lesz szó a Meta új okosszemüvegéről, a google maps forgalomcsökkentő törekvéseiről és - akár - halálos hibáiról, és persze sok-sok szó esik a mesterséges intelligenciáról; a lehetséges szabályozásról, az információs társadalomra és a jövőre gyakorolt hatásairól.

Vitatkozhatunk, hogy elektromos vagy belsőégésű motorok, de abban a pillanatban, hogy elfogy az utolsú kenyér a boltban, mindez azonnal elveszíti a jelentőségét. márpedig az agrárium itthon és nemzetközi szinten is válságban van; a jelenlegi ipari gyakorlat fenntarthatatlan, ezért az ágazat reformja halaszthatatlan feladat.

Erről és a váltás gazdasági hátteréről beszélgetünk Demeter Zoltánnal, a K&H Agrárüzletág vezetőjével. Annak apropóján, hogy a K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet létrehozta a K&H agrár CO2 kalkulátort, amely megmutatja, hogy mekkora károsanyag-kibocsátása van egy adott gazdaságnak. Jelenleg sajnos csupán minden tizedik agrár cégnek van erre irányuló írott stratégiája, és eseti jelleggel is mindössze a vállalkozások 40 százaléka foglalkozik a fenntarthatósággal.

Udvaros Dorottyát senkinek nem kell bemutatni, de azt talán nem sokan tudják a Kossuth-díjas érdemes művészről, hogy amikor kilép a színház ajtaján ledobja sztár-álcáját és köpeny nélküli zöld hősként próbálja segíteni az ország természetvédelmi ügyeit. és nem csak egy-egy szívhez szóló facebook poszttal, hanem bizony nem átall szakadó esőben transzparenseket tartani, sűvöltő szélben demonstrálni, legutóbb még bíróság elé is kellett állnia a Green Peace aktivistáival, miután engedély nélkül eltávolítottak néhány fecskehálót, amivel a hatóságok megpróbálták távoltartani a védett madarakat a fészkelő helyüktől.

Szóval Dorottya legalább annyira komoly veszi a természetvédelmet, mint a színművészetet. Márk és Marvin pedig arról kérdezik, hogy miért ilyen fontos ez a számára? Milyen hatással tud lenni a közönségére, és persze, hogy ő hogyan látná szívesen az emberiség jövőjét?

orion űrnemzedék, csillagváros, vertikális farmok és DIY kulinária, mindez egy téma égisze alatt. a kávézó mostani vendége ugyanis Kövécs András lesz a Budapest Makery képviseletében, ami egy csináld magad étteremlánc, ahol mostanában egy űr-étel programot hirdettek, amiben a vendégek speciális, űrutazások során is használható módszerekkel, vertikális farmokon termesztett, különleges alapanyagokból főzhetnek.

Márk ezen felül arról is kérdezi vendégét, hogy milyen jelentőséggel bírnak majd ezek a termesztési módszerek a jövő generációi számára?

Valamint a Green Peace aktivistájával, Rodics Katalinnal is vált néhány szót újabb - és reméljük végső - győzelmükről a Fertő tavi beruházás megállítására.

a radiocafé hallgatói már garantáltan találkoztak Pogátsa Zoltán nevével, hiszen a 98.0-n is van műsora, de alapvetően bárki, aki követi a gazdasági híreket, találkozhatott már vele és markáns véleményével, ami sokszor homlokegyenest szembe megy azzal, ami a csapból is folyik - ahogy ő fogalmaz: sokszor nem egyezik a "főáramú neoklasszikus közgazdaságtannal". és az már egyértelmű, hogy új, lehetőleg nem önmagát felzabáló gazdasági modell nélkül lehetetlen lesz fenntartható (vagy bármilyen) jövőt építeni.

a kávézó mai vendége pedig éppen ennek a szakterületnek a specialistája, könyvet is írt Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás címmel, de az olyan izgalmas elméletekkel kapcsolatban is képben van, mint a körforgásos gazdaság, a nemnövekedés vagy az alanyi alapjövedelem.