A világvégi kávézóban ezúttal Budapest - remélhetőleg - zöld jövőjéről volt szó. A vendég Zakar András, a FŐKERT ügyvezetője, aki három évvel ezelőtt egy "radikálisan" zöld pályázattal nyerte el az illusztris társaság vezetői posztját.

Olyan témákról beszélgettünk, mint Budapest klímaállóságának növelése. Hogy miért lettek politikai kereszttűz áldozatai a méhlegelők? Kell-e egyáltalán még több fa Budapestre? Mi az a szivacsváros? És, hogy le lehet-e zárni a rakpartot az autósok elől?

De telefonvégre kaptuk Szamosi Zsófit is, a Műanyag égbolt c. film egyik szereplőjét, hogy megkérdezzük, a klíma katasztrófa utáni Magyarországon játszódó animációs filmről.

pont Robinak ne lenne véleménye arról, hogy mi vár ránk? ugyan... hát persze, hogy van! és el is mondja!

Adás témái: 

• hogy állunk a hazai napelemes rendszerekkel? Mi a jelenlegi álláspont? A telefonvonal másik végén: Tóth Marcell, a SolarKit Magyarország Kft-től.
• továbbá: valóban 64 milliárdos értéket képvisel az EU-ban a digitális egészségügyi piac, az új technológiák? Szintén telefonon keresztül vendégünk: Dr. Kriller Norbert az Egészséghálózat fejlesztési vezetője
• végül, de nem utolsósorban: szó lesz az öko-kertészkedésről, amely kertjeink jövőjének záloga. a vendég, méghozzá személyesen: Majcher Mónika, öko-kertész, Te Kerted.

Van-e jövőnk plasztik nélkül?

A mai KVV-ben ismét egy égető problémával, a műanyag függőségünk lesz a téma.

Látjuk, hogy a műanyagok mekkora károkat okoznak; ellepik a tengereinket, erdeinket, utcáinkat, állatok gyomrában köt ki, teknősöket, madarak, bálnákat öl meg és már az emberi agyban is kimutatták a mikro-műanyagok jelenlétét.

Ugyanakkor észre sem vesszük, hogy mennyire nélkülözhetetlen mai modern világunkban ez a rendkívül sokoldalú, könnyen formálható és nagyon olcsó alapanyag. Túlzás nélkül mondható, hogy ma már mindenben van műanyag, a bútorainban, a ruhánkban, az autóinkban, az űrhajóinkban. Műanyag csöveken jön a vezetékes víz, műanyaggal vannak szigetelve a villanyvezetékek, és műanyagból van az a billentyűzet is, amivel ezt most írom meg az a kijelző is nagyrészt, amin olvasod.

Szóval, lehet utálni a plasztikot, de vitathatatlan, hogy a világunk nem lesz az, ami ha nem lenne. És fából is jóval kevesebb lenne a bolygón, ha még mindig mindent abból készítenénk!

De akkor mégis mi a megoldás? Hogyan tudnánk megakadályozni, hogy konkrétan belefulladjunk a műanyagba?!

Vendégünk Juhász András lesz, egy magyar vállalkozó aki nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy megreformálja a műanyag piacot a saját maguk által fejlesztett bio-műanyaggal.

a vendég ezúttal Horváth 'H' András, vagyis Handrás, akivel ugyan mi másról is csevegnének, mint az autózás jövőjéről.

• tényleg az e-autózásé a jövő?
• valóban annyira környezetbarat megoldás az elektromos autó?
• mi a helyzet az új aksi technológiákkal?
• lehet-e a hidrogén a megmentő?

ilyen és hasonló témák a Kávézó a Világ Végénben.

szerintetek 20 év múlva minden autó villany lesz? 

ebben az epizódban a kvantummechanikáról lesz szó. dr. Asbóth János, elméleti fizikus siet Márkék segítségére, hogy tisztába tegye mindannyiunk számára:

• mi is az a kvantummechanika?
• meg mik azok a kvantumszámítógépek?
• mikor lesznek?
• és milyen lesz az élet a jövőben, ha ezek a szerkezetek lesznek végre?

Magyar médiatörténeti esemény a mai Kávézó a Világ Végén adasában többek közt Elon Musk beszél a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és veszélyeiről.

De itt lesz még Somlai-Fischer Ádám a nemzetközileg is elismert Prezi egyik alapítója, és beszélgetünk majd egy nagyon tehetséges, MI-vel alkotó művésszel, aki a gépek segítségével álmodja meg Budapest jövőjét, ahol tekergő autóutak és rideg felhőkarcolók helyett fák, növények és burjánzó vegetáció határozzák meg a város arculatát.

Nektek mi a véleményetek? Megváltó vagy az apokalipszis lovasa a mesterséges intelligencia?

Mert lehet azon vitázni, hogy elektromos vagy belsőégésű motorok legyenek az autóinkban, vagy probléma-e a mesterséges intelligencia előre törése, de abban a pillanatban, hogy elfogy az étel, ez már senkit nem fog érdekelni. Márpedig ezen a területen is vannak gondok rendesen! A szakértők szerint a ma elterjedt ipari mezőgazdaság folytatásával már csak 60 aratásnyi termőföldünk maradt. Arról nem is beszélve, hogy az élelmünk előállítása során rengeteg káros vegyszert használunk fel és jelentősen csökkentjük a biodiverzitást.

Szerencsére ezen a területen is vannak reményt kelltő kezdeményezések, sőt vannak, akik odáig mennek, hogy ha a világ átállna megújuló mezőgazdaságra, akkor 20 év alatt meg lehetne kötni a légkörből a többlet CO2-t és vissza lehetne fordítani a felmelegedést

Vendégeinkkel, Králl Attilával, az AgriKulti egyik szakértőjével a fenntartható város-vidék kapcsolatokról, az adaptív élelmiszer-rendszerek és 8 milliárd ember etetéséről beszélgetünk. Valamint a talajmegújítások mezőgazdaság lehetőségeiről beszélgetünk Kökény Attila mezőgazdasági szakértővel.

Alkotópedagógia – „jövőbiztos” készségek fejlesztése avagy milyen legyen a jövő oktatása?

A műsor vendége Horváth Ádám, pedagógiai szakértő, a Maker's Red Box szakmai igazgatója. "A oktatásnak minden olyan dologra fel kell készíteni a gyerekeket, ami befolyásolja az életüket és hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek saját maguk és az utódaik számára" – vallják a Maker’s Red Box szakemberei. Az innovatív tananyagfejlesztő hazai cég pedagógia programcsomagjai a tanárokat támogatják, hogy lebilincselő alkotópedagógiai foglalkozásokat tarthassanak, és a komplex kerettörténetek mentén „jövőbiztos” készségeket tudjanak fejleszteni.

A Maker’s Red Box a történetmesélés erejével motiválja a gyerekeket arra, hogy valós életből vett problémákat oldjanak meg. “Ők lehetnek a jövő városának megalkotói, a Mars meghódítói, akik okos tárgyak építésével adnak választ korunk legfontosabb kihívásaira” – mondja Horváth Ádám.

A mai vendég: Dr. Meskó Bertalan

Többek közt szó lesz arról, hogy mi számít manapság a legforradalmibb fejlesztésnek az orvoslás területén. Mint például az Elon Musk cége által is fejlesztett, agyba ültetett mikrochip, aminek segítségével akár a vakon született emberek látását is helyreállíthatják.

Vagy elkepzelhető-e a közeljövőben, hogy hordható eszközök segítségével kórház helyett otthon kezeljék a kevésbé veszélyeztetett betegeket?

Vagy drónok fogják-e a sürgősségi esetekhez szállítani az életmentő eszközöket?

És garantáltan szóba kerül a mesterséges intelligencia, ami az orvoslás területén is hatalmas újításokat hozhat, például valóság lehet-e a pusztán a hangunk alapján diagnózist felállító AI?