kávézó a világ végén

a "válság" szó kínai írásjegye két részből áll. az egyiknek a jelentése: "veszély". a másiké: "lehetőség". vagyis a válságok, bár veszélyekkel fenyegetnek, egyúttal lehetőséget is jelentenek. lehetőséget valami új megvalósulására, ami szebb és jobb a réginél. jelen esetben egy ökologikus civilizáció kialakítására, amely a mértékletes boldoguláson, a lakóhely szeretetén, a közösségek újrafelfedezésén, a civil kurázsin, a demokrácia kiterjesztésén alapszik.

a kávézó a világ végén vendége ezúttal Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE egyetemi docense. kutatásai leginkább a környezeti problémák társadalmi hátterével, illetve enyhítésük lehetőségeivel kapcsolatosak. az utóbbi években a Kisközösségi Program csapatával közösen az ökológiai fenntarthatóság helyi, kisközösségi lehetőségeit kutatja.

Fogyasztói társadalom. Mai rendszerünk egyik elfogadott megnevezése. Ez is jól mutatja, hogy a fogyasztás, vásárlás a mai világunk egyik fő mozgatója. A gond csak az, hogy egy véges rendszerben nem lehet vég nélkül fogyasztani. A nagy kérdés viszont az, hogy kinek a felelőssége ezt lassítani? Az ebből profitáló cégeknek vagy magának a fogyasztónak?

Többek közt erre a nehéz kérdésre keressük a választ Haraszti Anikóval a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetőjével.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 20 éve végez komoly ismeretterjesztő és szemléletformáló munkát, hogy a hazai háztartásokat egy fenntarthatóbb működés felé tudják elvinni

a kávézó a világ végén adásában most Nyul Zsuzsi, sokaknak ma is 'Zsu' lesz a "vendég". azért az idézőjel, mert a radiocafén ő is itthon van a holnap tegnapja című fenntarthatósági műsorával. de Zsuzsi azok közé tartozik, akik nem csak beszélnek a környezetvédelemről - hivatalos fenntarthatósági menedzserként valóban tesz is érte, és mondhatjuk, hogy egész életét erre tette fel.

a beszélgetés során szóba kerülnek majd a korai Viva TV-s és TV2-es évek is, de elsősorban nem Nyul Zsuzsáról, hanem Nyul ZsuzsáVAL szeretnénk beszélgetni arról, hogy ő optimista tud-e maradni, és hogy hogyan látja az emberiség jövőjét. mi változik, és min kellene még nagyon változtatni? és persze ő mit tesz - nem csak fenntarthatósági menedzserként.

utazni mindenki szeret. de ennek is ára van, nem is olyan kicsi! a buszjáratként röpködő repülők vagy a városnyi embert szállító tengerjárók hatalmas ökológiai lábnyommal bírnak. a hordákban érkező tömegtúristák pedig néhány év alatt le tudnak lakni egy népszerű desztinációt.

de akkor mi legyen, ne utazzunk?! nyilván ez is egy lehetőség, de szerencsére van ennél kevésbé drasztikus megoldás is; az öko-turizmus, ami jóval kisebb terhelést jelent a környezetre. németország évek óta ebben is élen jár. ezért a KVV-ban most czeiszing miklóst, a német turisztikai hivatal magyarországi vezetőjét arról kérdezzük, hogyan látja a turizmus jövőjét? miért ilyen jók ebben a németek? és miért érdemes németországot is felvenni a bakancslistánkra?

a világvégi kávézó vendége ezúttal Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője, aki "amúgy" kutatóbiológus, a genetikai tudományok doktora, de mégsem "tudósul" beszél, hanem nagyon is emberi nyelven fogalmazza meg a problémákat és a lehetséges megoldásokat.

ő is egyetért a műsor jelmondatával, hogy "túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták". nagy és sok a baj, de a megoldások a legtöbb esetben jóval egyszerűbbek, mint gondolnánk. a beszélgetés ismerős témákat érint majd, mint az ökológiai gazdálkodás és a biodiverzitás fontossága. de szó lesz az ismét engedélyt kapott Fertő tavi beruházásról és a Greenpeace szerepéről a természetvédelemért vívott harcban.

a kultúra mindig meghatározó része volt az ember történetének, alakította a gondolkodását, ezáltal pedig az egész társadalmat. így a jövőnk sem képzelhető el nélküle. a válság azonban ezt az emberi tevékenységet sem kerülte el. évek, sőt talán már évtizedek óta keresi a helyét. átütő, mindent megváltoztató irányzat nem volt sem festészet, sem film, sem zene terén. ebből is látható, milyen szoros a kultúra és az aktuális lelkiállapot közötti viszony.

ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének önmagukban kiváló műalkotások! sőt! mint ahogy azt a radiocafé, különösen a KVV hallgatói is tapasztalhatják, tele van az internet jobbnál jobb zenékkel, és ezek alkotóiból, kortárs zenészekből állított össze egy kiváló válogatást az augusztus végén megrendezésre kerülő INOTA Festival, ami nem csak ebben a tekintetben lesz kimagasló kulturális esemény, hanem azért is, mert egy világszinten is különleges helyszínen, az egykori Inotai hőerőmű belsejében, vizuálisan káprázatos vetítésekkel is megtámogatva kerül megrendezésre.

Togay Jónással, a budapesti éjszaka jól ismert rendezvényesével és a fesztivál egyik szervezőjével erről a különleges buliról és a kultúra és persze az egész emberiség beszélgetünk is beszélgetünk.

Dr. Drexler Dóra. Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője ezzel a névvel akár egy szuperhősös film bolygómentő tudósa is lehetne, de a valóságban sem áll távol ettől a szerepkörtől, hiszen az általa vezetett intézet a jövő szempontjából kardinális kérdéssel, az ipari mezőgazdaság reformizálásával, megújításával foglalkozik. márpedig környezetkímélő mezőgazdaság nélkül nincs fenntartható jövő, élelmiszer termelés nélkül meg semmilyen jövő sincsen. legalábbis az emberi civilizáció számára.

képes-e az ökológiai szemléletű mezőgazdaság 8 milliárd embert etetni?

miért vált ennyire nehezen a magyar mezőgazdaság a környezet- és talajkímélőbb megoldásokra?

mit tehetünk mi, kiskerttulajdonosok is azért, hogy Magyarország és a világ egy fenntarthatóbb hely legyen?

Ebben az epizódban a kávézó vendége Keleti Arthur A kiberbiztonság szakértőjeként,több mint húsz éve dolgozik telekommunikációs cégeknél IT biztonsági stratégaként. 

Továbbá a kritikus infrastruktúrákat támogató kiberbiztonsági szakemberek civil szervezetének, a Voluntary Cyber Defense Collaboration elnöke és alapítója is.  Éber szemmel figyeli közeljövőnk eseményeit, annak olykor ijesztő és elidegenítő tendenciáit. 

Ámon Ada a Forbes szerint Magyarország egyik legbefolyásosabb nője, aki 2020-ban egyike volt az Európai Bizottság által kiosztott Nők az Energiában (Women in Energy) díj három nyertesének.

Ada közel három évtizedes pályafutása alatt vezető szerepet töltött be a klíma- és

energiapolitikai diskurzus alakításában. 2019-ben Budapest főpolgármesterének klímaügyi főtanácsadója lett. később a városháza újonnan alakult klíma- és környezetvédelmi főosztályát építette fel, melynek most a vezetője. ezt megelőzően pedig több mint 15 évig a budapesti agytröszt, az Energiaklub igazgatója volt.

ami biztosan szóba kerül majd, az a megújulók és azok városi alkalmazása, az elektromobilitás, bringa vs. autó kérdéskör, valamint az élelmiszer stratégia összefüggései a klímával és a városi környezettel.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász - Caritas Hungarica igazgatóhelyettese a vendégünk. Egyrészt a Zöldellő kertek projektről beszélgetünk, amiben rászoruló családoknak adnak magokat, ill. tanítják meg őket a gazdálkodásra. Másrészt a karitatív szervezetek szerepéről a jövő és a jelen társadalmában, az emberi közösségek fontosságáról és a hit szerepéről, valamint annak hiányáról ma és holnap.